VI./2.3.2 Az Egészségügyre vonatkozó Harmadik Uniós Cselekvési Program
VI./2.3.2 Az Egészségügyre vonatkozó Harmadik Uniós Cselekvési Program
A) A harmadik uniós egészségügyi program
Az uniós alapító szerződés előírja, hogy az EU valamennyi szakpolitikai tevékenysége során biztosítsa az emberek egészségének védelmét, és hogy az uniós országokkal együttműködve javítsa a közegészségügy helyzetét, csökkentse a megbetegedések számát, valamint szüntesse meg a testi és szellemi egészséget fenyegető veszélyforrásokat.
Kérdés: Milyen 4 átfogó cél elérését szolgálja a harmadik uniós
egészségügyi program?
Az EU egészségügyi stratégiája („Együtt az egészségért”) az Európa 2020 stratégia egészének hatékony végrehajtásához is hozzájárul. Az Európa 2020 stratégia azt hivatott elérni, hogy az EU olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon, amely biztosítja, hogy mindenkinek előnye származzon a gazdasági növekedésből – és ehhez szervesen hozzátartozik a lakosság jó egészségi állapota.
A program 4 átfogó cél elérését szolgálja, amelyek a következők:
1. Egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, valamint az egészséges életmódnak kedvező környezet előmozdítása azt az elvet alapul véve, hogy az egészségügyi szempontokat valamennyi szakpolitikában érvényesíteni kell.
2. Az uniós polgárok védelme a határokon átterjedő súlyos egész-ségügyi veszélyekkel szemben.
3. Hozzájárulás az innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszerekhez.
4. Annak elősegítése, hogy minél jobb és biztonságosabb legyen az egészségügyi ellátás EU-szerte.
A harmadik uniós egészségügyi program az Európai Bizottság fő eszköze az uniós egészségügyi stratégia végrehajtására. A program éves munkatervek révén valósul meg, amelyek meghatározzák a prioritást jelentő területeket és a program keretében nyújtott finanszírozás kritériumait. A program teljes költségvetése 449,4 millió euró.
Az egészségügyi programot a Bizottság irányítja a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség (Chafea) segítségével.
Az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós program (2014–2020) végrehajtásával kapcsolatos pályázati felhívások tekintetében a fellépéseknek magas „európai hozzáadott értékkel” kell rendelkezniük. Az európai hozzáadott érték meghaladja az egyes tagállamok intézkedéseiből származó értéket. Ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből. A hozzáadott érték a fellépés tágabb európai dimenzióját és jelentőségét tükrözi olyan modellek és mechanizmusok bemutatásának céljával, amelyek nemcsak regionálisan vagy nemzeti szinten, hanem Unió-szerte is alkalmazhatók.
Mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke alapján a tagállamok hatáskörébe tartozik az egészségügyi szakpolitikák meghatározása, az európai hozzáadott értékkel kapcsolatos elképzelés kidolgozására azzal a céllal került sor, hogy értékeljék a szubszidiaritást az Unió kizárólagos hatáskörén kívül eső területeken, és előnyben részesítsék az uniós szintű fellépést. Az európai hozzáadott érték felmérésére a program különböző szakaszaiban kerülhet sor a következők érdekében:
Kérdés: Mit jelent az európai hozzáadott érték, és hogyan történhet ennek felmérése?
- Az éves munkaprogramban szereplő programintézkedések meghatározásának támogatása.
- A kiválasztási eljárás során az értékelők segítése.
- A projekt végleges eredményeinek felmérése.
- A program hatásának utólagos értékelése.
Az értékteremtés következő hét módszerét azonosították:
1. Az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása.
2. Méretgazdaságosság a pénzeszközök hatékonyabb felhasználása és a polgároknak nyújtott jobb szolgáltatások céljával.
3. A bevált gyakorlatok előmozdítása valamennyi részt vevő tagállamban az élenjáró bevált gyakorlatok uniós polgárok számára jelentett előnyeinek kiaknázása érdekében.
4. A döntéshozatal teljesítményértékelése útján az eredmények felhasználása iránti határozott elkötelezettség biztosítása a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal elősegítésének céljával.
5. A határokon átnyúló fenyegetésekre helyezett hangsúly a kockázatok csökkentése és következményeik enyhítése érdekében.
6. A személyek szabad mozgása a minőségi közegészségügyi szolgáltatások valamennyi tagállamban való biztosításának céljával.
7. Hálózatépítés az eredmények valamennyi tagállamban, köztük a részt nem vevő államokban való terjesztésének fontos eszközeként.