XVI./3. fejezet: Genetikai vizsgálatok főbb csoportosítása








összegzés

XVI./3. fejezet: Genetikai vizsgálatok főbb csoportosítása

A genetikai vizsgálatokat három fő csoportba sorolhatjuk, mint a citogenetika, molekuláris genetika és a „biokémiai genetika”.

XVI./ 3.1. A „biokémiai genetika”

A biokémiai, vagy más néven fordított genetika a protein vagy metabolit rendellenességek célzott vizsgálatát teszik lehetővé. A fordított megközelizés során első körben a hibás fehérjét vagy metabolitot mutatjuk ki. Ez nagyon jól használható pl. hosszú és közepes szénláncú zsírsavak gázkromatográfiájával előszűrve célzottan az érintett metabolitot kódoló gén vizsgálatára (pl. MCAD deficienciák). 

Fehérje szerkezet és expresszió vizsgálata hasznos lehet pl. az izomdystrophiák differenciáldiagnosztikájában. Erre jó példa hogy ha egy végtagöv típusú izomdystrophiában szenvedő beteg esetében a hot spot mutációk negatívok, érdemes következő lépésben izomfehérjékre specifikus immunhisztokémiai vagy Western blot vizsgálatot végezni. Pl. Calpain-dysferlin, sarcoglican deficienciák igazolására, vagy dysferlinopathia esetében a Duchenne-, Becker típus elkülönítésére.

fontos
image
1. ábra: A dystrophin fehérje immunhisztokémiai festése (A) és Western blot (B) képe

Enzimaktivitás vizsgálata jól használható enzimopathiák differenciáldiagnosztikájánál. Erre jó példa pl a lizoszómális betegségek közül a Pompe kórban az alfa glükozidáz-, a Fabry kórban az alfa-galaktozidáz csökkenésének igazolása vércsepptesztből tandem tömegspektrográfia vizsgálattal. Amennyiben az előszűrés eredménye pozitív, csak akkor kérünk genetikai vizsgálatot. Így gyorsan, célzottan nagy populációt le lehet szűrni és a költségesebb és időigényesebb genetikai vizsgálatot csak azok számára indikáljuk, akiknél az enzimaktivitás kóros volt.

Utolsó módosítás: 2019. February 1., Friday, 09:39