|
VI./2.3.: Európai uniós programok, támogatások
VI./2.3.1.: Az Európai Unió 7. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja
|
Az Egységes Európai Okmányt (EEO) 1986. február 28-án, Brüsszelben fogadták el, és 1987. július 1-jén lépett hatályba. Az Okmány módosította az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket, és európai politikai együttműködést teremtett. www.europarl.europa.eu
|
Az Európai Unió közös kutatás-fejlesztési politikájának alapjait lefektető Egységes Európai Okmány rögzítette a Közösség azon célkitűzését, hogy erősítse az európai ipar tudományos és technológiai bázisát és elősegítse nemzetközi versenyképességének fejlődését. Az Okmány hatályba lépése óta a tagállamok az Európai Bizottsággal együttműködve, összehangolják nemzeti szinten végrehajtott politikáikat, programjaikat, emellett a Közösség többéves keretprogramokon keresztül támogatja a közös kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket. A keretprogramok részletes ismertetését a 4.1. alfejezet tartalmazza, jelen részben a 7. keretprogram bemutatására kerül sor. (http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html)
A 7. keretprogram alapdokumentuma Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról, 2007–2013 (FP7-határozat).
A határozat értelmében a keretprogram a következő tevékenységeket támogatja: (FP7-határozat 2. cikk)
-
A) transznacionális együttműködés a politikák által meghatározott témákban: „Együttműködés” program;
-
B) a kutatóközösség kezdeményezésén alapuló, általuk javasolt kutatás: „Ötletek” program;
-
C) a kutatók ösztönzése: „Emberek”program;
-
D) a kutatási kapacitások támogatása: „Kapacitások” program.
„Együttműködés” program
|
Milyen tevékenységeket támogat a 7. keretprogram?
|
A program az Unión belüli és kívüli, transznacionális kooperációkat támogatja a tudomány és technológia fontos területein. Alapvető cél a társadalmi, gazdasági, környezeti, közegészségügyi és ipari kihívásoknak való megfelelés.
A program 10 önálló alprogramra bomlik:
-
A) Egészségügy
-
B) Élelmiszerek, mezőgazdaság és halászat, biotechnológia
-
C) Információs és kommunikációs technológiák
-
D) Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák
-
E) Energia
-
F) Környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást
-
G) Közlekedés, beleértve a repüléstechnikát
-
H) Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok
-
I) Űrkutatás
-
J) Biztonság.
|
Milyen horizontális eszközök segítik a tevékenységek megvalósítását?
|
A fenti témaköröket úgy határozták meg, hogy azok a keretprogram időtartama során felmerülő változó igényekhez, lehetőségekhez igazodhassanak. Ennek érdekében valamennyi, felsorolt területen lehetőség nyílik a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák támogatására, azaz a későbbiekben felmerülő új tudományos, technológiai lehetőségek feltárására vonatkozó kutatások finanszírozására, továbbá az előre nem látható politikai igények kielégítésére olyan esetekben, amelyek gyors és rugalmas reagálást igényelnek (járványok, élelmiszerbiztonsági problémák, természeti katasztrófák).
Az ismertetett tevékenységek megvalósítását az alábbi horizontális eszközök segítik:
-
A) Együttműködésben végzett kutatás: a 7. keretprogram támogatásainak zömét a kooperációban végzett kutatásokra irányozták elő; ezek célja olyan kiváló projektek és hálózatok létrehozása, amelyek képesek magukhoz vonzani a legjobb kutatókat Európából és a világ többi részéből.
-
B) A nemzeti kutatási programok koordinációja: alapvetően 2 eszköz segíti a jobb koordinációt: az ún. ERA-NET rendszer és az Alapszerződés 169. cikke alapján megvalósított kutatások. Mindkettő alkalmazására lehetőség volt a korábbi keretprogramban is.
-
a) Az ERA-NET célja a nemzeti és regionális kutatási programok fejlesztése 2 úton:
-
megfelelő együttműködési keretek biztosítása a nemzeti kutatási programokban résztvevők számára a meglévő ERA-NET-projektek bővítésével, elmélyítésével és újak létrehozásával,
-
korlátozott számú esetben kiegészítő közösségi támogatás olyan résztvevők számára, akik vállalják, hogy közös alapot hoznak létre közös pályázati felhívások céljára a megfelelő nemzeti és regionális kutatási programok keretében (ERA-NET-PLUS).
