A magyar TTI-politikát – az OECD-országokhoz hasonlóan – több minisztérium, állami szervezet, ill. tanácsadó testület alakítja. Ide tartoznak a gazdasági fejlesztéssel foglalkozó minisztériumok, a Nemzeti Innovációs Hivatal, vagy a tanácsadó szerepet játszó Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (erről bővebben l. a 3.6. fejezetet). Elsődleges fontosságú az állami szint; a regionális vagy megyei szint kialakulása még folyamatban van; a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek 2004-ben jöttek létre. Ennek egyik oka, hogy a regionális szint alacsonyabb intenzitása egy Magyarországhoz hasonlóan központosított országban indokolt is lehet. A másik ok az, hogy a közigazgatás megyei alapú, miközben az EU-támogatások alapja a régió – ahol nincs számottevő adminisztrációs és irányítási kapacitás. Helyi szinten fontos még a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 140 kirendeltsége.
Nemzeti Innovációs Hivatal és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap [www.nih.gov.hu]
Milyen szerepet játszik a magyar NIR-ben a NIH és az NFÜ?
A kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), amelynek feladata a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés, valamint az érvényesüléséhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása. A K+F-feladatok ellátásának egyik pénzügyi forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, amelyet a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által kijelölt szerv kezel. Az Alapba a mikro- és kisvállalatok kivételével minden gazdasági társaság köteles forgalmának legalább 0,25%-át járulékként befizetni. A magyar állam ugyanekkora összeget tesz hozzá az Alap forrásaihoz.
Az Alapot működtető szerv felelőssége, hogy ezt a közfinanszírozású forrást a kutatás-fejlesztésen keresztül a magyar gazdaságba visszaforgassa. Feladata az is, hogy az innovatív programok független szakértői vélemények alapján, egyszerű és átlátható pályáztatással juthassanak támogatáshoz.
Az NIH szervezeti keretei nem sok önállóságot biztosítanak, szemben a legjobb gyakorlatnak minősülő, Finnországban vagy Svédországban tevékenykedő intézményekkel. A finn Tekes vagy a svéd Vinnova a stratégiaalkotástól a programok beindításán keresztül a támogatások odaítélésig nagy önállóságot és szakmai presztízst élvez.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből hozta létre a kormány azért, hogy egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer segítse az európai uniós támogatások – évente mintegy 1.000 Mrd Ft – eredményes felhasználását. Az NFÜ feladata az uniós támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok kiírása, a szakmai koordináció és felügyelet. Az NFÜ a magyar NIR-ben egyrészt fejlesztéspolitikai szerepet játszik, másrészt az egyes programokon keresztül számos vállalati, ill. egyetemi projekt támogatását végzi.
