| |
IV./3.4.: A postpartum uterus vs. endometritis
Hossza szülés után 15 cm is lehet, fala vastag. A nagyság rohamosan csökken (per vias naturales szülés után gyorsabban, mint sectio caesarea után), szoptató nőknél gyorsabban éri el a szülés előtti nagyságot, mint azoké, akik nem szoptatnak.
|
 |
Szülés után MR-rel nem látható zonális elrendeződés és a junctionalis zóna sem (ez kb. 6 hét múlva regenerálódik), még egy hét múlva is lehetnek tág lumenű erek a myometriumban, ami ekkor még amúgy is igen heterogen jelet ad.
Az uterus involutiojának elhúzódása különféle okokból eredhet: ikerszülés, hydramnion, vérzés, elhúzódó szülés, valamint az uterusban visszamaradt különféle szövetek: véralvadék, placentarészek, szövettörmelék. Ezek mibenléte (pl. vér) MRI-vel differenciálható.
UH-gal a postpartum uterus nagyon vegyes képet adhat: az uterus-űr lehet tágabb, benne kisebb-nagyobb echogen területekkel az esetleges véralvadékok miatt, a határai nagyon heterogen echogenitásuak, irregularisak. A normális és kóros közötti határ néha nagyon nehezen húzható meg. Endometritisben az uterus és az endometrium megjelenése lehet „normális”, de láthatunk az uterus-űrben folyadékot, az endometrium megvastagodhat, heterogen echogenitású lesz és gázra utaló reflexió is megjelenhet. Ha postpartum vérzés van és az UH kép „normális”, atoniára kell gondolni, míg az uterus-űrben lévő echogenitások inkább visszamaradt részeket jeleznek (Doppler-UH segíthet a differenciáldiagnosisban).
Az endometritis okai közt meg kell említeni az intrauterin elhelyezett eszközöket (IUD). TVUS rendszerint jól ábrázolja ezeket (echogenek, hangárnyékkal). Ha elvándoroltak a helyükről (akár a peritonealis űrbe), CT a választandó módszer, mert fém voltuknál fogva hyperdensek.
|
 |
A fentiekből is kitűnik, hogy az endometritis diagnosztikájában MRI a választandó módszer. MRI-vel a haematoma a haemoglobin bomlástemékeknek megfelelően különböző, de igen jellemző jelmenetű. A folyadék/haematoma a kontrasztanyagot nem halmozza – szemben pl. a visszamaradt placentarészekkel. A visszamaradt placentarészek (placenta accreta, placenta increta, placenta percreta) képi differenciáldiagnosztikája az MRI területe (a labordiagnosztika, HCG-szint mérés mellett). Fontos az elkülönítés, mert a megoldás más és más.
Bár szülés után lehet légbuborék az uterusűrben, de ha ez később (2-3 hét múlva) látható, – a gyulladásra utaló egyéb jelek mellett – endometritisre kell gondolni. Az uterusban lévő folyadékról MRI-vel sem lehet megállapítani, hogy genny (csak a vér differenciálható). Nagyon fontos jel a cervix erős kontraszthalmozása. Az uterus maga is oedemásan átitatott (T2 erős jeladás), ha benne kis hyperintensitások vannak, myometritisre kell gondolnunk (abscessusok).
|
|