|
4.: IV. agykamra
1.: Nyílirányú metszet
|
 |
A IV. agykamra a híd, a nyúltvelő és a kisagy között létrejövő üreg, amely felül az aquaeductus cerebrin keresztül közlekedik a III. agykamrával (13. fotó). Mediansagittalis metszetben a kamra háromszög alakú, amelynek alapját az agytörzs, szárait (tulajdonképpen a kamra tetejét) két vékony velőlemez és a kisagy szolgáltatják. A háromszögnek a két velőlemez találkozásánál létrejövő csúcsa a fastigium.
13. fotó: A III. agykamra alja és az aquaeductus cerebri – Baksa Gábor, Molnár Attila és Balogh Attila
|
2.: A kamra alapja: fossa rhomboidea
Hátulról, a kisagy eltávolításával megnyitva a kamrát, annak rombusz alakú feneke, a fossa rhomboidea tárul elénk (14. fotó). A fossa rhomboideát nagyjából középmagasságban enyhe ívben felfelé domborodó velőcsíkok, a striae medullares ventriculi quarti osztják felső – a híd dorsalis felszínének –, és alsó – a nyúltvelő dorsalis felszínének – megfelelő két részre. A középvonalban a fossa egészén egy mély vályú, a sulcus medianus, ennek két oldalán pedig az eminentia mediana halad végig. Utóbbit lateral felé a sulcus limitans határolja. A fossának a striae medullares feletti részén az eminentiák gömbölyded kiemelkedése a colliculus facialis található, amely nevét a nervus abducens magját megkerülő nervus facialis ún. belső térdéről kapta. A sulcus limitans másik oldalán kissé feljebb az erekkel átszőtt, kékesen elszíneződött locus coeruleus található.
14. fotó: A fossa rhomboidea - Molnar Attila és Balogh Attila
|
Ettől lefelé háromszögalakban kiszélesedett terület, az area vestibularis helyezkedik el, a vestibularis magvaknak megfelelően.
Egészen a kamra lateralis zugában, az előbbi terület mellett megemlítjük még a hallórendszerhez tartozó tuberculum acusticumot. A striae medullares alatt, a nyúltvelő dorsalis felszínének megfelelően tovább tagolható a fossa rhomboidea. A sulcus medianus két oldalán a háromszög alakú trigonum nervi hypoglossi található. Ettől lateralisan és caudalisan a trigonum nervi vagi (ala cinerea ) helyezkedik el, amelyet oldalról a funiculus separans választ el az area postremától.
A fossa rhomboidea lateralis határát az alsó kisagykarok képezik (pedunculus cerebellaris inferior seu corpus restiforme). Az alsó medialis részét, tulajdonképpen a sulcus limitansok között és a striae medullares alatt calamus scriptoriusnak is nevezik, klasszikus töltőtollhoz hasonlító formája miatt. A kamra itt szűk nyílással megy át a gerincvelő canalis spinalisába. Efölötti tágult részét régebben ventriculus Arrantiinek nevezték.
3.: A kamra teteje
A IV. agykamra teteje a kamra függőleges (rostrocaudalis) helyzetéből adódóan a csúcsával hátrafelé tekint. Felső részét a két felső kisagykar (pedunculus cerebellaris superior seu brachium conjunctivum) és a köztük kifeszülő velum medullare superius hozza létre. Kívülről a vermis felső része fedi a velumot, a középvonalban pedig a tectum mesencephaliról a frenulum velum medullare superius húzódik rá. A tető alsó része a két alsó kisagykar között kifeszülő velum medullare inferius, amely a vermis alsó része (nodulus) és a két tonsilla cerebelli által takarásban marad. A két lemez szögben találkozva a fastigiumot hozza létre.
4.: Üregrendszeri összeköttetései
A IV. agykamra közlekedéseit a szomszédos (belső) liquorterekkel az aquaeductus cerebri és a canalis centralisba való átmenete képezi. A kamrarendszerben termelődött liquor ugyanakkor a subarachnoidealis ciszternákba (külső liquortér) egy középvonali páratlan, és két lateralisan elhelyezkedő, páros nyíláson keresztül jut ki. Az előbbit apertura mediana ventriculi quartinak vagy foramen Magendie-nek, az utóbbiakat aperturae lateralis ventriculi quartinak vagy foramina Luschkae-nak nevezzük. A foramen Magendie a kamra alsó csúcsát jelentő obexnél nyílik a cisterna magnába. (Az obex a két tuberculum gracile et cuneati közötti bevágásnak felel meg.) A foramina Luschkae a fossa rhomboidea leglateralisabb pontján nyílnak kétoldalt a kisagy-híd szögletbe.
|
|