Urogenitális betegségek

III./3.2.: A herék ultrahang- (UH) vizsgálata

III./3.2.1.: Technikai megfontolások

A különösen érzékeny terület vizsgálatakor a beteg poziciójára, kényelmére gondot kell fordítani és az esetleges fájdalomcsillapításra is fel kell készülni. Kicsiny, közelfekvő strukturák ábrázolásakor szélessávú, 7,5-10 MHz-es transducer használatos. A spectralis és power-Doppler nem nélkülözhető. Előbb az ép oldalt vizsgáljuk két síkban (longitudinalis és transversalis sík), majd az érintett oldalt.

III./3.2.2.: Echogenitasi viszonyok

A herét a mellékherékkel együtt ábrázoljuk, fontos az echogenitás és vascularitás megítélése. Az áramlás kimutatására a mediastinum testishez való viszonyítását használjuk. A testis echogenitását a pajzsmirigyéhez hasonlítják, de annál egyenletesebb. A mellékhere a heréhez hasonló vagy annál kissé erősebb echogenitású. A mediastinum testis keskeny, linearis szalagként látható craniocaudalis irányban, a mellékherével párhuzamos. Az appendix testis és az appendix epididymis kicsiny, hyperechogen kiemelkedések a here felső pólusán – rendszerint a mellékhere feje alatt. Akkor válnak jól láthatóvá, ha kis folyadékszaporulat van (hydrokele), mert a hypoechogen folyadék jól keretezi ezeket a reflectiv képletecskéket. A corda spermatica hosszanti irányú multiplex hypoechogen structuraként látható a hosszanti síkban ábrázolva, míg harántmetszetben circularis szerkezetű, hypoechogen.