-
b) A 169. cikkely alapján a Közösség pénzügyi támogatást nyújthat több tagállam által megvalósított nemzeti K+F-programok számára az esetben, ha azok megfelelnek az alábbi kiválasztási szempontoknak: összhang a közösségi célokkal, a kutatás megfelelése a Közösség, illetve a 7. keretprogram törekvéseinek, létező kutatási bázis (létező vagy előirányzott nemzeti kutatási program), európai hozzáadott érték, kritikus tömeg.
-
A 7. keretprogramban a Bizottság 4 terület támogatását javasolta a 169. cikkely keretében. Közülük három az „Együttműködések” program alá tartozik: AAL: közös kutatási program az „Ambiens rendszerekkel segített életvitel” témakörében, Bonus 169: közös balti-tengeri kutatási program, EMRP: közös méréstudományi kutatási program. A „Kapacitások” program alá tartozó 4. kutatási terület: Eurostars: közös program a kkv-k és partnereik számára.
-
A nemzeti kutatási programok koordinációja keretében olyan kutatási tevékenységek támogatására is lehetőség nyílik, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az „Együttműködések” program 10 alprogramjához az esetben, ha azok elégséges szintű európai hozzáadott értékkel rendelkeznek, ha hozzájárulnak a 7. keretprogram és más kormányközi együttműködések keretében végzett tevékenységek kiegészítő és egymást erősítő jellegének fokozásához.
-
C) Közös technológiai kezdeményezések: Bevezetésük célja az egyes iparágak versenyképességének erősítése volt a köz- és a magánszféra hosszú távra szóló partnerségének biztosításával. E kezdeményezés egyik legfontosabb területe az innovatív gyógyszerfejlesztés, amelynek célja az gyógyszeripar versenyképességének javítása, új, hatásos, olcsóbb gyógyszerek rövidebb fejlesztési idő alatti előállítása (Innovative Medicine Initiative).
-
D) Nemzetközi kooperáció: Idetartoznak az unión kívüli országokkal folytatott nemzetközi együttműködések valamennyi témakörben és a több témát érintő multidiszciplináris területeken. Az akciók arra irányulnak, hogy előmozdítsák harmadik országok kutatóinak, kutatóintézeteinek részvételét, az EU- és más országok, országcsoportok közötti együttműködést a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken. Ezeket a tevékenységeket az „Emberek” és a „Kapacitások” program akcióival összehangoltan hajtják végre.
„Ötletek” program
A program célja a tudomány egyes határterületein folytatott kutatások erősítése, dinamizálása, amit az egymással is versenyző európai kutatócsoportok projektjeinek támogatásával valósítanak meg. A projektek finanszírozása a kutatók által benyújtott javaslatok alapján történik, értékelésük egyedüli mércéje a tudományos kiválóság. A kutatási eredmények ismertetése, terjesztése fontos része a programnak.
Az „Ötletek” programmal nemcsak az európai kutatásokat kívánják dinamizálni, hanem a Közösséget is szeretnék vonzóvá tenni a földrész és harmadik országok legkiválóbb kutatói, ipari befektetései számára. E program tevékenységei megvalósításában fontos szerep jut az Európai Kutatási Tanácsnak (az alapkutatásokért európai szinten felelős szerv, European Research Council, ERC), valamint az annak szervezeti keretei között működő, független Tudományos Tanácsnak. Utóbbi az európai tudományos közösség magas szintű képviselőiből áll, s biztosítja a kutatási területek sokféleségét.
„Emberek” program
|
Ismertesse az „Emberek” program főbb célkitűzéseit, illetve a program által támogatott tevékenységeket!
|
A korábbi keretprogramokban is fontos szerep jutott a humán erőforrás fejlesztésének, elismerve, hogy képzett kutatók nélkül nincs esély a tudomány előrehaladására, az innováció előmozdítására, állami és magánbefektetésekre. Az „Emberek” program magában foglalja az egyének ösztönzését a kutatói pálya élethivatásul történő választására, az európai kutatók megtartását, illetve a földrész vonzóvá tételét a nem itt élő kutatók számára. A program fontos célja a folyamatos képzés és karrierépítés.
