VI./2. fejezet: A kutatás-fejlesztést támogató fontosabb hazai és külföldi közfinanszírozású programok

VI./2.1.: Hazai programok, támogatások

A kutatás-fejlesztés támogatását célul kitűző, jelentősebb hazai közfinanszírozású programok közül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapra, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokra, valamint – a tananyag felhasználási köre miatt – az egészségügyért felelős minisztérium által meghirdetett pályázatokra vonatkozó főbb tudnivalókat foglaljuk össze.

VI./2.1.1.: A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) azzal a céllal jött létre 2004-ben, hogy hozzájáruljon az ország versenyképességének, fenntartható fejlődésének – új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló – erősítéséhez. A KTIA rendeltetéséről, bevételeiről, felhasználási szabályairól, kezeléséről és ellenőrzéséről a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (Atv.) rendelkezik. A KTIA feletti rendelkezési jogot 2011. január 1-jétől a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter gyakorolja. A KTIA kizárólag a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap, amely

• A) kiszámítható és biztos forrást jelent a K+F és a technológiai innováció támogatására;

• B) hozzájárul a hazai és külföldi K+F-eredmények hasznosulásához a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein; valamint

• C) segíti az innovációs infrastruktúra és az annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásai

• A) a törvényben meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék;

• B) központi költségvetési támogatás;

• C) a KTIA – tárgyévet megelőző – pénzmaradványa;

• D) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok önkéntes befizetései, adományai, segélyei;

• E) nemzetközi szervezetek, intézmények támogatásai;

• F) a korábban visszafizetési kötelezettség mellett adott támogatások visszatérítései;

• G) a KTIA támogatásával létrehozott gazdasági eredményből való részesedés;

• H) egyéb bevételek. (Atv. 2. §)

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása

A KTIA Alap pénzeszközei felhasználhatók

• A) pályázati és pályázaton kívüli támogatásokra,

• B) más jogszabályban, nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére,

• C) egyéb, az Atv.-ben nevesített feladatokra.

Pályázati úton elnyert támogatások

A KTIA-ból nyílt pályázati rendszer keretében támogatások nyerhetők el: [Atv. 8. § (1) bek.]

• A) K+F-feladatokra, új tudományos és technológiai (TéT-) eredmények hasznosítására, elterjesztésére;

• B) K+F- és technológiai innovációs infrastruktúra fejlesztésére, nemzetközi kutatási, fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódásra;

• C) a K+F-et és a technológiai innovációt segítő szolgáltatások, hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására;

• D) a régiók és a kistérségek innovációs képességének javítására, forrásainak növelésére;

• E) a nemzetközi TéT-együttműködés támogatására;

• G) likviditási problémák áthidalása a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozás esetén;

• H) kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatói, oktatói utánpótlás, képzés, továbbképzés, tehetséggondozás, mobilitás támogatására;

• I) a hazai és külföldi TéT-ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására;

• J) társadalomtudományi kutatások támogatására.

Jogszabályban, nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek

A KTIA felhasználható: [Atv. 8. § (2) bek.]

• A) a Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT) kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedései hazai társfinanszírozására;

• B) tudás- és technológiaintenzív kkv-kba befektető magvető, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;

• C) a nemzetközi – ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló – tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;

• D) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére;

• E) innovációs konferenciák, szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innovációs díjakhoz történő hozzájárulásra.

Pályázaton kívüli támogatások

Pályázaton kívüli támogatásra – a KTIA céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban – az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor. [Atv. 8. § (3) bek.]

Az Atv.-ben nevesített egyéb feladatok

A KTIA pénzeszközeiből kell továbbá biztosítani – egyebek mellett – a TéT-attaséi hálózat működési költségeit, a hazai és az uniós együttműködés keretében megvalósított – a Kormány által jóváhagyott – K+F-infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatását, valamint az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettséget. [Atv. 8. § (4)-(5) bek.]

Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek

Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok. [Atv. 3. § (1) bek.]

Az innovációs járulék fizetése alóli mentesség

Nem tartozik a járulékfizetési kötelezettség alá

• A) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)-(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság;

• B) a Magyar Nemzeti Bank;

• C) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.;

• D) a büntetés-végrehajtásban fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság;

• E) a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága;

• F) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság. [Atv. 3. § (2)-(3) bek.]

