Kardiovaszkuláris betegségek

II./2.4.: Szívizomgyulladások (myocarditisek)

II./2.4.1.: Általános ismérvek

A klinikai képre – az endocarditissel épp ellenkezőleg – az enyhe bevezető tünetek, vagy nem ritkán a tünetmentesség jellemző, amelyet váratlanul gyors rosszabbodás követ hirtelen szívelégtelenség, szívritmuszavarok formájában, akár hirtelen halál (‘sudden death’) is beállhat. Bármely korosztály érintett lehet, leggyakrabban fiatal felnőttekben alakul ki. Osztályozása leginkább kóroktan (pathogenesis) szerint történik: fertőzéses; nem fertőzéses; idiopathiás.

II./2.4.2.: Kóroktan

• - A fertőzéses szívizomgyulladások közül a vírus myocarditisek leggyakoribb okozói a Coxsackie-A, -B, az influenza vírusok, az Echovirus, EBV, HIV, CMV. A bakteriális myocarditiseket leginkább diphteria baktériumok, leptospirák, meningococcusok, borrelia (Lyme-kór) okozzák. Protozoonok is szerepelhetnek kórokozóként: trypanosoma (Morbus Chagas), toxoplasma. Az ún. specificus myocarditisek közé tartoznak a rheumás lázban, tuberculosisban, syphilisben kialakuló szívizomgyulladások.

• - Nem fertőzéses szívizomgyulladások keletkezhetnek fizikai behatások – irradiatios kezelés (ionizáló sugárzás), villanyáramütés – hatására. Kémiai eredetű myocarditisek alakulhatnak ki nehézfémmérgezés, gyógyszerek (cytostaticumok, Sulfonamidok, Penicillin) használata miatt. Post-streptococcalis myocarditis rheumás láz részeként jelenik meg. Transplantatios myocarditist tapasztalunk kilökődés során.

• - Az ismeretlen eredetű (idiopathiás) szívizomgyulladások közé soroljuk az óriássejtes myocarditist, a Fiedler-féle myocarditist, a sarcoidosis keretében kialakuló myocarditist, illetve az eosinophil syndromák, allergiás folyamatok, vírusfertőzés talaján kialakuló eosinophil sejtes myocarditist.

II./2.4.3.: Morphologia

Makroszkóposan a kamrák petyhüdt dilatatioja látható, a szívizomzat metszlapja halványan, gyakran alig észrevehetően foltos, aprógócos szövetközti bevérzésekkel tarkítva (5. makrokép). A pitvar-kamrai szájadékok tágulata bizonyos határon túl a billentyűk relatív elégtelenségével jár, tovább súlyosbítva a beteg myocardium állapotát. A mikroszkópos képpel kapcsolatban fontos szem előtt tartanai, hogy elsősorban az interstitium megbetegedéséről van szó, a myocardialis rostok károsodása – ha egyáltalán szerepel – csupán másodlagos! Interstitialis ödéma minden esetben jellemző, vírus myocarditisben döntően lymphocytás beszűrődés látszik. A többi esetben – kórokozótól függetlenül – plasmasejtes, histiocytás, hízósejtes beszűrődés is mutatkozik. Idővel fibroblast proliferatio, ennek eredményeképp interstitialis fibrosis is kialakul. A szívizomsejtek másodlagos károsodása myocytolysis, microinfarctusok formájában jelentkezik.