XII./1. fejezet: A génterápia fogalma és alkalmazási területei

A genetikai betegségek fogalmát és típusait illetően utalunk a ….fejezetre.

A génterápia olyan gének vagy génszakaszok élő szervezetbe juttatását jelenti, mely egy hibásan működő gén kijavítását vagy egy kívánt fehérje szintetizálását lehetővé teszi. A génterápia elsődleges célja genetikai és onkológiai betegségek gyógyítása. A kívánt gén direkt sejtbe juttatása rendszerint eredménytelen, ezért valamilyen karriert, ún. vektort használunk. Ezek általában módosított, fertőzést nem okozó vírusok. A vírusok a sejtbe jutva beviszik a beléjük helyezett génszakaszt is. A vírusok egy része, mint például a retrovírusok –a bevitt génszakasz mellett- saját genomjukat is beépítik a transzfektált sejt genetikai állományába, míg mások, például az adenovírusok genomja nem integrálódik a gazdasejt genomjához.

XII./1.1. A DNS-től a génterápiáig

A DNS struktúrájának 1953-as felfedezését követően a génterápia története az 1970-es évekhez nyúlik vissza, amikor az orvostechnikai fejlődés következtében megnyílt a lehetőség genetikai manipulációs technikák alkalmazására. 1972-ben kíséreltek meg argináz gént juttatni két hyperargininaemiában  szenvedő betegbe papilloma vírust használva vektorként, azonban a kívánt eredményt nem érték el. Az első sikeres emberben végzett géntranszferre 1990-ig kellett várni, mikor is két súlyos kombinált immunhiányban szenvedő gyermekbe (SCID) retrovírussal jutatták be az adenozin deaminázt kódoló gént. Az új technológia keltette, egyre szélesebb körben jelentkező bizakodó hangulat mellett a génterápia potenciális mellékhatásaira hívta fel a figyelmet egy 18 éves fiú halála 1999-ben, aki az ornitin transzkarbamiláz deficiencia enyhébb formájában szenvedett, ami speciális diétával és gyógyszeres kezeléssel karbantartható volt, mégis génterápia mellett döntöttek. 4 nappal azt követően, hogy adenovírus vektorral bejutatták a gént többszervi elégtelenség és agyhalál következett be fulmináns immunreakció következtében. Rá egy évre, SCID retrovírust használó génterápiás kezelése közben 2 páciensben leukaemia alakult ki. Az incidensek a génterápiás próbálkozásokat jelentősen visszavetették. Több betegség, mint a Léber-féle optikus atrófia, SCID, β-thalasszémia sikeres génterápiás kezelése után 2012 októberéig kellett várni az EU-ban az első törzskönyvezett génterápiás készítményre, ami a lipoprotein lipáz defektus okozta rekurráló pancreatitis kezelésére szolgáló Glybera volt, melyet adenovírus vektorral jutattak a szervezetbe.

A génterápia klinikai indikációs területei között szerepel a vakcinák előállítása, mono- és polygénes, fertőző valamint daganatos betegségek kezelése. 10 éve még a daganatos betegségek jelentették a génterápia fő alkalmazási területét, azonban az utóbbi években mind nagyobb számban részesül a többi terület is a génterápia nyújtotta lehetőségekből, a génterápiás klinikai vizsgálatok száma exponenciális növekedést mutat. Ebben a fejezetben a genetikailag determinált betegségek kezelésére fókuszálunk.