Urogenitális betegségek

IV./1.2.: Az endometrium ciklikus szöveti változásai

IV./1.2.1.: Menstruáció

A ciklus kezdetének a menstruáció kezdetét tekintjük, mely 1-5 napig tart. A szövetek elhalása a stratum functionaleban egyre kiterjedtebb, megszűnik a spirális erek falának összehúzódása. A sérült erekből kiáramló vér az elhalt szöveteket leválasztja az épen maradt stratum basaleról. Az elpusztult szövetekből és az erekből kiáramló vérből menstruációs váladék keletkezik, mely a hüvelyen keresztül távozik.

IV./1.2.2.: Regenerációs fázis

Az 5.-6. nap során a stratum basaleban megmaradt végső mirigy szakaszokból a hámsejtek a felszínre tolódnak és megkezdik a sérült felszín behámosítását.

IV./1.2.3.: Proliferációs (folliculáris) fázis

A 7.-15. nap folyamán a menstruáció után elpusztult nyálkahártya véglegesen pótlódik. Az endometrium vastagsága a fázis végére 2-3 szorosára növekszik. A nyálkahártya minden alkotó eleme részt vesz a proliferációban. A stratum basale területén megmaradt mirigyhámsejtek osztódásával a felszín hámborítása teljessé válik. A mirigyek hosszúsága növekszik, majd lefutásuk hullámossá válik. A sejtekben glikogén halmozódik fel és kevés, híg, nyákos tartalmú váladékot termelnek. A lamina propria sejtjei szintén gyorsan osztódva helyreállítják a stromát. A spirális artériák csak lassan növekednek a proliferációs szakasz végéig. Ez a szakasz egybeesik az ovarium folliculusainak növekedésével és a folliculusok által termelt ösztrogén irányítja.

IV./1.2.4.: Szekréciós fázis

A 16.-27. nap. Az ovuláció jelzi a határt a proliferációs és a szekréciós fázis között. Ennek a szakasznak a hossza viszonylag állandó, körülbelül két hét. A corpus luteum által termelt progeszteron hatására az endometrium vastagsága tovább növekszik, a szakasz végére eléri az 5-6 mm-t. A növekedésnek a fő oka nem a sejtek osztódása, hanem a szövetek duzzadása, amelyet a stromában az interstitiális állomány növekedése és a mirigyek szekréciós aktivitásának a fokozódása okoz. A proliferációs szakasz végére hullámos lefutásúvá vált mirigyek a szekréciós szakaszban kitágulnak, a sejtek intenzív szekréciót folytatnak.

Szénhidrát-gazdag, sűrű nyákos váladékot termelnek. A sejtek szekréciós aktivitását a corpus luteum által termelt progeszteron fokozza. A kitágult, hullámos lefutású mirigyek adják a stratum functionale szélesebb alsó rétegének szivacsos jellegét. A felszín alatti stratum compactumban a stroma sejtjei megnagyobbodnak ál decidua sejtekké. A terhesség bekövetkezte esetén ezek a sejtek alakulnak át valódi decidua sejtekké. A spirális artériák tovább hosszabbodnak, egyre jobban felcsavarodnak és kialakítják a felszín közelében a lacunákból álló hálózatot.

IV./1.2.5.: Ischemia

A 28. nap. A menstruáció kezdete előtt egy-két nappal a spirális artériák falában időszakos érösszehúzódás jön létre a corpus luteum hormontermelésének csökkenése hatására. Az erek összehúzódása miatt romlik a szövetek vérellátása, minek következtében nyálkahártyája halvánnyá válik. Csökken a mirigyekben tárolt váladék és a sejtközötti állomány mennyisége, mely a nyálkahártya zsugorodásához vezet. A továbbiakban a vérellátás elégtelensége az endometrium stratum functionáléjában a szövetek elhalását okozza. Érösszehúzódás kizárólag a spirális lefutású erek falában következik be. A stratum basalet ellátó egyenes erek, hormonális hatásokra érzéketlenek, így ez a réteg egyáltalán nem vesz részt a ciklusos változásban.