VII./5. Térdtáji aszeptikus osteochondrosisok

Térdízületet alkotó aseptikus csont csontnekrózisok, melyek általában ismeretlen eredetűek, ismétlődő mikrotraumának, csontosodási zavarnak kóroki szerepe lehet. Leggyakoribb formái az osteochondritis dissecans genus, az osteochondritis tuberositatis tibiae (Schlatter-Osgood féle megbetegedés), a patellát árintő M. Sinding-Larsen, és felnőttkorban előforduló asepticus condylus necrosis (M. Ahlbaeck)

Klinikai tünetek

Általában a térd fájdalmával, esetenként duzzanatával járnak. Disszekáló osteochondritis esetén, amennyiben a csontos-porcos szekveszter kilökődik az ízületbe, ez elakadási tüneteket okozhat. A tuberositas tibiaae osteochodritise a tuberositas területén, a Sinding-Larsen betegség a patella alsó pólusán okoz terhelésre fokozódó fájdalmat. A felnőttkorban előforduló és leginkább a medialis femur condylust érintő nekrósis preartrózisnak tekintendő elváltozás, mely a térd fájdalmas duzzanata mellett annak varus deformitását idézheti elő.

Röntgen tünetek

Osteochondritis esetén rendszerint babnyi nagyságú és alakú scleroticus subchondralis csontrészlet a medialis femurcondylus laterális oldalán. Később a sequester kilökődése az elváltozás ágya, az ízületi felszín egyenetlensége látszik. A tuberositas tibiae illetve a patella osteochondritise esetén az érintett csont fragmentum feltöredezettsége figyelhető meg. Ahlbaeck betegség esetén Az érintett condylus felszíne egyenetlen lesz, lapossá válik

1. ábra: Rtg felvételen jól látható lelepult mediális femur condylusban lévő, scleroticus szegélyű, körülírt elváltozás és a beszűkült mediális ízületi rés

MR felvételen jól látható a defektus kiterjedése (2. ábra).

2. ábra: MR felvételen jól kivehető a csont ödémájával szegélyezett elváltozás, illetve az ízületi felszín beroppanása

Kezelés

Disszekáló osteochondrtis kezelése kezdeti stádiumban megkísérelhető konzervatív módon, a végtag pihentetésével, átmeneti rögzítésével. Amennyiben a csontos-porcos fragmentum kilökődőben van, annak felszívódó tüskével való fixációja jön szóba. Kilökődött fragmentum eltávolítása, nagy defektus esetén osteochondralis grafttal való kitöltése javasolt.

A tuberositas tibiae illetve a patella osteochondrtise általában konzervatív kezelés, a végtag átmeneti kímélete, rögzítése mellett spontán gyógyulást mutat. Ritkán a növekedés után is panaszok maradnak fenn, ekkor a nem elcsontosodott fragmentum eltávolítása szóba jöhet.

Ahlbaeck betegség esetén általában az érintett terület mesterséges felszínpótlása, szánkó protézis beültetése válhat szükségessé.