|
IV./1.1.: Szöveti szerkezet
IV./1.1.1.: Általános viszonyok
|
 |
A méh körte alakú, izmos falu üreges szerv. Falát nagyobb részt simaizomból álló myometrium képezi, amit belülről nyálkahártya (endometrium) bélel. Kívülről hashártya, úgynevezett perimetrium borítja (1. fotó).
1. fotó: A méh in situ – Molnár Attila és Balogh Attila
|
IV./1.1.2.: Endometrium
Az endometrium hámja a fundus és a corpus területén egyrétegű hengerhám, melyben csoportosan csillós hámsejtek is előfordulnak. A cervix területén kevesebb a csillós sejt, a hengerhámsejtek magasabbak, magjuk a sejt bázisához közelebb helyezkedik el és az apikális cytoplasmában mucin tartalmú szekréciós szemcsék fordulnak elő.
|
 |
Az endometrium tunica propriájának kötőszövete sejtekben gazdag, finom rácsrostokat és nagy mennyiségű amorf sejt közötti állományt tartalmaz. A stroma sejtjei orsó alakúak, mesenchymára emlékeztető szerkezetü, ovoid sejtmaggal rendelkező kis sejtek. Úgynevezett spinocelluláris kötőszövetet képeznek. A kötőszöveti sejtek között gyakran találhatók lymphocyták és egyéb fehérvérsejtek. A cervix területén a stroma tömörebb szerkezetű, több rostot és kevesebb sejtet tartalmaz. Az endometrium a cervix területén pálmalevélre emlékeztető redőket, plica palmatae, képez.
A fundus és a corpus tunica propriájában az endometrium teljes magasságát átérő egyszerű csöves mirigyek vannak. Ezek vége gyakran kettéágazik és a myometrium legbelső rétegének izomrostjai közé nyúlik. A mirigyeket alkotó hám a felszíni hámhoz hasonló, de ritkábban tartalmaz csillós sejteket. A cervix mirigyeit a cervix hámjához hasonlóan magasabb hengerhám alkotja. Itt a mirigyek gazdagon elágazódó összetett csöves mirigyek. Ezek a menstruációs ciklus során morfológiailag keveset változnak. Váladékuk összetétele azonban a ciklikus változásokat irányító hormonok hatására jelentősen átalakul. Terhesség alatt a mirigyek proliferálnak, váladéktermelésük is fokozódik.
Az endometrium a fundus és a corpus területén, felépítése és a menstruációs ciklus alatti változásai alapján két rétegre bontható. Az egyik a myometriummal határos keskenyebb sáv, mely a nyálkahártyát érintő ciklusos változásokban nem vesz részt, ez a stratum basale. Az e fölötti rész, a stratum functionale, amelyben a ciklusos változások lezajlanak. A stratum functionale, melynek vastagsága és szerkezete a ciklus során jelentősen változik, két további rétegre tagolódik. A felszíni hám alatti keskenyebb zona tömöttebb szerkezetű a rendkívül nagyszámú kötőszöveti sejt következtében, ez a stratum compactum, mely a mirigyek egyenes úgynevezett nyaki szakaszát tartalmazza. Alatta van a stratum spongiosum, melynek szivacsos szerkezetét a mirigyek kanyargós és kitágult szakaszai szabják meg.
|
 |
A nyálkahártya vérellátását a myometrium felöl két féle artéria biztosítja. Az egyik csoport, a rövid lefutású egyenes artériák, melyek a stratum basalet látják el. A másik csoportot a hosszabb spirális artériák alkotják, amelyek a stratum functionale vérellátását biztosítják. A spirális artériák a nyálkahártya felszínéhez közel, a stratum compactum és stratum spongiosum határán tág erekből (lacunae) álló hálózatot hoznak létre. A kétféle artéria falát képező simaizom sejteknek eltérö a hormonális érzékenysége. Az endometrium vénái vékony falu, tág hálózatot alkotnak. A vénás vér elvezetése a myometrium vénás hálózatán keresztül történik. A nyirokerek az endo-,myo-,perimetriumban gazdag fonatokat képeznek, azonban az endometrium felületes rétegéből teljesen hiányoznak.
A reproduktív életszakaszban, a menarche és a menaopauza közötti 30-35 évben, a cervix kivételével a méh nyálkahártyája ciklusos változásokon megy keresztül. Ennek során először növekszik, majd csökken a vastagsága, végül a felső réteg (stratum functionale) elpusztul és lelökődik. A ciklus 21-35, átlagosan 28 nap hosszú. Ennek során a nyálkahártya szöveti szerkezete napról napra változik. A folyamat szövettanilag szakaszokra osztható, ezek azonban éles határ nélkül követik egymást.
|
|