I./1. fejezet : Az emberi máj ANATÓMIÁJA

 

 

I. Tanulási egység: Cirrhosis hepatis, multiplex hepatocellularis carcinoma, umbilicalis metastasis

Célok és kompetenciák

A tananyagból a hallgatók a májat érintő megbetegedések, azon belűl is a rosszindulató rákos megbetegedések májat érintő elváltozásainak klinikopatológiai vonatkozásait ismerhetik meg multidiszciplináris megközelítésből.

Az anatómiai leíró részben bemutatásra kerül a máj makroszkópos felszíni és intrahepatikus anatómiája valamint a máj nyirok elvezetése.  A máj patológiás megbetegedései közül  a májzsugorról ás a májdaganatokról szerezhetnek részletesebb ismereteket. A radiológiai részben bemutatásra kerülnek a máj vizsgálatában elsődlegesen választandó ultrahangos és MR diagnosztika álatános vonatkozásai valamint speciális, a máj alaktani és funkcionális eltéréseit vizsgáló, THAD CT és MR technikái. A klinikai vonatkozások keretén belül a hallgató megismerheti a májbetegségek általános tünettanát, képalkotáson kívűli diagnosztikáját és terápiájának alapjait rajzokkal, fotókkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált környezetben.

I./1. fejezet : Az emberi máj anatómiája

Nemeskéri Ágnes

A fejezet felépítése
feladat

  • I./1.1.: A máj makroszkópos felszíni anatómiája

    • I./1.1.1.: Általános megjegyzések

    • I./1.1.2.: Facies diaphragmatica

      • I./1.1.2.1.: Pars anterior

      • I./1.1.2.2.: Pars superior

      • I./1.1.2.3.: Pars lateralis

      • I./1.1.2.4.: Pars posterior

    • I./1.1.3.: Facies visceralis

      • I./1.1.3.1.: Fissura ligamenti venosi

      • I./1.1.3.2.: Fissura ligamenti teretis

      • I./1.1.3.3.: Fossa vesicae felleae (fossa vesicae biliaris)

      • I./1.1.3.4.: Sulcus venae cavae

      • I./1.1.3.5.: Porta seu hilum hepatis

      • I./1.1.3.6.: Lobus caudatus

      • I./1.1.3.7.: Lobus quadratus

      • I./1.1.3.8.: Benyomatok a facies diaphragmatica pars posteriorján és a facies visceralis jobb és bal részén

      • I./1.1.3.9.: A máj visceralis felszínén tapadó hashártyai szalagok

    • I./1.1.4.: A Glisson-tok (capsula fibrosa perivascularis)

  • I./1.2.: A máj intrahepaticus anatómiája – máj lebenyek és szegmentumok

    • I./1.2.1.: A májállomány intrahepaticus felosztásának elvei

    • I./1.2.2.: A jobb lebeny intrahepaticus felosztása

    • I./1.2.3.: A bal lebeny intrahepaticus felosztása

    • I./1.2.4.: A ductus hepaticus ágrendszere

    • I./1.2.5.: Az arteria hepatica propria ágrendszere

    • I./1.2.6.: A vena portae hepatis ágrendszere

    • I./1.2.7.: A vena hepatica ágrendszere

  • I./1.3.: A máj nyirokelvezetése

Irodalom
irodalom

Alexander JS, Ganta Vijay C, Jordan PA, Witte Marlys H: Gastrointestinal Lymphatics in Health and Disease. Pathophysiology 2010, 17 (4): 315-335; doi:10.1016/j.pathophys. 2009.09.003.

Abdel-Misih Sherif RZ, Bloomston M: Liver anatomy. Surgical Clinics of North America, Vol 90, Issue 4, 2010, pp. 643-653; http://dx.doi.org/10.1016/j.suc. 2010.04.017

Bismuth H, Majno PE: Biliary Strictures: Classification Based on the Principles of Surgical Treatment. World J Surg 2001, 25: 1241-1244; doi: 10.1007/s00268-001-0102-8

Ohtani O, Ohtani Y: Lymph Circulation in the Liver. The Anatomical Record 2008, 291: 643-652.

Prete FP, Di Giorgio A, Alfieri S, Doglietto GB: Breast-cancer metastasis in the round ligament of the liver. Lancet Oncol 2006; 7: 354.

Wang S, He X, Li Z, Peng Z, Tam NL, Sun C, Hu A, Huang J: Characterization of the Middle Hepatic Artery and Its Relevance to Living Donor Liver Transplantation. Liver Transplantation 2010, 16: 736-741.

Gray's Anatomy: The Anatomical Basis of Clinical Practice (40th ed.), Churchill-Livingstone, Elsevier, 2008, ISBN 978-0-443-06684-9.

Couinaud C: Le foie: Etudes anatomiques et chirurgicales. Paris, Masson, 1957.
Zuletzt geändert: Tuesday, 10. June 2014, 08:57