|
|
I./2. Fejezet: A vállöv vizsgálata
I./2.1. Betegvizsgálat
|
 |
A vállízület vizsgálata a megtekintéssel kezdődik. Az ízület duzzanatát, a vállöv csontjainak kóros elhelyezkedését (scapula alata, clavicula ficam, 1.ábra), a vállöv izmainak állapotát, esetleg a bőrön levő egyéb elváltozásokat lehet észlelni. Ezután az ízületet alkotó csontokat megtapintjuk, esetlegesen meglevő nyomásérzékeny pontokat keresünk (pl. acromion csúcs, tuberculum maius, stb.), ellenőrizzük a vállöv beidegzését. Az ízületet tapintása közben végzett mozgások során észlelhetjük az ízületi crepitatiót.
1. ábra: A képen scapula alata látható, mely elváltozásnál a m. serratus anterior bénulása miatt flektált kar mellett a lapocka elemelkedik a mellkas falról. Leengedett kar mellett a lapocka normál állású.
|
A következő lépésben az ízület mozgástartományát vizsgáljuk. A beteg háta mögé állva felmérjük az abdukció, flexió, kirotáció és berotáció mértékét. (2.a. és 2.b. ábra) A vizsgálatot fontos mindkét oldalon elvégezni, és a különbségeket rögzíteni. Beszűkült mozgások befagyott vállra, rotátor köpeny szakadásra, arthrosisra utalhatnak többek között. A mozgástartomány vizsgálata során már feltűnhet az abdukció középső ívén jelentkező fájdalom, mely impingement szindróma jele lehet. Amennyiben ilyen gyanúnk van, akkor végezzük el az impingement tesztet. (2. ábra) Ennek során 90 fokos abdukció mellett forszírozott berotációt végzünk passzívan. A mozdulatsor közben a tuberculum maius beleütközik az acromion alsó felszínébe, így provokálva fájdalmat.
2.a. ábra: Az abdukció (bal oldali kép) és flexió (jobb oldali kép) vizsgálata. Egyik kezünkkel rögzítjük a scapulát, majd másik kezünkkel megnézzük a maximális abdukció és maximális flexió mértékét.
|
2.b. ábra: A berotáció (bal oldali kép) és kirotáció (jobb oldali kép) vizsgálata. 90 fokos abdukció mellett végezzük a vizsgálatot.
|
3. ábra: Impingement teszt: a vizsgáló 90 fokos abductió mellett maximálisan berotálja a kart, így a tuberculum maius nekiütközik az acromion alsó felszínének, és pozitív teszt esetén fájdalmat okoz.
|
|
|
Az izomműködés vizsgálata során egyrészt a vállöv izmait (m. trapesius, rhomboideus, deltoideus, serratus anterior, latissimus dorsi, pectoralis maior, stb.), részben a rotátor köpeny izmait vizsgáljuk.
A rotátor köpeny alkotásában részt vevő izmokat külön-külön vizsgáljuk. A Jobe teszt során a m. supraspinatus működését mérjük fel: a beteg flektált-berotált felkar mellett nyújtott könyökízületekkel rezisztencia ellenében emeli a karjait. Ha valamelyik oldalon gyengült a működés, az a m. supraspinatus szakadására utal. (4. ábra) A m. subscapularis működését úgy vizsgáljuk, hogy a beteg a hasára teszi a tenyerét, majd a könyökét előre nyomja rezisztencia ellenében. Ez a belly-press teszt, melyet pozitívnak tekintünk, ha valamelyik oldalon az izomerő gyengült. (5. ábra) A kirotáciért felelős m. infraspinatus és teres minor működését a kirotációs teszttel vizsgálajuk, melynek során a beteg mindkét könyökét 90 fokos flexióban a teste mellett tartva rezisztencia ellenében próbálja karját kirotálni.(6. ábra) Amennyiben a működés gyengült, az a fenti izmok szakadására utal.
4. ábra: Jobe teszt.
|
5. ábra: Belly-press teszt.
|
6. ábra: Kirotációs teszt.
|
|
|
A vállízületi fájdalmakért gyakran felelős biceps ín hosszú fejének vizsgálata során részben célszerű megapintani az ínat, mely a humerus fej elülső felszínén fut, nyomásérzékenysége gyuladásra utalhat. Amennyiben a beteg nyújtott könyök mellett, tenyérrel felfelé flektálja karját rezisztencia ellenében, és ez a mozdulat a biceps ín vetületében fájdalmat okoz (Speed teszt, 7. ábra), úgy ez a jel szintén utalhat az ín betegségére, esetleg eredésének sérülésére (SLAP laesio)
7. ábra: Speed teszt.
|
A traumás eredetű instabilitás vizsgálatához apprehenziós teszteket végzünk. Ennek kapcsán a felkart abba a pozícióba hozzuk, amelyben könnyen luxálódik. A beteg által tapasztalt diszkomfort, esetleg elkerülő mozdulat esetén pozitív a teszt. Elülső-alsó instabilitás esetén elülső apprehenziós tesztet (8. ábra) végzünk úgy, hogy a beteg karján 90 fokos abdukció mellett forszírozott kirotációt végzünk. A hátsó apprehenziós teszt (9. ábra) során flektált-abdukált felkar mellett berotációt végzünk, és a kart axiális irányban hátrafelé nyomjuk. Multidirekcionális instabilitás esetén fontos megvizsgálani, hogy a humerus fej a vápából elölre és hátra könnyen kimozdítható-e, ez az asztalfiók tünet. (10. ábra) Ugyancsak multidirekcionális instabilitásra utalhat, ha lelógatott kar mellett axiális irányban húzva a kart az lefelé subluxálható a glenoidból. Ezt úgy látjuk, hogy az egymástól eltávolodó tuberculum maius és acromion csúcs között egy bemélyedés jelenik meg. A talált elváltozás neve neve is erre utal: sulcus-tünet.
Végül fontos a vállöv mellett a nyakat is megvizsgálni, ugyanis a nyaki panaszok gyakran sugároznak a vállba.
8. ábra: Elülső apprehenziós teszt.
|
9. ábra: Hátsó aprehenziós teszt.
|
10. ábra: Asztalfiók tünet.
|
Irodalom
|
 |
Kötlező irodalom:
- Szendrői Miklós: Ortopédia 25.2 fejezet
Ajánlott irodalom:
|
|