| |
I./4.3.: Ureterokele
I./4.3.1.: Etiológia
|
 |
Az ureter intravesicalis szakaszának cysticus megnagyobbodását, mely a húgyhólyagba betüremkedik, ureterokelének nevezzük. Veleszületett rendellenességről van szó, oka ismeretlen, gyakran szövődik más fejlődési eltérésekkel, például az ureter szájadék szűkületével, vagy vesicoureteralis reflux-szal (VUR). Normál esetben a hólyagban elsősorban haspréskor, vizeléskor jelentkező nyomás nem tevődik át az uréterekre. VUR esetében azonban a fenti „szelep” mechanizmus nem működik, és a hólyagból a vizelet az uréterekbe és a vesemedencébe juthat vissza.
I./4.3.2.: Tünetek
|
 |
Az ureterokele általában tünetmentes, véletlenül fedezik fel. Amennyiben azonban szűkülettel jár együtt, deréktáji fájdalommal jelentkezhet. Ha reflux (VUR) is fennáll: a deréktáji fájdalom jellegzetesen vizeléskor, haspréskor tapasztalható. A szűkület vagy VUR következtében kialakuló kövek, gyulladás esetén deréktáji fájdalom, láz, vérvizelés jelentkezhet az előző részben tárgyaltakhoz hasonlóan.
I./4.3.3.: Diagnosztika
|
 |
Az ureterokelét gyakran más okból végzett képalkotó vizsgálat, elsősorban UH vagy CT véletlenül mutatja ki. Amennyiben az ureterokele másodlagosan szűkülettel, VUR-al, fertőzéssel, kő kialakulásával társul, úgy ezekre a korábban említett tünetek hívják fel a figyelmet. Deréktáji fájdalom, láz, csípő vizelet, vérvizelés esetén az UH-vizsgálatot célszerű telt hólyaggal elvégezni. Ekkor az UH-on a hólyag alapon az ureter szájadéknak megfelelően vékony falú bedomborodás látható, melyen belül tiszta folyadék figyelhető meg.
Kontrasztanyagos vizsgálatok, pl. intravénás urographia, cystographia, CT során leginkább az ureter szájadéknak megfelelően jelentkező telődési hiány a jellemző. Ha egyidejű vesicoureteralis refluxra (VUR) van gyanúnk: préseléses cystographia igazolhatja. A hólyagot katéteren keresztül kontrasztanyaggal feltöltjük, és hasprés közben készítünk RTG felvételt. VUR esetén a kontrasztanyag a hólyagból az uréterekbe, esetleg a vesék üregrendszerébe is feljut.
I./4.3.4.: Differenciáldiagnózis
|
 |
Az ureterokelét elsősorban a hólyagban jelentkező egyéb térfoglalásoktól: primer, az ureter szájadékon ülő papillaris húgyhólyag daganatoktól kell elkülöníteni. Mindkettő járhat vizelési panaszokkal, véres vizelettel, vesetáji fájdalommal, tehát a tünetek nem kórjelzők. UH-vizsgálattal a daganatok belseje az ureterokelével szemben nem üreges, és Dopplerrel jó keringést mutat, ez azonban nem elegendő a biztos diagnózishoz. Hólyagtükrözéssel (cystoscopia) célszerű a hólyagban az elváltozást megtekinteni. Amennyiben ép nyálkahártyával fedett zsákszerű képletet találunk, amelyen látható az ureter szájadéka is: ureterokelével, amennyiben papillaris vagy solid szerkezetet mutató idegen szövetet észlelünk: daganattal állunk szemben.
I./4.3.5.: Terápia
|
|
A véletlenül felismert, panaszt, szűkületet, VUR-t nem okozó, következményekkel nem járó ureterokelét kezelni nem kell, csak rendszeresen ellenőrizni, amennyiben a diagnózis biztos. Panaszok, következményes szűkület esetén, illetve amennyiben a daganattól való elkülönítés nem biztos: narkózisban vagy gerinc közeli érzéstelenítésben transurethralis resectiot végezhetünk. Ennek kapcsán ügyelni kell, hogy a műtét következtében ne alakuljon ki reflux vagy az ureter szájadék szűkülete. VUR esetén a terápia annak fokától, a kísérő fejlődési rendellenességektől, a vese működésétől és a beteg életkorától függ. Enyhe esetben kezelhetjük konzervatívan (pl.: antibiotikumok adása), súlyos esetben műtétileg (pl.: neoimplantatio: ekkor az urétert új helyre szájaztatjuk a hólyagba).
|
|