I./3. fejezet: Az innováció típusai és az innováció-menedzsment feladatai

I./3.1.: Az innováció típusai

feladat

Mutassa be, milyen szempontok alapján tipizálható az innováció!

Az innovációt több szempontból tipizálhatjuk. Ebben a fejezetben az innovációt nagyság szerint osztjuk fel két csoportra, kis (inkrementális, folytonos, módosító stb.) és nagy (áttörő, nem folytonos, radikális stb.) innovációkra. A nagy innováció elnevezés viszont félrevezető lehet, mert nem fejezi ki az irányváltást. Fontos megjegyezni, hogy e nevek alapján való csoportosítás bizonyos szempontból igen leegyszerűsítő, mi több, a kis és a nagy megkülönböztetése félrevezető, mert csak egyszerű, nagyságbeli különbségre utal. Ugyanakkor, a lényegi jellemzők és menedzselési feladatok bemutatása szempontjából érdemes figyelembe venni e tipizálást. A következő alfejezetben a hangsúly a nagy innovációkra helyeződik, mert ezek segítségével ismerhetők meg mélységében az innováció természete, menedzselési sajátosságai, érdemi feladatai.

I./3.1.1.: Inkrementális innovációk

A kis innovációt inkrementális, folytonos, módosító, lineáris fejlesztést (line improvement) jelentő, elsőrendű, előállítás vagy használat során létrejövő, paradigmán belüli innovációnak is hívják. Kis innováció jön létre létező műszaki, szervezeti stb. eljárás, folyamat (pl. BPR – Business Process Reengineering), megoldás használata során, amelyet akár maga a felhasználó fejleszt ki.

A kis innovációk kockázatai érzékenységi analízissel jól kiszámíthatók, ezért viszonylag pontos összehasonlításokon nyugodhat a vállalati szelekciós döntés, és sikeres innováció jöhet létre rutineljárások kis kiterjesztésével is. Megvalósítása lehetséges a meglevő kompetenciák felhasználásával, kis lépéseken keresztül történő, folytonos javítással, ami viszonylag problémamentes és így jól menedzselhető. A kis innovációk menedzselésére jól kidolgozott, beváló eszközök és technikák állnak rendelkezésre, amelyek feltételezik a műszaki, a szabályozási és a piaci környezet stabilitását. A kis innováció változatlanul hagyja a társadalmi környezetet, mert már létezik fogyasztói igény iránta, vagy, mert nem kell a műszaki, gazdasági, szabályozási környezetet lényegesen módosítani.

kérdés

Melyek a kis innovációk jellemzői?

A kis innováció többnyire a meglevő szükséglet jobb kielégítésére irányul, szerepe a gazdaság számára megjelenhet a lépték vagy a hatékonyság kisebb növelésében. A tömeges kis innovációk gazdasági haszna tehát nem elhanyagolható, és rájuk stabil technológiai, szervezeti környezetben és piaci viszonyok mellett kerül sor.

Egy vállalat előbb-utóbb tapasztalja, hogy versenyképességét csak kis innovációkkal nem tudja megtartani, így elengedhetetlenné válnak a nagy innovációk, amelyeket vagy maga fejleszti ki, vagy kívülről szerzi be. Ugyanakkor, fontossá válik a 90-es évek közepétől az a felismerés, hogy a radikális innovációk esetén eltérő menedzselésre van szükség. A nagy innovációt megcélzó projekteknél a hagyományos számítási eljárások legfeljebb formálisan érvényesek, és ezeknek vállalaton belüli sajátos pozicionálásra van szükségük, ami során új szervezeti, vezető- és csapat-kiválasztási, finanszírozási és módszerválasztási feladatok jelennek meg.

I./3.1.2.: Radikális innovációk

A nagy innovációt nevezik áttörő, nem folytonos, radikális, nem lineáris, gyökeres, drámai változásokat okozó, magasabb rendű, keretreflexiót követelő, paradigmaváltáshoz vezető, architekturális innovációnak is. A különböző elnevezések első közelítésben ugyanannak a dolognak más-más perspektívából való elnevezését jelentik. A továbbiakban a fejezetben a radikális innováció elnevezést használjuk. Radikális innovációk megbontó (disruptive) műszaki, ipari fejlődéshez vezetnek. Az innováció megbontó jellegű lesz, ha a környezethez való viszonyban diszkontinuitást eredményez. Ennek megfelelően tehát nem az adott technológia lesz megbontó, hanem az innováció a maga környezetével, míg a technológia a rendszer részeként erre csak képessé teheti a rendszert magát. Ezért nemcsak radikális innovációk lehetnek megbontóak, hanem lényegesen új környezetben alkalmazott, már jól ismert eljárás is.

A műszaki (más szóval technológiai) innovációk lehetnek termék- és szolgáltatásinnovációk, vagy, pl. gyártási folyamatra vonatkozó innovációk. A radikális műszaki innovációk gyökeres változással járnak a szervezeti struktúrában, a piaci vagy egyéb környezetben is. Bizonyos iparágak, vállalatok jobban függnek a radikális innovációktól, mint mások. Az ilyen innovációk megvalósításának kiemelkedően fontos láncszemei a tudás- és technológiaintenzív kezdő (start-up) és hasznosító (spin-off) vállalkozások.

kérdés

Milyen dimenziói vannak a radikális innovációnak?