A program a már jól ismert Marie Curie-akciókra épül, összefüggő tevékenységsorozatot hoz létre a pályájuk kezdeti szakaszában lévő fiataloknak szánt kutatói alapképzéstől az egész életen át tartó tanulásig, továbbá az állami és a magánszférában megvalósuló karrierfejlesztésig.
A program célul tűzi ki a női kutatók számának növelését, az esélyegyenlőség javítását, a szakmai és magánélet közti egyensúly megteremtését, a fiatalok kutatói pályákra vonzását, integrált képzési programokat a transznacionális hálózatok tagjainak, az élethosszig tartó képzés és karrierfejlesztés támogatását, új készségek, szakismeretek megszerzését, az inter-/ multidiszciplináris, továbbá az ágazatok közötti mobilitás javítását, átjárási lehetőségek és partnerség megteremtését az üzleti és a kutatószféra között, a közös kezdeményezések ösztönzését, az agyelszívás csökkentését, egy valódi európai kutatói munkaerőpiac létrehozását.
A program a következő tevékenységeket támogatja:
-
A) Kutatók alapképzése: kezdő kutatók felvétele, illetve az EU-n kívüli kutatók számára is nyitott képzések szervezése.
-
B) Egész életen át tartó képzés és karrierfejlesztés: a tapasztattal rendelkező kutatók karrierépítésének támogatása közvetlenül, közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjakkal, regionális, nemzeti és nemzetközi programok társfinanszírozásával.
-
C) Átjárási lehetőségek és partnerségek az üzleti és a kutatószféra között: az egyetemek és a vállalkozások – különösen a kkv-k – közötti hosszabb távú együttműködési programok támogatása, az ismeretek megosztásának segítése, a mobilitás ösztönzése, rendezvények.
-
D) A nemzetközi dimenzió: a kutatás minőségének javítása a tehetséges szakemberek Európába vonzásával, az együttműködés előmozdítása nemzetközi ösztöndíjakkal, a kutatócserét támogató partnerségekkel, összhangban az „Együttműködés” és „Kapacitások” programmal.
-
E) Egyedi akciók: egy valódi európai munkaerőpiac létrehozása a kutatók számára, a mobilitás előtti akadályok eltávolítása, a karrierkilátások javítása.
„Kapacitások” program
|
Mely intézkedések állnak a „Kapacitások” program fókuszában?
|
A program az európai kutatási és innovációs kapacitások fejlesztését, hatékony felhasználását célozza a TéT területén a következő intézkedések támogatásával:
-
A) Kutatási infrastruktúrák (a legjobb kutatási infrastruktúrák használatának és fejlesztésének optimalizálása, páneurópai jelentőségű, új infrastruktúrák létrehozása, amelyek szükségesek az élvonalban maradáshoz).
-
B) A kkv-k számára végzett kutatás (a kkv-k innovációs kapacitásának, az új technológiákon alapuló termékek és piacok fejlesztéséhez való hozzájárulásának erősítése).
-
C) A tudás régiói (a régiók kutatási potenciáljának erősítése, a kutató- és az üzleti szférát, a regionális hatóságokat tömörítő, „kutatásorientált regionális klaszterek” fejlesztése).
-
D) A konvergencia régiók kutatási potenciálja (a kutatási potenciál kiteljesítése az EU konvergencia és legkülső régióiban, a tudományos kiválóság fejlesztése, a kutatói kapacitások erősítése, a nemzetközi együttműködésben való részvétel ösztönzése).
-
E) Tudomány a társadalomban (a tudásalapú európai társadalom létrehozása érdekében a TéT-erőfeszítések, kutatási politikák harmonizálása, társadalmi beillesztése).
-
F) A kutatási politikák összehangolt fejlesztésének támogatása (a nemzeti és közösségi kutatási politikák koherenciájának javítása, más politikákkal való összehangolása, a közfinanszírozású kutatások hatásának és ipari felhasználásának javítása, az állami támogatás és annak a magánbefektetésekre gyakorolt hatásának növelése).
