|
XII.3.2.2. Fejezet: Chondroblastoma
|
 |
A következőkben a chondroblastoma különböző klinikai megjelenési formáit mutatjuk be. A fejezet áttanulmányozásával elsajátítható a betegség kategorizálása, megismerhetők a jellemzői, megtanulható a kezelési stratégia.
XII./3.2.2.1. Definíció
Ritka, porctermelő jóindulatú tumor, mely rendszerint a skeletális érés előtti korban jelentkezik a hosszú csöves csontok epiphysisében.
XII./3.2.2.2. Előfordulás
A chondroblastomák a csonttumoroknak nem egészen 1 %-át teszik ki. Tíz és 25. életév között, típusosan a növekedés vége felé, főleg fiúkon fordul elő, és az epiphysisre, epi-metaphysisre lokalizálódik. Csökkenő gyakorisági sorrendben a tibia, a femur és a humerus proximális epiphysisei érintettek. Ídősebb korban (40-50 év körül) a koponyacsontokban is leírták már.
XII./3.2.2.3. Klinikai megjelenés
|
 |
Korai tünet a gyakran hosszantartó mérsékelt fájdalom, a végtagduzzanat, az ízület mozgáskorlátozottságával. Későbbi stádiumokban ízületi folyadékgyülem alakul ki reaktív synovitisszel, amely nemritkán az ízfelszín porcrétegének destrukciója és a tumor ízületbe törése következtében alakul ki.
Képalkotó eljárások: A röntgenkép igen jellemző; az epiphysisben, többnyire centrálisan, éles határú, esetenként scleroticus szegélyű, ovális vagy kerek lyticus csontdestrukció látható. A corticalist kiboltosíthatja, de periostealis reakció általában nem kíséri. Nemritkán ráterjed a metaphysisre is, az esetek kb 10 %-ban az ízületi rés felé tör, áttöri az ízületi porcot. Az állományában finom meszesedési pontok látszanak.
Chondroblastoma gyanúja esetén nagy segítséget nyújt a CT és MR vizsgálat, mely jobban feltárja a laesio környezetéhez való viszonyát, a defektus struktúráját. Egyes esetekben chondroblastoma talaján másodlagos aneurysmás csontcysta alakulhat ki, ilyenkor a radiológiai képet is az aneurysmás cysta képe dominálja.
1. ábra: A tibia dorzális-proximalis részében található, a kortikálist is áttörő chondroblastoma MR képe
|
2. ábra: A femur medialis condylusában található 2 cm-es chondroblastoma MR képe. Megfigyelhető a csonton belüli éles szélű, kerek, porcos szerkezet
|
3. ábra: Chondroblastoma típusos röntgenképe. Az elváltozás eléri a subchondralis csontot, de nem tör az ízületbe, nem kíséri periostealis reakció.
|
XII./3.2.2.4. A chondroblastoma kezelése, prognózis
|
 |
A chondroblastoma kezelése a tumor lokalizációja miatt problematikusabb, mint a többi benignus porcdaganaté. Az epiphysisben elhelyezkedve, az ízület szomszédsága és a növekedési porc a radikális eltávolításnak határt szab. Így a leggyakrabban alkalmazott eljárás az intralaesionalis excochleatio és autológ spongiosakitöltés, ami után viszont 8-18 %-os a recidiva arány. Növekvő gyermek esetén, ha az elváltozás határos a növekedési porccal vagy beterjed abba, akkor a kikaparás után a növekedési porc lezáródásával kell számolni. Más esetben, ha az izületi porc és a növekedés nincs veszélyeztetve, extracapsularis marginalis resectio is végezhető. Chondroblastoma biológiai viselkedése sokban hasonlatos a csontok óriássejtes tumoráéhoz. Eszerint egyes esetekben benignus szöveti szerkezetű chondroblastomák is adhatnak a tüdőbe áttétet, bár inkább a „ tumorsejt implantatum” a helyes meghatározás, mivel ezek a vérkeringésbe került tumorsejtcsoportokat jelzik, nem jelentenek malignitást és sebészi eltávolításuk gyógyulást eredményez.
Irodalom
|
 |
Kötelező irodalom:
Szendrői Miklós: Ortopédia 21.2.3. fejezet
Ajánlott irodalom:
|
|