Urogenitális betegségek

II./1.1.: Petefészek (ovarium)

A petefészek páros, mandulához hasonló idomú és nagyságú szerv. Megközelítően függőleges állású; lateralis felszínével a kismedence oldalfalán az arteria iliaca communis a. iliacaexternára és a. iliacainternára történő elágazódásánál keletkező, parietalis hashártyával borított gödörbe simul be. Itt az iliacák alkotta szögletbe illeszkedik be az ureter is, amelyet az ovariumtól csak a fali hashártya választ el. A petefészek medialis felszínével a vékonybelek érintkeznek. Elülső élétől (margo mesovaricus) rövid hashártya kettőzettel (mesovarium) kapcsolódik a széles méhszalag hátsó-felső lemezéhez. Hátsó széle szabadon áll (margo liber). Felső pólusára (extremitas tubaria) a méhkürt hasüregi vége hajlik rá. Alsó pólusát (extremitas uterina) a ligamentum ovarium proprium köti a méh testéhez. A petefészek előtt fut el a kismedence oldalfalán függőlegesen felfelé a méhkürt ampulláris része.

Az ovarium intraperitonealis szervnek számit, azonban csak peritonealis kettőzete van, felszínét nem borítja hashártya. A margo mesovaricuson tapadó hashártya szabad szemmel is jól látható zegzugos fehér vonallal, az úgynevezett Farre-féle vonallal megy át egy csírahámnak nevezett köbhám-rétegbe. Ennek az ovarium felszínét borító hámnak semmi köze a csírasejtekhez, csak a hagyományokhoz ragaszkodva maradt meg az elnevezése. Az intraperitonealis szervek közül az ovarium az egyetlen, amelyet a szabad hasüregtől nem határol el hashártya. Ovulatiókor a petesejtek a szabad hasüregbe kerülnek, amelyeket az ovariumra ráboruló méhkürt csillós hámja besöpör az üregébe. Ha ez a csillótevékenység nem megfelelő, és megtermékenyül a petesejt, megvan a lehetősége a méhen kívüli terhességnek is. Felszíne serdületlen lányban sima, azonban a menstruáció megindulása után a tüszőrepedések következtében visszamaradó apró hegek miatt göröngyössé válik.

Vérellátását az aorta abdominalisból az arteria renalisok alatt leágazódó arteria ovarica biztosítja. Utóbbi retroperitonealisan száll le a nagymedence-kismedence határához, majd a fali hashártyát redőbe emelve mint ligamentum suspensorium ovarii éri el az ovarium felső pólusát. A mesovariumnak az ovariumon való tapadása mentén találkozik az arteria uterina ramus ovaricusával. Az anastomosisból származó erek a margo mesovaricuson levő hiluson keresztül látják el a szervet. Vénás elvezetése a ligamentum suspensorium ovarii közvetítésével retroperitonealisan, jobb oldalon a vena cava inferiorba, bal oldalon a vena renalis sinistrába szájadzó vena ovaricán történik. Nyirokelvezetése az erek mentén elsősorban a paraaortikus nyirokcsomókba tart.