|
3.: A III. agykamra
1.: Általános jellemzők
|
 |
Páratlan középvonali üreg, amely gyakran, mint szűk rés mutatkozik a két thalamus között (8. fotó). Ürege és falai fejlődéstanilag nagyrészt a diencephalonhoz tartoznak, csupán elülső részét származtatják a nagyagyból (telencephalon impar).
8. fotó: A III. agykamra helyzete – Baksa Gábor, Molnár Attila és Balogh Attila
|
2.: Alsó fal
A harmadik kamra fenekét a hypothalamus képezi. Élőben vagy fixálatlan holttestben, ha endoszkóppal vizsgáljuk, jól látszik az is, ahogyan áttűnik a két corpus mamillare és mögöttük gyakran az artéria basilaris teteje. Előrébb az infundibulum hypophysealis jelenik meg a kamra recessus infundibuli nevű kiöblösödésével. Ez előtt a chiasma opticum domborodik be erős, harántfutó gerenda formájában. A chiasma és a lamina terminalis között találjuk a recessus opticust.
3.: Oldalsó falak
A kamra oldalait a két thalamus képezi, köztük az adhesio interthalamica (10. fotó) (massa intermedia) hidalja át az üreget. A thalamusok és a hypothalamus között egy-egy sekély sulcus hypothalamicus húzódik. A thalamusok felső részén, azok kamrai és dorsalis felszíne határán egy-egy velőcsík látható, a stria medullaris thalami.
10. fotó: Adhesio interthalamica - Baksa Gábor, Molnár Attila és Balogh Attila
|
4.: Elülső fal
Elől a vékony lamina terminalis adja a falat. Ennek belső felszínén húzódik lefelé mindkét oldalon a columna fornicis (11. fotó). Az itt található rész a pars libera columnae fornicis, míg ennek a hypothalamus állományában eltűnő folytatása a pars tecta columnae fornicis nevet viseli. A két columna között vízszintesen a comissura anterior egy rövid szakasza található. E három struktúra egy A betűhöz hasonlítható, a struktúrák közti bemélyedést pedig recessus triangularisnak hívjuk.
11. fotó: A fornix (fej-nyak preparátum - Molnar Attila és Balogh Attila
|
5.: Hátulsó fal
A hátsó fal felső részén a két stria medullaris thalami egymással összeköttetésbe kerülve létrehozza a comissura habenularumot, melyről a cisterna quadrigemina felé a tobozmirigy (corpus pineale) csüng le (12. fotó). Efölött a recessus suprapinealis, ez alatt a recessus pinealis, majd a comissura posterior következik. A hátsó és az alsó fal találkozásánál szűk nyílás indul, az aquaeductus cerebri (Sylvii), amely átvezet a IV. agykamrába.
12. fotó: A corpus pineale – Baksa Gábor, Molnár Attila és Balogh Attila
|
6.: Felső fal
A kamra tetejét szorosabb értelemben véve egy velőlemez, a lamina choroidea epithelialis ventriculi tertii képezi, amely a diencephalon-hólyag egysejtrétegűként fennmaradt falrészletének felel meg. Tágabb értelemben a tetőt a velum interpositum és az előbbi lemez jelenti. A velum interpositum a subarachnoidealis tér egyik ciszternája, amely úgy jön létre, hogy a pia mater mélyen betüremkedik a splenium corporis callosi alatt és a crura et comissura fornicis felett. Ebben a betüremkedő piazsákban a többi ciszternához hasonlóan liquort találunk. Régebbi leírásokban cavum psalterii néven is találkozunk ezzel a térséggel. A név onnan ered, hogy a comissura fornicist psalteriumnak vagy lyra Davidisnek is nevezték. A tágult psalterium-üreget nevezik Verga-féle kamrának.
|
|