Az innovációs járulék alapja és mértéke

Az innovációs járulék alapja (a vetítési alap) a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. [Atv. 4. § (1) bek.] A járulék mértéke a fenti vetítési alap 0,3%-a. [Atv. 4. § (2) bek.] A járulékot az állami adóhatósághoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz) kell befizetni.

Járulékkedvezmény

A járulék éves bruttó összegéből a fizetésre kötelezettek levonhatják a saját tevékenységi körükben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségét, valamint a költségvetési szervektől és nonprofit kutatóhelyektől a saját tevékenységhez megrendelt K+F-tevékenység költségét. E költségeket mindkét esetben csökkenteni kell az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott – a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló – támogatással. [Atv. 4. § (3) bek.] ( www.nih.gov.hu )

VI./2.1.2.: Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) a tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széles körű támogatását, a fiatal kutatók segítését, nemzetközi színvonalú tudományos eredmények létrehozását célozzák. Az OTKA működését, szervezetét, támogatási rendszerét az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény szabályozza. (OTKA tv.)

Az OTKA működési feltételei

Az OTKA körébe tartozó feladatok megvalósítását a központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amelyből nyilvános pályázati rendszerben támogathatók

• A) olyan tudományos kutatások, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható;

• B) ezek végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása;

• C) a tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúrafejlesztés.

Az OTKA előirányzatával kapcsolatban a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv jogait a Magyar Tudományos Akadémia elnöke gyakorolja, kivéve azokat a jogokat, amelyeket az Országgyűlés vagy a Kormány magának tart fenn. [OTKA tv. 1. § (1)-(3)]

Az OTKA bevételi forrásai

• A) a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényben évente címzetten megállapított támogatási előirányzat;

• B) bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és belföldiek visszafizetései. [OTKA tv. 1. § (4)] Az OTKA javára vállalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

Az OTKA szervezete

Az OTKA vezető testülete az OTKA-Bizottság, amely elnökből, 2 alelnökből és 15 tagból áll. Az elnököt és az alelnököket hároméves időtartamra – az Akadémia elnöke és az oktatásért felelős miniszter közös javaslatára – a miniszterelnök bízza meg. A megbízatás egy alkalommal, újabb 3 évre meghosszabbítható. [OTKA tv. 2. § (1)-(2)] Az OTKA-Bizottság tagjait – a Tudományterületi Kollégium elnökeinek kivételével – a miniszterelnök bízza meg hároméves időtartamra. A megbízatás egy alkalommal, újabb 3 évre meghosszabbítható. [OTKA tv. 2. § (3)-(4)]

Az OTKA-Bizottság feladatai

• A) az elnök javaslata alapján dönt a pénzügyi források fő jogcímek szerinti felosztásáról;

• B) meghatározza a kiemelt kutatási területeket és felhasználási célokat;

• C) javaslatot tesz a Kormánynak az OTKA éves költségvetési támogatási összegére;

• D) a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján dönt a benyújtott pályázatok támogatásáról és azok előirányzati bontásáról,;

• E) elfogadja az éves költségvetési beszámolót;

• F) a tudományos kutatással foglalkozó tudományterületi szervezetek és közösségek tudományos fokozattal rendelkező személyek ajánlásai alapján javaslatot tesz az elnöknek a Tudományterületi Kollégiumok tagjaira. [OTKA tv. 2. § (7)]

Tudományterületi Kollégiumok

Az OTKA-Bizottság keretében működő Tudományterületi Kollégiumok elnökeit és tagjait az OTKA-Bizottság javaslata alapján a Bizottság elnöke kéri fel 3 évre. A Kollégiumok elnökeinek megbízatása egy alkalommal, újabb 3 évre meghosszabbítható. [OTKA tv. 2. § (5)]

Az OTKA által nyújtható támogatások

Az OTKA nyilvános pályázati rendszerben támogatást nyújt az alábbi jogcímekre:

• A) tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó ráfordításokra;

• B) nemzetközi tudományos kutatásban való részvételre;

• C) ösztöndíjra (különösen fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítésére);

• D) publikálási támogatásra, valamint

• E) a tudományos kutatáshoz (témapályázat, infrastrukturális fejlesztés keretében) szükséges műszerek, berendezések és más eszközök beszerzésére.

