IV./1.3.: Hasnyálmirigy (pancreas)

IV./1.3.: Hasnyálmirigy (pancreas)

IV./1.3.1.: Elhelyezkedés, részek

fontos

15-18 cm hosszú, 70-90 grammos, a duodenum-patkóval összenőtt, a hasüreg hátsó falához tapadó mirigy. Dorsoventralis irányban összelapított, lefele a két felszín ék alakban egymás felé konvergál. A duodenum homorulatát a többi részénél szélesebb fej (caput pancreatis) tölti ki. Ez a patkóbél homorú oldalát vájulatába fogja, néha majdnem körülöleli azt, s vele kötőszövetesen összenőtt. A fej alsó része a duodenum alsó része mentén horog alakúan bal fele visszakanyarodik. Ez a processus uncinatus, amelyet a pancreas testétől az incisura pancreatis nevezetű bevágás választ el.

A fej balra enyhén emelkedve a pylorus mögött, a vena cava inferiort és az aortát elölről keresztezve, a pancreas testében (corpus pancreatis) folytatódik. Az átmenetnél megtörik a fej és a test vonala, amelynek közelében egy előre és felfelé irányuló kiemelkedést (tuber omentale) figyelhetünk meg. A kiscseplesszel érintkezik itt a hasnyálmirigy. A test bal fele kissé emelkedve egyre keskenyedik és éles határ nélkül megy át a farok (cauda pancreatis) részbe. Ez már a bal hypochondrium területe, ahol a pancreas farka, bár nem minden esetben, de elérheti a lép hilusát, ahol lekerekítetten végződik.

IV./1.3.2.: Hashártyaviszonyok

A hasnyálmirigynek csupán az elülső felszínét borítja hashártya, a szerv ugyanis jellemzően retroperitonealis, azaz hashártya mögötti helyzetű. Előtte helyezkedik el a bursa omentalis, amelynek így hátsó falát képezi a pancreast borító hashártya (9A-1. rajz). A fej és a test elülső felszínén enyhén jobbról balra emelkedő irányban tapad a mesocolon transversum. Ennek a hashártya-kettőzetnek a vonalában hiányzik a hashártyaborítás a pancreasról. Mivel a pancreas farka elérheti az intraperitonealis, tehát hashártyával teljesen körülvett lépet, így ez a része a pancreasnak lehet hashártyával körülvett, azaz intraperitonealis helyzetű, s ez esetben a ligamentum phrenicolienale seu -splenicumban található.

IV./1.3.3.: Topográfia

fontos

A csontvázhoz viszonyítva a hasnyálmirigy feje az 1. és 2. ágyékcsigolya magasságában fekszik a gerinc jobb oldalán. A tuber omentale a 12. háti és az 1. ágyéki csigolya határán található a középvonalban. A pancreas teste az 1. ágyékcsigolya előtt húzódik, farka a 12. hátcsigolya alsó szintjében balra 2-3 harántujjal túllépi a bal bordaívet.

Érintkezése más szervekkel:

  • - hátsó felszíne közvetlenül rögzül a hátsó hasfalra;

  • - a fej a rekeszizom jobb szárával és a musculus psoas majorral;

  • - a test a gerinc előtti vena cava inferiorral és aorta abdominalissal, valamint a rekeszizom bal szárával, míg

  • - a farok a bal vese előtt haladva, a veseburkokon keresztül, annak elülső felszínével áll kapcsolatban (3. fotó);

  • - megfelelő hosszúság esetén a cauda pancreatis elérheti a lép hilusát is;

  • - a mirigy elülső felszíne a fej alsó területét leszámítva a bursa omentalison keresztül a gyomor hátsó felszínével tart kapcsolatot;

  • - itt, a tuber omentalénak megfelelő részen, a kiscseplesszel, illetve azon keresztül a máj alsó, zsigeri felszínével is érintkezik;

  • - a fej a duodenum homorulatába illeszkedik;

  • - alsó, mesocolon transversum alatti felszíne a vékonybelekkel érintkezik.

