Kardiovaszkuláris betegségek

1.: A koszorúerekről általában

A koszorúerek (aa. coronariae dextra et sinistra) látják el a szív izomzatát (munkaizom rostok és módosult ingervezető szívizomsejtek) oxigéndús vérrel. A coronaria erek megbetegedései jelentősen ronthatják a szívizomzat (myocardium) oxigén és tápanyag ellátását, ez az állapot a szívizom infarktus kialakulásához vezethet (MI).

Az aa. coronariae az anatómiai alapvariáció szerint, leggyakrabban, a jobb és bal aorta sinusokból (sinus aortae) nyílnak. Három aorta sinus található a valva aortae területén, ezek az aorta gyök (bulbus aortae) falának tágulatai, a semilunáris billentyűk (valvulae semilunares aortae) tapadási vonalai felett. Az anatómiai nomenclatura mellett, szerzői nevek is gyakran használtak a sinus aortae helyett, különösen klinikusok körében: Valsalva-sinus, Morgagni-sinus, Otto-sinus, Petit-sinus. A sinusok anatómiailag eltérőek; a sinus aortae dexterből és sinisterből erednek az a. coronaria dextra és sinistra, azonban a sinus aortae posteriusból nem ágazik le ér, így gyakran non-coronariás aorta sinusként emlegetik.

Az ostia arteriae coronariae, a sinus aortae területén, közvetlenül a crista supravalvularis aortae (crista sinutubularis) alatt, vagy annak szintjében, de mindenképpen a valvula semilunarisok szélei feletti síkban találhatók. A crista supravalvularis aortae, az aorta fal körkörös, fibromusculáris megvastagodása, az aorta gyök distális határán. Az ostium arteriae coronariae sinistrae általában a szomszédos aorta billentyűk commissurális tapadásai között centrálisan nyílik, ritkán balra helyezett; az ostium arteriae coronariae dextrae gyakran a középponttól jobbra nyílik. Az esetek kis százalékában, mindkét a. coronaria ugyanabból a sinusból (vagy jobb, vagy baloldali sinusból) ered. Több mint az esetek negyedében, a jobb aorta sinusból járulékos artéria/ák (1-4) eredhet/nek. Tünetmentesek lehetnek azok a személyek is, akiknél csupán egy coronaria artéria lép ki az aortából, vagy a jobb, vagy a bal aorta sinusból.

A koszorúereknek az aorta falon keresztülfutó initiális szakasza, tölcsér alakú, vagy résszerű. A szívek többségében az ostium arteriae coronariae sinistrae lumene nagyobb, mint a jobb ostiumé (1. fotó).

1. fotó: A koszorúerek előlnézetben – Molnár Attila és Balogh Attila (1) Pericardium; (2) Aorta; (3) Truncus pulmonalis; (4) Arteria interventricularis anterior ( LAD ); (5) Vena interventricularis anterior

A coronaria artériák fő törzsei és nagyobb ágai epimurális lefutást mutatnak, vagyis az epicardium alatt, a subepicardiális lazarostos, zsírsejtekben gazdag kötőszövetbe ágyazottan. A sulcus interventricularisok területén, az itt futó nagyobb coronaria ágakat, rövidebb, hosszabb szakaszon, myocardium köteg hidalja át (myocardial bridge). A myocardium köteg hosszától és vastagságától függően ez a változat lehet tünet nélküli, vagy panaszokat okozó (2. fotó).