|
IV./1.4.: A petevezeték szöveti szerkezete és a menstruációs ciklus szöveti változásai a petevezetékben
IV./1.4.1.: Általános viszonyok
|
 |
A méhkürt izmos falú cső, amelynek lateralis vége szabadon nyílik az ovarium közelében a hasüregbe, míg másik vége átfúrva a méh falát, annak üregébe nyílik. Fala hármas rétegzettségű: legbelső a tunica mucosa, középső a tunica muscularis, míg külső rétegét a hashártya borítás adja.
IV./1.4.2.: Tunica mucosa
|
 |
A nyálkahártya hosszanti redőket képez a tuba teljes hosszában. A középső tág ampullaris részben a redők magasak és sokszorosan elágazódnak, labirintus szerű üregrendszert hozva létre. Az uterinalis vég felé a redők alacsonyabbak lesznek, számuk is csökken, így eltűnik a lumen labirintus szerű rajzolata. A nyálkahártya hámja egyrétegű hengerhám. Kétféle sejttípust tartalmaz. A hámsejtek jelentős része csillós hengerhám, melyek csapási iránya a méh ürege felé irányul. Az ampullától kiindulva az uterus felé fokozatosan csökken a számuk, helyet adva a hám másik sejttípusának a szekréciós sejteknek, melyek száma a méh irányába nő.
A hámsejtek hormonhatásra az ovariális ciklussal párhuzamosan változnak. Legmagasabbak az ovuláció idején. Ösztrogen hatására fokozódik a csilló képződés, progeszteron viszont a sejtek szekréciós aktivitását segíti. Menstruációt megelőzően a hám magassága körülbelül a felére csökken, ilyenkor a szekréciós hámsejtek lumeni vége kiemelkedik a felszínből. A tuba hasüregi végénél, a fimbriák csúcsán, a tubát bélelő egyrétegű hengerhám éles határral megy át a petevezetéket kívülről borító hashártyába. A nyálhártya tunica propriaja az endometriumhoz hasonlóan sejtdús kötőszövet. Jelentős mennyiségű amorf sejt közötti állománnyal, rácsrostokkal.
IV./1.4.3.: Tunica muscularis
Belső körkörös és külső hosszanti lefutású simaizom sejteket tartalmazó régekből épül fel. A belső körkörös az ampulláris szakaszon is kifejezettebb, mint a külső, a méh felé haladva pedig vastagsága tovább nő. A külső hosszanti izomréteg kötőszöveti rostokkal átszőtt nyalábokat képez. A réteg hálózatos elrendezése az ampulláris részen lazább, az uterus irányába egyre összefüggőbbé válik és folytatódik az uterus külső izomrétegébe.
IV./1.4.4.: Tunica subserosa, serosa
A tuba külső rétegét, a mesosalpinx tapadási vonalát kivéve, ahol vér és nyirokerek, idegek lépnek be illetve ki, hashártya (tunica serosa) mesothel sejtjei alkotják. A subserosa vékony kötőszöveti rétege éles határ nélkül folytatódik a hosszanti izomréteg nyalábjait elválasztó kötőszövetben.
IV./1.4.5.: Működési és élettani viszonyok
|
|
A petét a hámsejtek csillómozgása és az általuk fenntartott folyadékáramlás tereli az ampulla, majd az uterus felé. Jelentősen hozzájárul a pete továbbításához a tubafal simaizom rétegének perisztaltikus mozgása is. A zygota, amennyiben nem tud bejutni az uterus üregébe, rendellenesen beágyazódhat a petevezeték nyálkahártyájába is, amely a méhnyálkahártya ciklusos változásaihoz hasonló elváltozásokon esik keresztül. Ilyenkor a tunica propria az uterinalis nyálkahártyához hasonló deciduális átalakulást mutat.
|
|