XIII.//6. fejezet: Genetikai tesztek  

A személyre szabott orvoslás időszakában a genetikai tesztek egyre fontosabb szerepet töltenek be az orvoslásban. A különböző típusú genetikai tesztek ismerete, és az azokkal kapcsolatos szabályozások és etikai megfontolások betartása elengedhetetlen (http://www.genome.gov/10002335).

A genetikai teszteknek számos típusa ismert:

• - diagnosztikus

• - preszimptómás

• - prekoncepcionális,

• - preimplantációs,

• - prenatális,

• - prediktív  („közvetlenül a fogyasztók” –nak tesztek is ide tartoznak).

A diagnosztikus tesztekről részletesen olvashatsz a Genetikai tesztek című fejezetben, most itt azokkal a tesztekkel foglalkozunk csak, melyek nagyon szorosan kapcsolódnak az SZSZO- hoz.

XIII./6.1. Prekoncepcionális szűrés

A fogantatás előtti genetikai vizsgálat a családtervezés fontos lépese lehet azok számára ahol a családokban különböző genetikai hibák halmozódnak. Ilyen esetben a házaspár a gyermekvállalás előtt szeretné tudni, hogy milyen betegségek és genetikai rizikótényezők hordozói és ennek alapján szeretnék a következő generációban becsülni az egyes betegségek rizikóját. Azon házaspárok számára, akiknél nem ismertek a felmenők között genetikai betegségek elsősorban monogénes betegségekre állítanak össze ilyen genetikai szűrőcsomagot, mely az egyes etnikumokban más-és más betegségekre szűr. A legrészletesebb szűrőcsomagot jelenleg az askenázi zsidó populációban  használják, ahol Tay Sachs, cisztás fibrózis, Canavan, familiáris dysautonómia, mucolipidózis, Niemann-Pick A-ra, Gaucher-kór és Fanconi anaemia szerepel az alap szűrőcsomagban. A kaukázusi populációban a népesség heterogenitása, más házasodási szokása miatt kevés olyan betegség van melyekre prekoncepcionális szűrés javasolt. A cisztás fibrózis és a spinális izomatrófia az, amelyekben a mutációt hordozók száma olyan nagy, hogy érdemes lehet szűrni az egészséges egyéneket is ennek a betegségnek a hordozó státuszára. Az afrikai, ázsiai és a mediterrán populációkban a haemoglobinopathiák szűrését javasolják.

XIII./6.2. Preimplantációs diagnosztika

Egyre több esetben kérik a szülők leginkább vallási, morális megfontolások miatt a preimplantációs diagnosztikát. Ennek a diagnosztikának a lényege, hogy egy 8 sejtes embrió egy-egy blasztomerjét vizsgáljuk. A genetikai vizsgálat választja ki azokat az egészséges embriókat, amelyeket implantálnak. Indikációja idősebb szülők esetén az aneuploiditás, nagyobb kromoszóma rendellenességek, olyan kórképek, ahol nincs lehetőség genetikai tanácsadásra. Ez utóbbi kategóriában tartoznak az mtDNS alapú mitochondriális betegségek, amelyekben a betegég jellegéből adódóan nem tudjuk megbecsülni előre a következő generációban az ismétlődés rizikóját, hiszen nem tudjuk, hogy az egyes petesejtekben milyen módon fog alakulni a mutáns mtDNS heteroplazmia aránya. Ilyen esetekben csak a preimplantáció segíthet az egészséges embriók szelektálásában.

XIII./6.3. Prenatális diagnosztika

A prenatális diagnosztika egy elterjedt genetikai diagnosztikai módszer, amely chorion boholy bioptátumból, vagy amniocentézisből izolált magzati sejtekből, vagy anyai vérből kivont foetális sejtekből izolált DNS molekulából történik egy, az adott génnek a genetikai vizsgálata. Általában azon betegségekben szoktuk ezt a diagnosztikát választani, ahol a családban ismert bizonyos örökletes betegségeknek a jelenléte és az adott betegséget, az adott mutációt keressük a magzatban.   

XIII./6.4. Preszimptomás genetikai tesztek

Valamennyi olyan genetikai teszt, amely olyan stádiumban történik, amikor még az adott betegség klinikai tünetei nem jelentkeztek preszimptómásnak minősül. Általában a családban halmozódó betegségek hívják fel a figyelmet arra, hogy genetikus betegség veszélye áll fenn. Ez a vizsgálat csak 18 év fölött végezhető el, amikor az egyén felelősségteljesen tud dönteni arról, hogy szeretné –e tudni, azt hogy egy adott, sok esetben súlyos betegség vár rá 10-20 év múlva. Ilyen esetekben nagyon körültekintő felvilágosítást kell adnia a genetikai tanácsadónak a vizsgálatot kérő egyénnek. A felvilágosítást követően írásos belegyezési nyilatkozat aláírása után vehető vér a vizsgálatra és minden esetben genetikai tanácsadás keretén belül közölhető a genetikai vizsgálat eredménye. Pozitív eredmény esetén a betegség jellegétől függően a pszichológiai segítségnyújtást is fel kell ajánlani a tanácsot kérőnek.

