Gasztrointesztinális betegségek

III./4.3.: Kórlefolyás

Az aspecifikus tünetek miatt későn, a tünetek megjelenését követően 6 hónappal kerülnek felismerésre. A daganatok 20%-ában a felfedezéskor már szisztémás terjedés van. Minden GIST potenciálisan malignusnak tekinthető, már a véletlenül felfedezett daganatok is adhatnak áttétet a felismerés idejekor. A GIST-esetek 2/3-a rosszindulatú, a nyelőcsőben előfordulók csaknem mindig jóindulatúak.

A leggyakrabban a májba (54%) és a peritoneumra  ad áttétet. A májérintettség kialakulása haematogen terjedés, a peritonealis propagáció lokális terjedés révén jön létre. A májáttétek 32%-ában peritonealis propagáció is jelen van. A májban kialakult áttétek többszörösek, mindkét lebenyt érintik és nagyméretűek. 31%-ban májáttét nélküli a peritonealis érintettség. A lymphogen , a tüdő- (általában rectalis lokalizáció esetén) és a csontáttét nem jellemző. A vékonybélben és a vastagbélben az 5 cm-nél nagyobb daganatok nagy valószínűséggel rosszindulatúak. A véletlenül felfedezett, vagy helyi daganatok kórjóslata jó. A kis méretű (2-5 cm), kis mitotikus aktivitású daganatok kórjóslata jobb. Lokalizált GIST esetén az ötéves túlélés 54%. Radikális sebészi resectión átesett betegek ötéves túlélése 48-65%. Kiújuló betegségben a betegek átlagos túlélése 9-20 hónap.