Radikális innováció esetén lényegessé válik az innováció és a fogyasztó együttműködése és koevolúciója. Az innováció keletkezési folyamata során maga is formálódik, ugyanakkor sikerre vitele strukturális változásokat követel meg a környezetében is (a fogyasztói szokásrendszerben, a kapcsolódó szabályozásokban, a technológiatranszfer módjában stb.).

Radikális innovációknál többről van szó, mint pusztán egy belső menedzselési feladat végrehajtásáról. Az innováció csak akkor tud kialakulni, ha egy „képessé tevő” (enabling) infrastruktúra is létrejön körülötte, amely magában foglalja azokat a külső feltételeket, kompetens felhasználókat, adekvát társadalmi értékeket, jogi szabályozást stb., amelyek nélkül a legígéretesebb innováció sem valósulhat meg. A radikális innovációnak három dimenzióját lehet megkülönböztetni. Ezek a műszaki dimenzió, az infrastrukturális (törvényi, adminisztratív) dimenzió és a stakeholderek közötti viszony, valamint a termelők és a fogyasztók közötti viszony dimenziója. A felsoroltak együttesen képeznek elégséges feltételt az innováció megvalósulásához, így ezek mentén kell végiggondolni, hogy milyen képessége van egy vállalatnak, illetve projektnek a piaci részesedés megváltoztatására.

kérdés

Mi az oka annak, hogy a radikális innovációk esetében előtérbe kerül a bizonytalanság menedzselése?

A globalizációval együtt járó alapvető változás, hogy a tömegtermelésen alapuló régi gazdasághoz képest a radikális innováció sokkal gyakoribb jelenséggé válik. Az innovációk a gazdaság számára elősegítik a lépték- és irányváltást az új lehetőségek felkínálásával, kiaknázhatóvá válásával. Ebben az esetben a kockázatok nem számíthatók ki jól, így „eredeti meglepetést” jelentenek. A felmérhető kockázat helyett a kiszámíthatatlan kockázat, a bizonytalanság menedzselése kerül előtérbe.

Radikális innováció esetében igen erős a kontextusfüggés, ezért nem lehet a potenciális kimeneteket jól ismerni, így hiányzik a „legjobb gyakorlat” megállapíthatóságának egyik, elengedhetetlen feltétele. A radikális innovációk megvalósításában a meglevő kompetenciák károsak is lehetnek, ha a szükséges felejtés hiánya miatt kialakult rutinok révén akadályozzák a szükséges új kompetencia megtanulását. A radikális innovációk menedzseléséhez fontossá válik a meta-szintű elemzésre és keret-reflektív gondolkodásra irányuló készségek fejlesztése.

A radikális innováció lehet trendfenntartó és -megbontó jellegű is. Vannak olyan innovációk, amelyek egy nagyobb trendvonal mentén jönnek létre (gyártástechnológia- vagy termékváltásban nyilvánulnak meg), de nem törik meg a trendet. Ezek a trenden belüli dinamikai alapvetéseket nem változtatják meg, de azon belül új szakaszt nyitnak, a dinamikát a trend keretein belül módosítják, és fenntartó ipari fejlődést hozhatnak létre.

Radikális műszaki innováció, különösen az ún. megbontó (disruptive) technológiai fejlődéshez vezető, általában hosszabb kutatással jön létre. Sokszor van jelentős eltolódás a gondolat megszületése és annak bizonyítása között is, hogy a műszaki megoldás valóban lehetséges. Az alapkutatás különböző szinteken motorja a feltalálásnak, széles bázist képezhet a műszaki korszakváltáshoz is. Konkrét alapkutatási eredményre lehet szükség egy adott radikális innováció megvalósíthatóságához is, és ilyen innovációk létrejöhetnek adott területen rutinként alkalmazott technikák felhasználásával más területeken (pl. fizikai találmányok biológiai, orvosi hasznosításával is).

feladat

Hasonlítsa össze az inkrementális és a radikális innovációkat!

A radikális innovációk további forrása a műszaki empirikus alapkutatás. Egyre gyakoribb az is, hogy radikális innováció jön létre meglevő innovációk kombinációjával, ami elsősorban a mérnöki kutatás területére tartozik. A szolgáltatások előtérbe kerülésével lassan tipikussá válik korábban váratlan szolgáltatások egybeépítése. Interdiszciplináris kutatásokon alapuló, illetve már létező innovációk kombinációjával létrejövő radikális innovációk egyre tömegesebb megjelenése várható a jelenleg elinduló, ún. konvergáló technológiai fejlődésben, amely a nano- és a biotechnológia, az informatika és a kognitív tudomány összefonódásával megy végbe.

Last modified: Monday, 21 November 2011, 2:31 PM