-
G) Nemzetközi együttműködés (következetes nemzetközi TéT-politika megteremtése, 3 kiemelt cél a harmadik országok tekintetében: a versenyképesség támogatása a velük fennálló stratégiai partnerségeken keresztül, a kapcsolattartás megkönnyítése az innen származó partnerekkel, ezen országokban felmerülő vagy globális problémák megoldása)
A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei
|
A Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC) az Európai Bizottság egyik Főigazgatósága. Öt EU tagállamban (Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország) hét kutatóintézetet foglal magában, és 2 700 alkalmazottat foglalkoztat. http://ec.europa.eu/ research/fp7/pdf/fp7-jrc_hu.pdf
|
A 7. keretprogram pénzügyi hozzájárulást biztosít a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) által végzett közvetlen, nem nukleáris jellegű tevékenységekhez is. A JRC felhasználó-központú tudományos, műszaki támogatást nyújt a közösségi politikák fejlesztéséhez, végrehajtásához, a politikai döntéshozatal segítéséhez az alábbi területeken:
-
A) Jólét egy tudásintenzív társadalomban
-
B) Szolidaritás és a forrásokkal való felelősségteljes gazdálkodás
-
C) A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése
-
D) Európa, mint partner a világban.
A 7. keretprogram költségvetése
A 7. keretprogram költségvetését az 5. táblázat szemlélteti. (FP7-határozat 4. cikk)
5. ábra: A 7. keretprogram költségvetése, millió
|
VI./2.3.2.: A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013)
A versenyképességi és innovációs keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme, CIP) alapdokumentuma az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (CIP-határozat). (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:310:0015:0040:hu:PDF)
|
Melyek a CIP fő célkitűzései? Milyen programokon keresztül valósul meg?
|
A CIP célkitűzései: a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének előmozdítása, az innováció minden formájának támogatása, beleértve az ökoinnovációt is, a fenntartható, versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása, az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is. [CIP-határozat 2. cikk (1)]
Egyedi programok
A CIP 3 fő területen, 3 egyedi programon keresztül valósul meg: [CIP-határozat 2. cikk (2)]
-
A) vállalkozási és innovációs program;
-
B) az információs és kommunikációs technológiák (IKT-) politika támogatási programja;
-
C) intelligens energia – Európa program.
A CIP költségvetése
A CIP végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg 3.621 M €, az alábbi megoszlás szerint: (CIP-határozat 3. cikk)
-
A) vállalkozási és innovációs program, amelynek kb. egyötödét az ökoinnováció támogatására fordítják: a teljes költségvetés 60%-a;
-
B) az IKT-politika támogatásának programja: a teljes költségvetés 20%-a,
-
C) intelligens energia – Európa program: a teljes költségvetés 20%-a. (CIP-határozat 1. melléklet)
A vállalkozási és innovációs program által támogatott területek és tevékenységek
-
A) A kkv-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint az innovációs tevékenységekbe történő befektetések (a kockázatitőke-alapok és más befektetők által támogatott befektetések növelése, a kkv-k hitelfinanszírozását biztosító eszközök, a pénzügyi környezet és befektetési felkészültség javítása a kkv-k számára);
-
B) a kkv-k közötti együttműködés kedvező feltételeinek megteremtése, különösen a határokon átnyúló együttműködés területén (a kkv-kat támogató szolgáltatások előmozdítása, hozzájárulás a kkv-k más vállalkozásokkal, innovációs szereplőkkel történő, határokon átnyúló együttműködését segítő intézkedésekhez, a nemzetközi együttműködés előmozdítása regionális szinten és kkv-hálózatokon keresztül);
|
Ismertesse a vállalkozási és innovációs program által támogatott területeket, tevékenységeket!
