Gasztrointesztinális betegségek

III./4.5.: Képalkotáson kívüli diagnosztika

A kórisme felállításában a képalkotó és endoszkópos eljárások, endoszkópos ultrahang-vizsgálat jelentőségét kell kiemelni. Mindazonáltal a GIST felismerése az endoszkópia során nem könnyű: a submucosus, kisméretű daganatok a rendszerint ép nyálkahártya alatt nehezen észlelhetők. A felszínes biopszia is ép szövettani viszonyokat véleményezhet. A mélyebb mintavétel, illetve az endoszkópos resectio az elváltozás gazdag érhálózata miatt fokozott vérzésveszéllyel jár. A műtétileg eltávolítható, GIST-re gyanús elváltozások preoperatív biopsziája nem indokolt. A szövettani vizsgálatnak az áttétet adó folyamat megerősítésében, a nagyméretű, lokálisan előrehaladott GIST preoperatív imatinib-kezelése előtt van szerepe.

A vékonybél GIST daganatoknál gyomor-bélrendszeri vérzés miatt végzett gasztroszkópia, kolonoszkópia negatív eredményt ad, ezekben az esetekben a hagyományos enteroszkópia, push-enteroszkópia, CT-enterográfia, sikertelenségük esetén a kapszulás endoszkópia jön szóba: az 1 cm-t meghaladó GIST eseteiben az érzékenysége 90-100%!

1. rajz: A GIST endoszkópos képe (Kiss Balázs) : (1) Tumor; (2) Ventriculus.

A daganat pontos kiterjedésének, a távoli áttétek megállapításához további képalkotó eljárások, úm. a számítógépes rétegvizsgálat (computer tomográfia, CT), illetve mágneses rezonanciavizsgálat (MR) elvégzése szükséges. Válogatott esetben pozitron-emissziós tomográfia (PET) is végezhető, amely az elsődleges imatinib-rezisztencia kimutatásában is hasznos.

A daganat sejtjei tirozin-kináz-aktivitású növekedésifaktor-receptorokat (c-kit) expresszálnak, amely immunhisztokémiai vizsgálattal (CD-117) kimutatható. A CD-117- pozitivitás a GIST egyik legfontosabb kórjelzője, az esetek 90%-ában kimutatható a cytoplasmában.

Mivel a daganat egyik legjellemzőbb tünete a vérvesztés, gyakran találunk, különösen nagyméretű daganatoknál, különböző súlyosságú vérszegénységet.