Az OTKA-előirányzat nem fordítható építési beruházásra, felújításra, ingatlan vásárlására, csak személyi kiadásokra és járulékokra, valamint dologi és felhalmozási kiadások fedezésére. A pályázati támogatás nem tartalmazhat nyereségre fedezetet. Egy pályaműnél általában 3 évre, különleges esetben legfeljebb 5 évre vehető igénybe támogatás. Az OTKA-Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat előre kötelezettséget, az előző éviek beszámításával. (OTKA tv. 4. §)

Eljárási rend

A beérkező pályázatokat a Tudományterületi Kollégiumokon belül működő zsűrik által felkért magyar és/vagy külföldi szakértők véleményezik szakmai és költségtervezési szempontból. A bírálatok alapján a zsűrik rangsorolják a pályaműveket, javaslatot téve támogatásukra. E nyilvános rangsor alapján – az OTKA-Bizottság által meghatározott kiemelt tudományos kutatási irányok figyelembevételével – a Kollégiumok is javaslatot tesznek a pályaművek támogatására a költségterv fő tételei szerinti előirányzati bontásban.

A benyújtott pályaművek elbírálása céljából a fenti testületek évente legalább 2 alkalommal üléseznek. A döntésnél figyelembe veszik a pályázó korábbi pályázatai alapján elért tudományos eredményeit. A pályázókat – az OTKA működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó – OTKA Iroda értesíti az OTKA-Bizottság döntéséről, amelynek elnöke a pályázat nyertesével és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel szerződést köt. [OTKA tv. 5. § és 6. § (1)]

A kutatási eredmények értékelése

A fenti eljárásban elnyert támogatás felhasználásáról és a kutatómunka előrehaladásáról a pályázónak a szerződésben előírt ütem szerint, de legalább évente be kell számolnia az OTKA-Bizottságnak, amely – szakértői vélemény alapján – dönt a beszámoló elfogadásáról és ennek megfelelően a támogatás további folyósításáról, szükség esetén módosításáról vagy megszüntetéséről. Az értékelés az első teljes kutatási év munkájának minősítésével kezdődik. A kutatás (szerződés szerinti) befejezésekor – a pályázó által készített beszámoló alapján – a tevékenység eredményességét és az előirányzatok felhasználását az OTKA-Bizottság testületei szakértők bevonásával értékelik. [OTKA tv. 7. § (1)-(2)] (www.otka.hu )

VI./2.1.3.: Egészségügyi Tudományos Tanács

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, tanácsadó és döntés-előkészítő testülete. Az ETT a Tanácsból, az Elnökségből, bizottságokból és az egészségügy területén működő igazságügyi szakértői testületből áll. [34/2003. (VI. 7.) ESzCsM rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról (ETT-rendelet) 1. § (1)–(2)]

Az ETT feladata

• A) állást foglal a miniszter vagy a Tanács tagjainak kezdeményezésére – az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően – az egészségpolitikai, az orvostudományi, a gyógyszerészeti tudományi, valamint az egészségügyet érintő kérdésekben;

• B) koordinálja az egészségügyért felelős minisztérium kormányzati felelősségi körébe tartozó hazai kutatásokat, javaslatot tesz a hazai és nemzetközi kutatások prioritásaira;

• C) a kutatási és fejlesztési tevékenység keretében kezdeményezi és elősegíti a nemzetközi és a hazai kutatások eredményeinek a hazai betegellátás gyakorlatába való átültetését;

• D) a nemzetközi etikai és tudományos minőségi követelményrendszerek szerint javaslatot tesz az emberen végzett klinikai vizsgálatok és orvosbiológiai kutatások tervezésére, kivitelezésére, dokumentálására, ellenőrzésére, és figyelemmel kíséri azok megvalósítását;

• E) etikai véleményt alkot a tudományosan megalapozottnak minősített kutatásokról;

• F) véleményezi az új regionális kutatásetikai bizottságok létrehozását, koordinálja és elősegíti a regionális kutatásetikai bizottságok egységes működését. [(ETT-rendelet 1. § (3)]

