III. Tanulási egység: Komplex szívfejlődési rendellenességek

Célok és kompetenciák

A tananyagból a hallgatók a szív egy ritka fejlődési rendellenességének, a DORV, variációját ismerhetik meg multidiszciplináris megközelítésből.

Az anatómiai és patológiai leíró részben a tanulók a szív olyan fejlődési rendellenességeiről azok megjelenési formáiról, összetett keringési rendszereiről olvashatnak mint a pitvar vagy kamrai sövényhiányok, a nagyerek transzpozíciója, perzisztáló Botall vezeték, a Fallot tetralógia vagy a kettős kiáramlású jobb kamra. A tananyag radiológiai és klinikai leíró részében a fejlődési rendellenességek diagnózisának felállításához elengedhetetlen képalkotó vizsgálatokról és kezelésük föbb szempontjairól tájékozódhatunk rajzokkal, fotókkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált környezetben.   

III./1.Fejezet: Szívfejlődési rendellenességek anatómiája

Nagy Nándor

III./1.1.: Bevezetés

A veleszületett szívfejlődési rendellenességek az élve született csecsemőknél megfigyelt fejlődési rendellenességek közel 20%-ában fordulnak elő, azonban a születés előtt elhalálozott magzatok között ez az arány jóval magasabb, 40-50%-ban is kialakulnak szívhibák. Ezen felül vannak továbbá olyan fejlődési szívhibák, amelyek csak később, a nagyobb megterheléssel járó serdülő- és felnőttkorban válnak nyilvánvalóvá.

Mivel a szívhibák súlyosságukat és összetettségüket tekintve nagyon sokfélék lehetnek, kialakulásuk fejlődésbiológiai háttere csak részben ismert. Specifikus genetikai hibák (kromoszóma aberrációk, egyetlen gén mutációja) vagy környezeti hatások, teratogének egyaránt okozhatnak rendellenes szívfejlődést. A szívhibák mintegy 4%-ában azonosítottak valamilyen specifikus gén mutációt (a Tbx5 vagy a GATA-4 transzkripciós faktorok, illetve az Nkx-2,5 homeobox gén mutációja pitvar- és kamrasövény defektust okoz). A hibás szívfejlődést kiváltó kromoszóma rendellenességekhez sorolhatók a 18-as vagy 21-es kromoszóma triszómiája miatt kialakuló Down-kór, vagy a 22-es kromoszóma mikrodeléciója miatt fellépő DiGeorge-szindróma.

A teratogén tényezők közül nemcsak az olyan jól ismert faktorok, mint a lítium, a retinsav, az alkohol, a terhesség alatti A- és D-hypervitaminózis, az immunszupresszív és egyéb gyógyszerek válthatnak ki rendellenes szívfejlődést, hanem az anyai eredetű betegségek közül a terhesség első trimeszterében elszenvedett rubeola (rózsahimlő) vírusfertőzés, inzulin-függő diabetes vagy túlzott dohányzás is megzavarhatja a normális szívfejlődést. A rubeola az esetek 50%-ban okoz szívfejlődési rendellenességet.

A szívfejlődési rendellenességeket osztályozhatjuk fejlődéstani és funkcionális szempontok szerint. A szívfejlődés korai szívcső-stádiumában alakulhat ki a dextrocardia, amelyet a szívcső görbülésének abnormális fejlődése okoz. A dextrocardiát az egyenes szívcső jobb helyett bal felé irányuló hajlása okozza, aminek eredményeként a szív a mellüreg jobb oldalán fejlődik ki. Ennek a rendellenességnek az előfordulási aránya 1:12°000 eset, és a genetikai okot a jobb-bal aszimmetria meghatározásában szerepet játszó sonic hedgehog vagy a IIa típusú activin receptor-gének mutációja jelenti.

Ugyancsak a korai szívcső stádiumban léphet fel a ritka rendellenességnek tekintett ectopia cordis, amikor a szívtelep az embrionális testfal korai záródása miatt a mellkason kívül fekszik. Szintén a szívcső stádiumot érinti a truncus arteriosus communis persistens fejlődési hiba, amit a septum aortico-pulmonale normális fejlődésének elmaradása vált ki, s aminek következményeként a truncus arteriosus nem válik szét aortára és truncus pulmonalisra. A truncus arteriosus communis persistens fejlődési rendellenesség 1:10°000 újszülött arányban fordul elő; csak egy közös artériás főér indul ki a kamrából, ami a rendszerint hiányzó kamrai sövény (septum interventriculare) miatt mindkét szívfélből kap vért.

A következő fontos szívfejlődési stádium a görbült szívcső kialakulásától a szívüreget elválasztó sövények kialakulásáig tart. Ide olyan szívfejlődési rendellenességek tartoznak, mint a pitvari és kamrai septum-defektusok, a nagyerek felcserélődése (transzpozíció), érszűkületek, billentyűhibák (tricuspidalis atresia vagy az aortabillentyű valvularis stenosisa) és a Fallot-tetralógiaként emlegetett komplex szívfejlődési rendellenesség.

A fejezet felépítése

• III./1.1.: Bevezetés

• III./1.2.: Pitvarsövény-hiány (atrial septal defect, ASD)

• III./1.3.: Kamrai sövényhiányok (ventricular septal defect, VSD)

• III./1.4.: A nagyerek transzpozíciója

• III./1.5.: Ductus Botalli persistens

• III./1.6.: Fallot-tetralógia

Irodalom

Clark KL, Yutzey KE, Benson DW: Transcription factors and congenital heart defects. Annu Rev Physiol 2006, 68: 97-121.

Lagendijk AK, Smith KA, Bakkers J: Genetics of congenital heart defects: a candidate gene approach. Trends Cardiovasc Med 2010, 20 (4):124-128.

Langman's Medical Embryology, 12th Edition, 2011 ( Lippincott Williams & Wilkins) by Thomas Sadler Thomas W. Sadler PhD , T. W. Sadler , Jill Leland , Susan L. Sadler-Redmond.

Larsen's Human Embryology, 4 Edition, 2008 (Churchill Livingstone) by Gary C. Schoenwolf, Steven B. Bleyl, Philip R. Brauer, Philippa H. Francis-West.

Olson EN: A decade of discoveries in cardiac biology. Nat Med 2004, 10 (5): 467-474.