A kormány 2004-ben NKTH-pályázat útján hozta létre a regionális innovációs ügynökségeket (RIÜ), azzal a céllal, hogy a régiók innovációs intézményrendszerét fejlessze. A RIÜ-k a K+F és a vállalkozási szféra együttműködését támogatják a regionális innováció szereplői közötti kapcsolatrendszer erősítésével, innovációs szolgáltatások és információk kínálatával. A RIÜ-k közreműködésével 2005. óta évente több száz innovatív kkv kutatás-fejlesztési projektje jöhetett létre a Baross Gábor- és az Innocsekk-pályázat révén.
3. táblázat: Regionális innovációs ügynökségek Magyarországon
III./4.3.: Regionális fejlesztés: a Pólus-programok
Minek a mintájára hirdette meg a kormány a Pólus-programot?
A Pólus-programot a francia versenyképességi pólusok („poles de competitivité”) mintájára hirdette meg a kormány, minden régióból kiemelve egy várost (Budapest, Győr, Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár és Veszprém közösen). Az elképzelés szerint régiónként 2-3 területen – a gazdaságfejlesztési koncepcióval összhangban – alakulhattak meg az innovációt a középpontba helyező klaszterek, amelyek hatására a kkv-szektor megerősödik, beszállítói és önálló fejlesztési képessége növekszik, javítva ezáltal a versenyképességet.
A 7 városban olyan egyetemekből, kutatóközpontokból, multinacionális cégekből és kisvállalatokból álló klaszterek alakítását és támogatását tűzte ki a program [http://www.polusprogram.eu], amelyek végül európai szinten is mérhető piaci részesedéssel bírnak, szervesen kapcsolódnak a globális iparági értékláncba, javítva a foglalkoztatás szerkezetét és erősítve a régiók szerepét. A program teljes költségvetése 300-400 M €-ra tehető a 2007- 2013. közötti időszakban.
2. ábra: Regionális fejlesztési pólusok Magyarországon
Forrás: Váti
Sorolja fel, melyek a magyar TTI-politika és a regionális fejlesztési politika főbb céljai?
A magyar TTI-politika és a regionális fejlesztési politika fontos célja, hogy az ország legnagyobb városai tudatos törekvéssel, egy ösztönző versenyben képessé váljanak közvetlen térségüket és az egész régiót szervező szerepre.
Ennek alapján a fejlesztési pólusok célja [Forrás: VÁTI]:
A) a felsőoktatási intézmények és a régiók gazdasági szereplői közötti sokrétű kapcsolatok erősítése;
B) meghatározó és fejlődési perspektívával rendelkező ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése, tudásközpont szerepük erősítése, amin keresztül törekedni kell a K+F területi diverzifikációjának elősegítésére;
C) az innovációs transzfer intézmények, szervezetek hálózatának erősítése;