A Tanács

Ha jogszabály az ETT feladatkörébe tartozó ügyet nem utalja az Elnökség vagy bizottság hatáskörébe, akkor a Tanács jár el. A Tanács feladat- és hatáskörét az Elnökségre és a bizottságokra átruházhatja. A Tanács az Elnökségből, a bizottságok elnökeiből, és az ETT-rendeletben meghatározott személyekből áll. A tagokat a miniszter bízza meg hároméves időtartamra. A megbízás újabb 3 évvel meghosszabbítható. (ETT-rendelet 2. és 3. §)

Az Elnökség

Az Elnökség az ETT operatív irányító szerve. Az Elnökség 7 tagból áll, akiket a Tanács javaslatára a miniszter bíz meg hároméves időtartamra. A megbízás újabb 3 évvel meghosszabbítható. A Tanács és az Elnökség vezetője az ETT elnöke. Az ETT elnökét, alelnökét és titkárát az Elnökség tagjai közül a miniszter bízza meg. Az Elnökség feladatkörében különösen:

• A) állást foglal mindazon kérdésekben, amelyekben véleményalkotásra a miniszter vagy valamely bizottság elnöke felkéri;

• B) állást foglal tagjai kezdeményezésére az egészségügyet érintő, az egészségügyi törvény végrehajtására vonatkozóan előterjesztett kérdésekben;

• C) javaslatot készít az orvostudományok területén a minisztérium által támogatott tudományos kutatási és kiemelt fejlesztési programok prioritásaira, összehangolva más országos kutatási programokkal,

• D) javaslatot tesz a népegészségügyet befolyásoló egyéb tudományokat és tevékenységeket érintő kérdésekben;

• E) az egészségüggyel kapcsolatban jogszabályalkotást kezdeményezhet;

• F) határozatot hoz a hozzá benyújtott felülvizsgálati kérelmekről;

• G) állást foglal, és ajánlásokat dolgoz ki az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos általános érvényű etikai kérdésekben. (ETT-rendelet 4. §)

Bizottságok

A Tanácsot és az Elnökséget feladatai ellátásában a következő bizottságok segítik, amelyek döntés-előkészítő, javaslattevő és véleményező funkciókat látnak el.

• A) a Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB);

• B) a Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (ETT KFEB);

• C) a Humán Reprodukciós Bizottság (ETT HRB);

• D) a Kutatási és Fejlesztési Bizottság [ETT KFB].

Pályázatok

Az egészségügyért felelős minisztérium által támogatott K+F-tevékenységek a magas szintű egészségügyi ellátás és felsőfokú képzés fenntartását, a nemzetközi szinten elismert, új klinikai kutatási eredmények hazai alkalmazását célozzák. A tárca 2009-ben 3 évre szóló kutatási pályázatot hirdetett meg, amelyen évente 1-10 M Ft összegű támogatásra pályázhattak az érintettek (felsőoktatási intézmények, akadémiai és országos intézetek, kórházak, ÁNTSZ, egyéb egészségügyi szolgáltatók, kutatóhelyek). A felhívásban rögzített prioritások a következők:

• A) A népbetegségek megelőzésére, genetikai és környezeti meghatározottságára irányuló kutatások

• B) Az egészségi állapot, illetve az egészség-determinánsok monitorozására és egészséghatás-becslésre alkalmas rendszerek fejlesztése

• C) A természeti és társadalmi környezet egészségkárosító hatásai

• D) Önsorsrontó életmód okai és következményei

• E) Szenvedélybetegségek, alkohol okozta károsodások, a dohányzás káros hatásai

• F) Táplálkozás és elhízás szabályozása és befolyásolása

• G) Egészségmegőrzésére irányuló genomikai kutatások

• H) A sejt védekező mechanizmusai környezeti, károsító tényezőkkel szemben

A pályázatokat az ETT KFB bírálta el, a szakmai albizottságok véleménye alapján, majd az ETT Elnökség elé terjesztette, amelynek hozzájárulását követően az egészségügyi miniszter hozta meg a döntést

(http://www.ett.hu/palyazat/tam_09_11.pdf ).