|
-
C) a vállalkozások minden típusú innovációja (ágazatspecifikus innováció, klaszterek, innovációs hálózatok, állami és magán innovációs partnerségek, együttműködés a nemzetközi szervezetekkel, az innovációmenedzsment előmozdítása, nemzeti és regionális programok támogatása az üzleti innováció érdekében, az innovatív, valamint a már létező technológiák és koncepciók innovatív alkalmazásának segítése, a transznacionális ismeret- és technológiaátadásra, valamint a szellemi tulajdonjogok védelmére és kezelésére vonatkozó szolgáltatások előmozdítása, új típusú innovációs szolgáltatások kialakítása, technológiafejlesztés és tudásnövelés az adatok archiválásán és átadásán keresztül);
-
D) az ökoinnováció (környezetvédelmi technológiák és ökoinnovációs tevékenységek átvételének támogatása, befektetés az ökoinnovációba beruházó cégeket kezelő kockázati tőkealapokba, ökoinnovációs hálózatok és csoportok, magán és állami partnerségek támogatása, az üzleti szolgáltatások fejlesztése, az ökoinnováció előmozdítása, az ökoinnováció új és integrált megközelítésének segítése a környezetgazdálkodás, a teljes élettartamot figyelembe vevő környezetbarát termék-, folyamat- és szolgáltatástervezés területén);
-
E) vállalkozói és innovációs kultúra (a vállalkozói kedv, képesség és kultúra ösztönzése, a kockázat és sikerek egyensúlyának javítása, az innováció, a vállalkozásfejlesztés és a növekedés számára kedvező üzleti környezet megteremtése, politikák kidolgozása, a szereplők közötti együttműködés – beleértve a nemzeteken átívelőt – támogatása, különösen a programok és intézkedések kkv-barát jellegének előmozdítása, vállalkozások alapításának, átruházásának és átvételének ösztönzése);
-
F) a vállalkozáshoz és az innovációhoz kapcsolódó gazdasági és igazgatási reform (adatgyűjtés, teljesítményelemzés és monitoring, politika kidolgozása és koordinálása, hozzájárulás az ipari és szolgáltatási ágazathoz kapcsolódó versenyképességi stratégiák meghatározásához és támogatásához, a kölcsönös tanulás támogatása az országos, regionális és helyi adminisztráció kiváló színvonalának elérése céljából). (CIP-határozat 10-16. cikk)
Az IKT-politika programja által támogatott területek és tevékenységek
|
Mely területeket támogatja az IKT-politika programja?
|
-
A) Az egységes európai információs tér kialakítása, az IKT-termékek és -szolgáltatások, illetve az IKT-alapú termékek és szolgáltatások belső piacának erősítése (az IKT-alapú szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a digitális kommunikáció és szolgáltatások gyors, megfelelő és hatékony konvergenciáját elősegítő keretfeltételek megteremtése, beleértve az interopera-bilitást, a nyílt szabványok használatát, valamint a biztonság és a megbízhatóság szempontjait, a digitális tartalom fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása, a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség figyelembevételével, az európai információs társadalom monitoringja az adatgyűjtésen, a fejlődés elemzésén, a digitális szolgáltatások hozzáférhetőségén és használatán keresztül);
-
B) az innováció ösztönzése az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházáson keresztül (az innováció előmozdítása az IKT által támogatott folyamatokban, szolgáltatásokban és termékekben, különösen a kkv-k és a közszolgáltatások területén, a köz- és a magánszféra kapcsolatainak erősítése, az állami és magánpartnerségek előmozdítása az innováció és az IKT-ba történő beruházások fokozása érdekében, az IKT és új alkalmazásai által a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott lehetőségek és előnyök előmozdítása, a tudatosság növelése, a bizalom és nyitottság erősítése);
-
C) egy integrált információs társadalom és a közérdekű szolgáltatások területén hatékonyabb szolgáltatások kialakítása, az életminőség javítása (az IKT bővítése, beleértve a digitális tartalmat, hozzáférést és digitális műveltséget, az IKT-alkalmazással kapcsolatos bizalom erősítése, különösen az adatvédelem és a közérdekű szolgáltatások területén, valamint az IKT által lehetővé tett társadalmi részvétel érdekében az elektronikai szolgáltatások minőségének, hozzáférhetőségének javítása, beleértve az interoperábilis páneurópai vagy határokon átnyúló közszolgáltatásokat, a közös érdekű szolgáltatások kialakítását és a jó gyakorlatok cseréjét). (CIP-határozat 26-29. cikk)
Az Intelligens energia–Európa program által támogatott területek, tevékenységek
|
Melyek az Intelligens energia-Európa program céljai?
|
-
A) Energiahatékonyság, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása (SAVE) (az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának javítása, különösen az építési és ipari szektorban, a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatása);
-
B) az új és a megújuló energiaforrások előmozdítása és az energiadiverzifikáció támogatása (ALTENER) (a villamos energia, a fűtés és a hűtés centralizált és decentralizált előállítása érdekében felhasznált új és megújuló energiaforrások támogatása, az energiaforrások diverzifikációjának előmozdítása, az új és a megújuló energiaforrásoknak a helyi környezetbe és energiarendszerekbe integrálása, a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatása);
-
C) az energiahatékonyság, valamint az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának előmozdítása a közlekedésben (STEER) (a közlekedés valamennyi, az energiafelhasználással összefüggő szempontjához és az üzemanyagok diverzifikációjához kapcsolódó kezdeményezések támogatása, a közlekedésben a megújuló üzemanyagok és az energiahatékonyság előmozdítása, a jogszabályok kidolgozásának és alkalmazásának támogatása. (CIP-határozat 37-41. cikk)
|
|
VI./2.3.3.: Horizont 2020 az Európai Unió új kutatási és innovációs keretprogramja
6. ábra: Horizont 2020
|
Az Európai Bizottság 2011. november 30-án mutatta be a Horizont 2020 elnevezésű, a kutatás, az innováció és a versenyképesség előmozdítását egységes keretprogramba foglaló intézkedéscsomagját. A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló új program meghatározó szerepet játszik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célul kitűző Európa 2020 stratégia megvalósításában.
