Gasztrointesztinális betegségek

II./4.5.: Diagnosztika

Fizikális vizsgálat során bal oldali, sigmatáji nyomásérzékenység tapintható. Diverticulitis esetén a fájdalom kifejezettebb, rezisztencia tapintható, izomvédekezés kísérheti. Legsúlyosabb esetekben (perforáció) peritonealis tünetek, septicus tünetek vannak jelen.

A diverticulosis igazolására elsőként választandó vizsgáló eljárás a kolonoszkópia, amelynek elvégzése akut gyulladás esetén, a perforáció fokozott veszélye miatt, ellenjavallat (6-8 hét után elvégezhető).

A vastagbéltükrözés kiszorította a kettős kontrasztos irrigoscopiát. Virtuális kolonoszkópia is jól ábrázolja a diverticulumokat és környezetüket.

A képalkotóknak (natív hasi rtg, ultrahang [UH], computertomográfia [CT], mágneses rezonanciavizsgálat [MR]) a szövődmények kimutatásában (perforáció, ileus) is jelentősége van. Az UH-, illetve a CT-vizsgálat a célzott izzadmánycsapolásban (drenázs) is segít.

A laboratóriumi vizsgálatok a gyulladást, a diverticulitist (vörösvérsejtsüllyedés, leukocytosis, C-reaktív protein), a heveny vagy idült vérvesztést jelezhetik.