 |
IV./4.1.: Epidemiológia
Hagyományos értelmezés szerint a gyermekágyi láz (febris puerperalis) a nemi szervek bakteriális infekciója következtében létrejött lázas állapot vetélés vagy szülés után. A XIX. század közepéig a szülészeti intézmények túlzsúfoltsága és a rossz higiénés viszonyok miatt a gyermekágyi fertőzés a szülészeti ellátás igen gyakori, szinte mindennapos szövődménye volt, magas anyai mortalitási aránnyal (2-15%). Semmelweis Ignác (1818-1865) magyar szülész volt az első, aki még a baktériumok felfedezése előtt ismerte fel a gyermekágyi fertőzés terjedési módját. Az általa javasolt klórvizes kézfertőtlenítés kötelezővé tétele és egyéb higiénés rendszabályok bevezetése után a gyermekágyi lázból adódó anyai halálozás egy százalék körüli szintre csökkent a korábbi 10% feletti értékről.
Annak ellenére, hogy a postpartum lázas állapot leggyakrabban genitális eredetű, a megbetegedésnek számos extragenitális oka is lehet. Ezért a jelenleg elfogadott meghatározás szerint a szülészeti eseményt követő 10 napban (kivéve az első napot) fellépő, 24 órát meghaladó vagy ismételten jelentkező lázas állapot (>38 0C) esetén beszélünk gyermekágyi lázról, függetlenül annak kiváltó okától. A leggyakoribb kórképek: a méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis/endomyometritis); a sebfertőzés (episiotomia, császármetszés); az emlőgyulladás (mastitis puerperalis); a húgyúti rendszer fertőzései; a pulmonális infekciók (pneumonia/atelectasia); a mélyvénás thrombosis és/vagy tüdőembólia, valamint a gyógyszerek kiváltotta lázas állapotok.
|
 |
Napjainkban a nemi szervekből kiinduló gyermekágyi infekciók gyakorisága hüvelyi szülés után 1-3%; elektív császármetszés után 5-10%, nem tervezett műtét után 15-20%. Azoknál a betegeknél, akik a császármetszés során nem részesültek antibiotikum prophylaxisban az infekció gyakorisága 50-60%-kal is magasabb lehet . A gyermekágyi sepsis okozta anyai halálozás gyakoriságát (a fejett országokban 1-5/100 000) nagymértékben befolyásolja az adott régió, ország vagy földrész szociális, gazdasági és kulturális helyzete. Az Egyesült Államokban a gyermekágyi infekció a postpartum anyai halálozás negyedik leggyakoribb oka és az anyai veszteség 7 százalékáért felelős. Az Egyesült Királyságban a direkt anyai halálozás csökkenő aránya mellett a gyermekágyi sepsis okozta mortalitás növekedéséről számoltak be, amit döntően az A-csoportú streptococcus (GAS) infekciónak tulajdonítanak.
|
 |
A leggyakoribb kockázati tényezők között az anyai diabetes és súlyos anaemia, az alacsony szocio-ökonómiai státusz, a műtétes szülés, a koraszülés, az elhúzódó és kimerítő szülés, az idő előtti burokrepedés, az indokolatlanul nagy számban végzett hüvelyi vizsgálat, a manuális lepényleválasztás, a higiénés rendszabályok mellőzése és az alsó genitális traktus szülés előtt fennálló fertőzései (B-csoportú streptococcus-GBS) szerepelnek.
|
|