|
Jó tudni!
A H2020 az unió 2014-2020 közötti időszakra szóló új keretprogramja. Néha találkozhatsz vele úgy is, mint FP8
|
A Horizont 2020 újdonsága, hogy egy integrált programon keresztül támogatja az európai K+F-, illetve innovációs tevékenységeket, azaz egyesíti a korábbi FP (kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram), a CIP (innovációs és versenyképességi keretprogram), továbbá az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) keretében nyújtott finanszírozásokat.
Az Európai Parlament által 2013. november 21-én elfogadott új kezdeményezésre folyó áron – éves 2%-os inflációt feltételezve – 77 Mrd €-t fordít majd az Európai Unió 2014 és 2020 között. A keretprogram három alapvető célkitűzése (pillére):
-
A) Kiváló tudomány (24,4 Mrd €);
Az I. pillér keretében nyújtott finanszírozás célja, hogy Európa megőrizze a tudományok terén betöltött vezető szerepét.
-
a) az eddigiekben sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (European Research Council, ERC) szánt támogatás jelentős emelésére kerül sor (13,1 Mrd €). A támogatások típusai:
-
- ERC Starting Grant
-
- ERC Consolidator Grant
-
- ERC Advanced Grant
-
- ERC Proof of Concept Grants
-
- ERC Synergy Grants
Információ, munkaprogram:
-
b) a jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák (Future and Emerging Technologies, FET) területén megvalósított kollaboratív kutatások számára 2,7 Mrd €-t különítettek el. FET-akciók:
-
- FET Open
-
- FET Proactive
-
- FET Flagships
-
c) a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre összességében 6,2 Mrd €-t fordít majd az Unió. Az akciók típusai:
-
- Research networks (ITN)
-
- Individual fellowships (IF)
-
- International and inter-sectoral cooperation through the Research and Innovation Staff Exchanges (RISE)
-
- Co-funding of regional, national and international programmes
-
d) a kutatási infrastruktúrákhoz (beleértve az e-infrastruktúrákat is) való hozzáférésre pedig 2,5 Mrd € jut.
-
B) Ipari vezető szerep (17 Mrd €);
Az II. pillér célja a K+F területén megvalósított befektetések ösztönzése. Fókuszterületek:
|
Jó tudni! A H2020 pályázatait is rögzíteni kell az egyetemi pályázati nyilvántartó rendszerben http://pnyr.sote.hu
|
-
-
c) Innováció a kis- és középvállalkozásoknál (0,6 Mrd €) Információ, munkaprogram: http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/innovation-smes
-
C) Társadalmi kihívások (29,7 Mrd €)
A keretprogram meghatározó részét jelenti a III. pillér, amely a következő hat, Európa egésze számára kihívást jelentő kérdés megoldásához kíván hozzájárulni.
-
a) Egészségügy, demográfiai változások és jólét (7.5 Mrd €);
-
b) Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerekkel és szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság (3,6 Mrd €);
-
c) Biztonságos, tiszta és hatékony energia (5,9 Mrd €);
-
d) Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés (6,3 Mrd €);
-
e) Éghajlatváltozás, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok (3,1 Mrd €);
-
f) Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak (1,3 Mrd €);
-
g) Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme (1,3 Mrd €);
A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése (0,8 Mrd €)
Cél: az európai tehetségekben rejlő lehetőségek, valamint az innováción alapuló gazdaság előnyeinek kihasználása
Tudomány a társadalommal és a társadalomért (0,5 Mrd €)
Cél: hatékony együttműködést kialakítása a tudomány és a társadalom között, új tehetségek toborzása a tudomány számára, a tudományos kiválósághoz társadalmi tudatosság és felelősség társuljon.
A Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen tevékenységei (1,9 Mrd €)
Cél: az uniós politikák tényadatokon alapuló szilárd alátámasztása.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) (2,7 Mrd €)
Az EIT 2008-ban meghatározott fő feladata a tagállamok versenyképességének növelése kiváló felsőoktatási intézmények, kutatási központok és vállalkozások egymásra találásának elősegítésével a nagy társadalmi kihívások megoldása érdekében. Az EIT igazgatási székhelye Budapesten található, míg a tudományos és innovációs társulások (Knowledge and Innovation Communities, KICs) 17 különböző európai helyszínen működnek. Jelenleg három – az éghajlatváltozással, a fenntartható energiával és az információs és kommunikációs társadalommal foglalkozó – KIC működik több mint 350 európai egyetem, vállalkozás és kutatási központ bevonásával. A meglévő három KIC mellé öt új indul a programidőszak alatt három hullámban.
|
Szükséges-e a Semmelweis Egyetemet regisztrálni ismét a participant portalon?
|
-
- 2014: Egészséges életmód és az aktív öregedés Nyersanyagok
-
- 2016: Food4future Hozzáadott értékű gyártási folyamatok
-
- 2018: Városi mobilitás
VI./2.3.3.1.: A Horizont 2020 − 2014-2015 évekre vonatkozó – Egészségügyi Munkaprogramja
A „társadalmi kihívások” c. pilléren belül található „Egészségügy, demográfiai változások és jólét” c. fejezet foglalkozik az egészségügyi kutatások támogatásával. Ennek 2014-2015 évekre vonatkozó munkaprogramja a következő 2 nagy pályázati csoportot (call) különbözteti meg:
-
a) személyre szabott egészségügy és gondozás;
-
b) koordinációs tevékenységek
A munkaprogram első része a „személyre szabott egészségügy és gondozás” call alatt kínál pályázati támogatásokat, elsősorban kutatás-fejlesztési tevékenységekre. A munkaprogram futamideje alatt, ezen call keretében 34 témakörben lesz lehetőség támogatás igénylésére a következő két évben. A munkaprogram ezen kívül 15 témakörben koordinációs tevékenység támogatását kínálja. A kb. 1,2 Mrd € összegű költségvetés a fentieken túl egyéb, végrehajtást segítő tevékenységre biztosít forrást.
A munkaprogram keretében támogatott tevékenységek típusai a korábbiakhoz hasonlóak. A kutatási és innovációs tevékenységeket támogató pályázatok konkrét kutatást, technológiai fejlesztést, a kutatási eredmények bemutatását, innovációt, disszeminációt, oktatás szervezését, kutatói mobilitást finanszíroznak. A koordinációs akció ezzel szemben a kutatást kísérő tevékenységekre nyújt támogatást.
A támogatások lehetséges módjai bővülnek az új keretprogramban. Az új lehetőségek (pl. kockázati tőke, adósságkezelő eszközök, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés, innovatív megoldások közbeszerzése) elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak nyújtanak több lehetőséget.
|
A támogatások lehetséges módjai bővülnek az új keretprogramban.
|
A kutatási, fejlesztési tevékenységeket segítő támogatások az alábbi témakörökre, kihívásokra koncentrálnak elsősorban: megelőzés, hatékony szűrőprogramok, jobb védőoltások, diagnózisok pontosságának javítása, in-silicio módszerek felhasználása a betegségek kezelésében, egészségügyi adatok jobb felhasználása a szakpolitikák, szabályozások kialakításában, öregedő európai társadalmak kihívása – aktív időskor elősegítése, önálló és támogatott életvitel segítése, egészség önmenedzselése, integrált gondozás, egészségügyi rendszerek hatékonyságának, hatásosságának növelése.
VI./2.3.3.2.: Egyszerűsítés és átláthatóság: A Horizont 2020 alap-vető részvételi szabályai
A Horizont 2020 során az összes kutatási programot és finanszírozó szervezetet átfogó szabályozás bevezetését tervezik, amelynek keretében számos egyszerűsítés várható a korábbi gyakorlathoz képest. A szkeptikusok azt mondhatják, hogy „hiszik, ha látják”, mindenesetre az irány egyértelmű. Az alábbiakban a legfontosabb szabályokat, újdonságokat foglaljuk össze.