XIII./6.5. „Közvetlenül a fogyasztóknak” genetikai tesztek

A „közvetlenül a fogyasztóknak” szolgáltatott ún. „direct to consumer” tesztek egy új kategóriát jelentenek. (Ld. A Kitekintés a jövőbe fejezet is). A „közvetlenül a fogyasztónak” genetika tesztek lényege, hogy nincs a beteg közvetlen kapcsolatban a diagnosztikai laboratóriummal, akár postán is elküldheti a biológiai mintáját az elemzésre.  A minta általában nyál vagy szájnyálkahártya kaparék, így a mintavétel otthon is megoldható. A megfelelő összeg befizetését követően néhány hét múlva írásos formában kapja meg az egyén az betegségekre, gyógyszer mellékhatásokra hajlamosító genetikai vizsgálatok eredményét.

A vizsgálatok általában a gyakoribb monogénes betegségekben a mutációs forrópontok, egyes alapító mutációk hiányát vagy jelenlétét, a különböző gyógyszerhatékonyságot, mellékhatást megjósoló markereket azonosítják. Ezek a „direct to consumer” genetikai tesztek napjainkban kb. 1100 különböző genetikai marker vizsgálatát kínálják.

A tesztet soha nem orvosok indikálják, direkt marketing, tv, internet, nyomtatott hirdetések segítségével találják meg a profit orientált szolgáltatók a felhasználókat, megrendelőket. A tesztek sok esetben nem is egészségügyi okokat szolgálnak, hiszen bizonyos tulajdonságok predikciójára is vállalkoznak, mint pl. hogy valaki hajlamos-e a korai kopaszodásra, vagy milyen atlétikai tulajdonságai lesznek. A probléma akkor kezdődik, amikor a beteg megkapja a 10-20 oldalas, számára teljesen érthetetlen genetikai eredményeket, hiszen abban az esetben, ha valakinek nincs megfelelő genetikai képzettsége, semmitmondóak a gének nevei, az egyes nukleotid polymorfizmusokat (SNP) jelölő rs számok. A kíváncsiskodó ilyenkor genetikai tanácsadó hiányában maga próbál az internet segítségével genetikai tanácsot kérni, melyhez különböző honlapok, pl. „AskTheGeneticist”, áll a rendelkezésére. Ha ezzel nem ér célba, megpróbálja a neten egyéb honlapok, pl. az SNPedia, segítésével az egyes különböző polimorfizmusok jelentőségét kitalálni és megérteni, hogy mely betegségekre nagyobb a hajlama és mely betegségtől védik a génjei. A Christensen és munkatársai (2009) felmérése szerint a fogyasztók által indikált genomikai tesztek rendkívül nagymértékben terjednek a világon.  Addig, amíg az orvosok és genetikai tanácsadók által indikált genetikai vizsgálatok egyenletes emelkedést mutatnak, a „direct to consumer” tesztek száma exponenciális mértékben nő. Miért is veszélyes ez? A molekuláris genetika robbanásszerű fejlődése számos publikációt eredményezett a kérdésben relatíve rövid idő alatt, így azok nagyon korán kerültek be klinikai alkalmazásba. Sok esetben baj lehet az analitikai validitással, klinikai validitással és a klinikai haszonnal.

Az analitikai validitás azt jelenti, hogy akkor pozitív a teszt, ha a marker jelen van és akkor negatív, ha a marker hiányzik. Az analitikai validitást befolyásolja teszt szenzitivitása és specificitása.

A klinikai validitás azt jelenti, hogy a teszt akkor pozitív az egyénben, ha az adott betegség jelen van, negatív, ha nincs jelen. A pozitív eredmény prediktálja a betegséget, a negatív eredmény annak a hiányát jelzi.

A klinikai haszon pedig azt jelenti, hogy a teszt elvégzésének a haszna nagyobb a rizikónál.

Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 2012 őszén hivatalos állásfoglalást publikált a „közvetlenül a fogyasztók” által rendelt genetikai tesztekről, felhívva annak veszélyeire a lakosság figyelmét. Az állásfoglalás 2 európai szervezet az EASAC és FEAM állásfoglalását vette át (http://mta.hu/data/cikk/13/7/19/cikk_130719/EASAC_Genetic_Testing_Web_Summary_HU.pdf ).A polygénes multifaktoriális betegségek esetén sokkal több gén interakciója áll az egyes betegségek hátterében, mint amennyit általában az ilyen tesztek vizsgálnak, és nagy valószínűséggel van több olyan genetikai tényező, amit nem is ismerünk. Így nagy biztonsággal senki nem számíthat biztos jóslatra a tudomány mai állása szerint.