image
3. fotó: A gyomor a máj és a hasnyálmirigy helyzete – Pápai Zsolt, Molnár Attila és Balogh Attila

A nagyerekhez fűződő viszonya topográfiailag rendkívül fontos. A pancreas teste felett ágazódik le az aorta abdominalisból a truncus coeliacus. Ennek bal ága, az a. lienalis seu splenica a pancreastest, illetve -farok felső szélén halad a lép hilusához. Másik ága, az a. hepatica communis nem érintkezik a pancreasszal, de a belőle lefelé leágazódó a. gastroduodenalis és annak végága, az a. pancreaticoduodenalis superior, már mélyen beágyazódik a pancreas fejbe. Az aorta abdominalis következő zsigeri ága, az a. mesenterica superior, a pancreas mögött ágazódik le.

Először a mirigy mögött található, majd annak alsó szélénél, a fej és test közötti bevágásban (incisura pancreatis) tör előre és lefelé. Az ér további lefutásában a duodenum pars horizontalisát elölről keresztezi, így az aortával mintegy villába fogja azt. A duodenummal történő kereszteződése előtt adja le a jobbra forduló a. pancreaticoduodenalis inferiort, amely az a. pancreaticoduodenalis superiorral a pancreasfejnél képez anastomosist. Gyakran ez az anastomosis a fej elülső és hátsó felszínén is megtalálható, mintegy gyűrűbe fogva azt.

Jellegzetes, hogy az a. mesenterica superiort kísérő véna az artéria jobb oldalához szorosan hozzá simul. A vena mesenterica superior egyébként az incisura pancreatison való áthaladása után a tuber omentale mögött és a vena cava inferior előtt vena portae-vá egyesül a vena lienalis seu splenicával. Utóbbi véna a lép hilusától indulva végig a pancreas mögött halad, szemben az artériával, mely a test és farok felső szélét követi a lépig. A portalis rendszerhez tartozó v. mesenterica inferior az esetek túlnyomó részében a pancreas test-farok átmenetnél alulról csatlakozik a v. splenicához.

IV./1.3.4.: Vérellátás

fontos

A pancreas vérellátását két különböző rendszerből származó artériák biztosítják. A truncus coeliacushoz tartozó a. splenica a testhez és a farki részhez adja a rami pancreaticit. Az a. gastroduodenalisból az a. pancreaticoduodenalis superior származik, amely az a. mesenterica superior közvetlen ágával, az a. pancreaticoduodenalis inferiorral anastomizál  a pancreasfejet ellátva. Vénái a véna portae rendszeréhez tartoznak.

IV./1.3.5.: Kivezetőcső-rendszer

Fő kivezető csöve, a ductus pancreaticus major (Wirsung-vezeték), mélyen, a hátsó felszín közelében húzódik végig a caudától a fejig. Itt tompaszögben lefelé fordul, majd a ductus choledochusszal együtt átfúrja a duodenum falát. Nyílása vagy közösen az epevezetékkel, vagy közvetlenül annak szájadéka alatt, a duodenum pars descendensének papilla duodeni majorján található. A pancreasfej alsó részéből, a processus uncinatus területéről elinduló kisebb kivezetőcső, a ductus pancreaticus accessorius (Santorini-vezeték), kereszteződik a fő kivezetőcsővel, és valamivel annak nyílása felett a papilla duodeni minoron szájadzik a duodenumba.

IV./1.3.6.: Nyirokelvezetés

A pancreas nyirka az erek mentén a környéki nyirokcsomókba vezetődik el. Ez érinti a duodenumhoz és a léphez tartozó csomókat, amelyek mind a nodi lymphatici coeliacival tartanak kapcsolatot.

IV./1.3.7.: Idegellátás

Parasympathicus beidegzését a nervus vagus ágai, a sympathicust pedig a ganglion coeliacumból származó plexus coeliacus ágak adják.

Last modified: Tuesday, 29 April 2014, 2:34 PM