Sávozási Technikák

A kromoszómák alakja, mérete és száma egy adott fajra jellemző. A kromoszómák alakja, nagysága és száma által jellemzett kromoszóma készletet kariotípusnak nevezzük. A lefényképezett, kivágott, páronként sorba rendezett kromoszómakészletet kariogramnak hívjuk. Az idiogram a kariogram grafikus ábrázolása. A kromoszómák száma fajonként nagyon változatos. A legkevesebb kromoszómával a fonalférgekhez (Nematoidea) tartozó Ascaris megalocephala rendelkezik (2n=2), legtöbbel pedig az Ophioglossum fajok (2n=1260).

Casperson és munkatársai (1968) a Vicia faba kromoszómáin megfigyelték, hogy kinakrinnal (quinacrin - Q) és kinakrin mustárral (quinacrine mustard - QM) való festés és ultraibolya fénnyel történő megvílágítás után a kromoszómákon jellegzetes fluoreszcens mintázat jelent meg. Ezzel megalapozták a kromoszóma sávozási módszereket, és ezt a festést Q-sávozásnak nevezték el (27. ábra). Hátránya a módszernek , hogy a fluoreszcens festék jel intenzitása nagyon gyorsan bomlik így az analízist és a fénykép készítést közvetlenül a festés után kell elvégezni.

27. ábra: Q-sávozás

A Giemsa sávozási módszert az egyik első in situ hibridizációs kísérlet melléktermékeként figyelte meg Pardue és Gall (1970). Kontrasztfestékként alkalmazva a Giemsa festéket, sötétebben festődő sávokat figyeltek meg a centroméra körüli régióban egér kromoszómákon. Megfigyelésük alapján dolgozták ki a C és a G sávozási technikákat először a humán, majd a növényi kromoszómák azonosítására (28. ábra). A C-sávozás elnevezését onnan kapta, hogy elsősorban a konstitutív heterokromatint festi (29. ábra).

28. ábra: G-sávozás: (savas-sós Giemsa festés)

29. ábra: C-sávozás: centroméra specifikus festés

A kromoszómákon sötétebben festődő sávokat heterokromatinnak, a gyengén festődő sávokat pedig eukromatinnak nevezzük. A heterokromatinnak két típusa van: konstitutív és fakultatív heterokromatin. A konstitutív heterokromatin a fajra jellemző és mindig megjelenik. A fakultatív heterokromatin csak bizonyos fázisokban, sejtekben figyelhető meg.

Az R-sávozásnál a kromoszómákat forró só oldattal kezeljük a Giemsa festés előtt, ezzel denaturálva a Timin és adenin DNS régiókat. A mikroszkópos képe éppen a G-sávozás fordítottja lesz, azaz, ami a G sávozásnál sötéten festődött az R-sávozásnál világos lesz és fordítva. Az R-sávozással a kromoszómak végek tanulmányozhatóak, amelyek a G-sávozással világosan festődnek megnehezítve ezzel a vizsgálatukat (30. ábra.).

30. ábra: R- sávozás: (reverse) emelt hőmérsékleten történő Giemsa festés

N-sávozása: Nuclear organizing region (NOR) festésével, az akrocentrikus kromoszómák rövid karjáról kapunk információt, amelyben az 5.8S, 18S és 28S rRNS kódoló gének találhatók. Az festést Giemsa-val (N-sávozás) vagy ezüst-nitráttal történik (Ag-NOR) (31. ábra.).

31. ábra: Ezüst festése a NOR régiónak a Lepidodactylus lugubris (Geko) fajnál (nyíllal jelölve a NOR régiót)