VII./7. Térdízületi folyadékgyülem, térdtáji cysták

VII./7.1. Térdízületi folyadékgyülem

A térdízületben illetve a térdtájékon, ízületközelben, esetleg azzal közlekedő folyadékgyülemek. A térdízületi folyamat lehet savós (hydrops), véres (haemarthros) és gyulladás okozta (serosus, serofibrinosus, purulens). A térdtáji cysták közös jellemzője, hogy synovialis hámmal béleltek és besűrűsödött synovialis folyadékgyülemet tartalmaznak.

Térdízületi folyadékgyülemet okozhatnak bakteriális infekciók, viralis infekciók, reumás kórképek, anyagcsere-betegségek (köszvény, ochronosis, pseudoköszvény, stb.), arthrosis, idegrendszeri kórképek (syringomyelia, neurolues, stb.), ízületközeli daganatok, trauma okozta haematoma, kóros vérzékenység (haemophylia).

Klinikai tünetek

Amennyiben a folyamat hátterében akut synovitis áll, úgy a térd duzzadt, a bőr meleg tapintatú, vörhenyes. A suprapatellaris recessus előboltosul, a patella ballottálható. Diffúz nyomásérzékenységgel és heves fájdalommal jár. A térd mozgásai nagymértékben beszűkültek, az ízület esetleg középállásban fixalt. Krónikus synovitis esetén a tünetek szegényesebbek, a fájdalom illetve a duzzanat általában csekélyebb.

Röntgentünetek

Utalhatnak az alapbetegségre. Ultrahang illetve MR felvétel segíthet a diagnózis felállításában.

Kezelés

Mindig a kiváltó tényező függvénye. Traumát követő haemarthros esetében ennek lebocsájtása, esetleg akut térdízületi artroszkópia jön szóba.

Akut bacterialis synovitis esetén ízületi punctiot (laboratóriumi vizsgálat céljára, a fájdalom, feszülés csökkentése érdekében), a végtagot rögzítjük, a bakteriológiai leoltás eredményéig széles spektrumú antibiotikumokat adunk vénásan, illetve lázcsillapítót. Purulens synovitis esetén szóbajön az ízület feltárása, szívó-öblítő drén, synovectomia. Krónikus synovitis esetén elsőrendű fontosságú a kórok kiderítése. Ízületi punkcióval nyert folyadékgyülemet laboratóriumi vizsgálatra küldjük (kristályok kimutatása, fehérjetartalom és összetétel vizsgálata, fehérvérsejtszám meghatározás, gomba, LE-sejtek, baktériumok kimutatása, stb.). A helyi kezelés függ az alapbetegségtől, pl. primer osteoarthritisben inkább konzervatív kezelést választunk, míg rheumatoid arthritisben a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén synovectomia indikált.

VII./7.2 Térdtáji cysták

Leggyakoribbak az eredő extensor izmok inas részénél a peritendineumból kiinduló, jól tapinthatóak ganglionok

1. ábra: Jobb térd mediális ízületi résből kiinduló ganglionjának eltávolításakor készített intraaoperatív kép. A kocsonyás bennékű tömlő jól körüljárható fallal rendelkezik, mely a térdízületbe vezet.

A meniscusban, azok degenerációja során szintén kialakulhatnak cysták, melyek az ízületi rés magasságában előboltosuló képletet hozhatnak létre. A poplitealis árokban létrejövő folyadékgyülem - Baker cysta - oka általában krónikus synovitis eredménye mely során az olykor gyengébb hátsó tok felé képez kiboltosuló elváltozást a folyadékszaporulat

2. ábra: A térdárokban jól kivehető a feszülő, poplitealis Baker cysta

A prepatellaris bursa bevérzése, gyulladása, következményes folyadékgyüleme a térd alakjának karakterisztikus elváltozásását idézi elő

3. ábra: A feltelődött praepatellaris bursa jellegzetes klinikai képet mutat.

Klinikai tünetek

A térdtáji cysták elhelyezkedésüknek megfelelően okozhatnak babnyitól akár kisalmányi nagyságot elérő, sokszor feszülő, ezért kemény tapintatú, körülírt elváltozást a térd körül. A nagyon feszülő tömlő lehet fájdalmas, amennyiben a térdhajlatban van, az okozhat mozgásbeszűkülést is. A meniscus cysták járhatnak a térdízület elakadásával is.

Kezelés

Megkísérelhető a cysták punkcióval való kiürítése, de gyakori ezek kiújulása. Meniscus cysta esetén szükséges a meniscus reszekciója is, Baker cysta esetén pedig a synovitist kiváltó tényező lehetőség szerinti megszüntetése, kezelése oldhatja meg a panaszokat.