A tesztírás lehetséges céljai
A tesztírás célja lehet:
- vizsgáztatás
- felmérés
- gyakorlás, önellenőrzés
- oktatás
Az első három esetben elsősorban mérni, míg a negyedik esetben gyarapítani kívánjuk a hallgató tudását.
Vizsgáztatás
Ebben az esetben fontos, hogy a vizsga szabályszerűen történjék, mint a nem elektronikusan lebonyolított vizsgák esetén. A felügyelő tanár tartson rendet, ne engedje, hogy a vizsgázók egymással vagy a külvilággal kommunikáljanak, ill. mobil eszközökkel rögzítsék a képernyők tartalmát.Külön ügyelni kell arra, hogy csak azok nyithassák meg a tesztet, akik a teremben vannak. Erre a Moodle által nyújtott egyik legjobb módszer az, hogy a vizsgateszt megnyithatóságát lekorlátozzuk arra az IP-tartományra, amiben a teremben levő gépek vannak. Ezen kívül érdemes még egy külön jelszót rendelni magához a teszthez is. Ezt a tanár felírhatja a táblára. Ha nem szeretnénk, hogy a vizsgakérdések nyilvánosságra kerüljenek, akkor nem szabad megengednünk, hogy a hallgató a saját eszközén vizsgázzon.
Felmérés, gyakorlás
Ilyenkor is mérjük a hallgató tudását, vagy azért mert pl. a kurzus elején szeretnénk látni, hogy mit tudnak (felmérés) vagy azért, hogy a hallgatónak lehetőséget adjunk arra, hogy ő maga lássa, mit sikerült megtanulnia, vagy esetleg egyszerűen gyakorlási lehetőséget akarunk biztosítani neki. Ilyenkor kisebb a tét, megengedhető, hogy a hallgató saját eszközén, akár otthonról csinálja végig a tesztet. Ha rendszeresen (pl. hetente) íratunk gyakorló tesztet, de kötelezően elvégzendőnek írjuk elő, akkor viszonylag kevés oktatói munkával biztosítható az, hogy a hallgatók rendszeresen, otthon is foglalkozzanak a tananyaggal. Az e-learning rendszer pontosan nyilvántartja nekünk, hogy melyik hallgató végezte el a számára előírt feladatokat.
Oktatás
Tesztet úgy is készíthetünk az e-learning rendszerben, hogy rögtön a kérdés megválaszolásakor visszajelzést kap a hallgató, hogy jól vagy rosszul válaszolt. Ehhez indoklást is kaphat: ha jól válaszolt, egy rövid magyarázatot arról, hogy a válasz miért is volt jó (hisz elképzelhető, hogy a hallgató csak véletlenül kattintott a helyes válaszra), ha pedig rosszul válaszolt, egy magyarázatot arról, hogy az adott válasz miért volt rossz. Ilyenkor persze az is megenegedhető, hogy rossz válasz esetén a hallgató újra válaszolhasson ugyanarra a kérdésre. A pedagógiai kutatások szerint az oktatási folyamatban rendkívül hasznos az azonnali visszajelzés: ekkor jegyzi meg legjobban a hallgató, hogy mi a helyes ill. helytelen válasz. Az ilyen tesztek elkészítése természetesen sokkal több munkával jár (hisz minden egyes válaszhoz magyarázatot is kell fűzni), de nagyon hasznos lehet a hallgatók számára: egy olyan tanulási lehetőség, ami az interaktív jellege miatt sokkal érdekesebb és csábítóbb a hallgató számára, mint egy tankönyv magolása. Ez a típusú teszt különösképpen hasznos lehet oktatási anyagok fejezeteinek végén, ismétlő, megerősítő feladatként.
Kevert lehetőségek
Ha oktatási céllal, azonnali visszajelzéssel íratunk tesztet, akkor nem is igazán érdekes, hogy milyen eredményt ér el egy adott hallgató, ilyenkor nem szükséges kiértékelést kérni. Az e-learning rendszerben a tesztek azonban igen rugalmasan konfigurálhatóak. Megtehetjük, hogy kiértékeltetjük a teszt eredményét, de ugyanakkor beleviszünk egy kis oktatási komponenst is: pl. megengedjük, hogy minden kérdésre adott válaszadásnál azonnal megjelenjen, hogy helyes vagy helytelen választ adott a hallgató. Ha helytelen a válasz, akkor megengedhetjük, hogy még egyszer próbáljon válaszolni, de ekkor már bizonyos mértékű pontlevonással büntetjük, hogy nem elsőre találta el a helyes választ (ha akarunk, magyarázatot is megjelentethetünk a rossz válaszhoz, de ez nem kötelező). Így olyan anyag is készíthető, ahol a diákot az értékelés ténye jobb teljesítményre sarkallja, de az oktatási komponens (az azonnali visszajelzés) megmarad.