összegzés

II./1.2.: Petevezeték (tuba uterina)

A petevezeték 10-13 cm hosszú, redőzőtt nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső. A méh fundusának oldalsó kiszögellésétől szűk csatornaként indul. Oldalra és felfelé haladtában mindinkább kitágulva a szabad hasüregbe nyílik úgy, hogy közben az ovarium felső pólusára visszahajlik. Méhüregi szájadékát ostium uterinum tubae uterinae-nek nevezzük. Első, az uterus falán belüli szakasza (pars intramuralis) igen szűk, körülbelül 1mm a lumen átmérője. A következő 4 cm-es szakasz (isthmus tubae uterinae) még mindig elég szűk, majd a medence oldalfalán felszálló része fokozatosan tágul (ampulla tubae uterinae).

Az ampulla a petefészek elülső széle előtt halad felfelé, majd ennek felső pólusa felett hátrafelé visszahajlik, és rojtos szélű tölcsérszerű véggel (infundibulum tubae uterinae) borul az ovarium felső részére. Az infundibulum mélyén található a petevezeték hasüregi nyílása, az ostium abdominale tubae uterinae. Az infundibulum szélén lévő rojtok (fimbriae tubae) közül egy hosszabb (appendix vesiculosa, fimbria ovarica) az ovarium felszínén rögzül. A fimbriák szélén hajlik át a tubát bélelő nyálkahártya a tubát kívülről fedő hashártyába. A női hasüreg nem zárt, mint a férfié, hanem a tuba-nyíláson keresztül a genitális csatorna közvetítésével a külvilággal közlekedik.

A petevezeték vagy méhkürt intraperitonealis szerv, mely a ligamentum latum uteri felső-elülső szabad szélében fut. A széles méhszalag mesovariumtól a méhkürthöz húzódó részét mesosalpinxnak nevezzük. Ebben a kettőzetben egy íves éranastomosist találunk, mely a méhkürtöt látja el. Az arteriás ívet az arteria ovaricából illetve az arteria uterinából származó tuba ágak képezik. Vénás elvezetése az ovarium és az uterus körüli vénás fonatok felé történik.

Last modified: Tuesday, 20 August 2013, 9:52 AM