| |
II./4.2.: Tünettan
A méh leiomyomái igen változatos klinikai tüneteket okozhatnak a göbök méretétől, elhelyezkedésétől, számától és a göbökben lezajló másodlagos degenerativ elváltozásoktól függően.
Vérzési rendellenesség.
|
 |
A leggyakoribb tünet , ami legtöbbször intramuralis és submucosus göb esetén fordul elő. A vérzészavar megjelenési formái lehetnek: a rendes időben jelentkező, de elhúzódó vérzés (menorrhagia), a pre- és postmenstruációs vérzés, valamint a ciklustól függetlenül jelentkező vérzés (metrorrhagia). Ezek a tünetek szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő myomás betegek között, mint az átlag populációban. A tartósan fennálló vérzészavar vashiányos anaemia kialakulásához vezethet, melynek következtében krónikus fáradékonyság és gyengeség jelentkezhet.
Fájdalom.
A nagyobb göbök méretüknél fogva alhasi discomfortérzést válthatnak ki. A környező idegek kompressziója derékba, hátba, illetve az alsó végtagba sugárzó fájdalmat okozhat. Fájdalmas menstruációt (dysmenorrhoea) okozhatnak a multiplex intramuralis myomák, valamint a nagyobb méretű submucosus elhelyezkedésű göbök. Magával a myomával kapcsolatos fájdalom ritka, leginkább akkor lép fel, ha a daganaton belül kialakuló vérellátási zavar következtében necrosis következik be, vagy az elhalóban lévő terület fertőződik. Ezekben az esetekben a fájdalmat láz és fehérvérsejtszám emelkedés kísérheti.
|
|
Akut hasi katasztrófa tüneteit okozhatja a kikocsányosodott subserosus göb nyelének megcsavarodása. A nyakcsatornán keresztül átpréselődő kikocsányosodott submucosus göb megszületésekor a tolófájásokkal megegyező görcsök léphetnek fel. A hátsó boltozatba fixált myoma, illetve a hüvelybe boltosuló cervicalis göb cohabitatios fájdalmat okozhat. Myomás betegeknél a menses alatti (60%) és a mensest követő fájdalom (17%), továbbá a középidős fájdalom (30%), valamint a nehezített széklet-és vizeletürítés (11%), illetve a fájdalmas közösülés (24%) szignifikánsan gyakrabban fordul elő, mint akiknél nem diagnosztizáltak méhizom-daganatot.
Nyomási tünetek.
A környező szövetek és szervek összenyomása, illetve helyzetváltozása következtében, a daganat elhelyezkedésétől és méretétől függően, változatos nyomási tünetek léphetnek fel. Az össztömegében megnagyobbodott uterus és a nagyobb subserosus göbök a húgyhólyag és a végbél nyomásával gyakori vizelési, székelési ingert válthatnak ki; a kismedencei erek összenyomása következtében pedig alsó végtagi oedema, ritkább esetben kismedencei és/vagy alsó végtagi thrombosis, illetve érelzáródás alakulhat ki. Az intraligamentáris és cervicalis göbök az ureter kompressziója révén hydrouretert és hydronephrosist okozhatnak. Az urethra valamint a rectum összenyomása miatt vizeletretentio, illetve székrekedés jelentkezhet. A nyomási tünetek közül leggyakrabban a húgyhólyag nyomása és az alhasi/hasi diszkomfort érzés jelentkezik (33%).
|
|