A felhívásokra bármely jogalany jelentkezhet a következő minimumfeltételek biztosítása mellett:
-
- legalább három, egymástól független jogalany (egy koordinátor);
-
- legalább három, különböző államból;
-
- a tagállamban vagy társult országban lévő székhellyel rendelkezik.
Legfontosabb egyszerűsítések a szabályokban:
|
Minimum hány tagú konzorcium kell a pályázat benyújtásához?
|
-
- Akciótípusok szerint egyféle támogatási intenzitás lesz (egy projektben egyetlen támogatási intenzitással kell kalkulálni), alapvetően max. 70% vagy 100%, (non-profit szervezetek esetén döntően 100%).
-
- Indirekt költségekre egységesen a direkt költségek 25%-a számolható el (Megszűnik a korábbi 60%-20%-7%-os egyenetlenség).
-
- Munkaidő-kimutatás csak részmunkaidő esetében szükséges, a projektben teljes munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak esetében nem.
-
- A pályázó áltanos gyakorlatának megfelelő személyiköltség-számítás elfogadható. A Semmelweis Egyetem általános gyakorlatát 2014 elején a pályázók rendelkezésére bocsátjuk.
|
Jó tudni!
Megszűnik a korábbi 60%-20%-7%-os egyenetlenség az indirekt költségek között
|
-
- Bónusz-rendszer bevezetése (az EU12 országok kutatói számára várhatóan maximálisan 8.000 €/év/fő összegben)
-
- Auditok: 325 ezer € támogatási összeg fölött lesz könyvvizsgálat. A tervezet szerint kevesebb, „megelőző”, célzottabb ellenőrzés várható a kockázat és csalás megelőzésére koncentrálva.
-
- A garanciaalapot kiterjesztik minden Horizont 2020 akcióra.
-
- A pénzügyi kapacitások előzetes ellenőrzése csak a koordinátorok esetében szükséges.
A pályázási, szerződéskötési, kifizetési folyamat rövidebb lesz, az alábbiak szerint:
-
- max. 5 hónap a benyújtástól az értékelés eredményének megküldéséig (szakmai értékelés);
-
- max. 3 hónap a támogatásról szóló értesítéstől a szerződés megkötéséig;
-
- folyamatos benyújtási lehetőség több kiírás esetében, évente 3 köztes határidővel;
-
- 30 napos határidő a kifizetésig.
Participant Portal
|
Mikor kezdhetem a projektemet, ha 2014. március 8-án adom be a pályázatomat?
|
A Horizont 2020 indulásához kapcsolódóan a pályázást és projektmenedzsmentet támogató online felület is megváltozik. Az Európai Bizottság célja ezzel egy egységes, felhasználóbarát online rendszer biztosítása, amely végigkíséri a pályázó munkáját a kiírások figyelésétől, a pályázáson, majd projektmenedzsmenten át a projektek lezárásáig.
A Participant Portal elnevezésű online felületen – amely a korábbi Cordis szerepét is átveszi – regisztráció nélkül megtekinthetők a pályázati kiírások a Funding Opportunities menüpont alatt; s ezek szűrhetőek témakör és státusz (lejárt, nyitott, jövőben kihirdetésre kerülő) szerint. A portálról érhető el a pályázatok benyújtására szolgáló rendszer. Ez jelenleg még a korábbról ismert EPSS, a jövő év tavaszán ezt fogja felváltani várhatóan az ún. SEP rendszer, amely a pályázati jelentkezést egyszerűbbé, gyorsabbá teszi majd. A Participant Portal címe:
|
Minden H2020-as pályázat beadásához szükség van a regsiztrációra a participant portalon?
|
Szintén bejelentkezés nélkül érhető el ezen az oldalon minden, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó hivatalos dokumentum és útmutató is. A dokumentumok a korábbi, Cordison megszokott lista-formátumban találhatók a How to participate menüpont alatt Reference Documents néven. Ebben a listában a jogi dokumentumok alatt láthatók a különböző útmutatók; pályázáshoz, szervezet-regisztrálásához, bíráló szakértők számára. Ezek az útmutatók jelenleg még nem olvashatók, fejlesztés alatt állnak. Ugyanígy, részben még fejlesztés alatt áll a főoldalról is elérhető ún. H2020 Online Manual. Ez az egységes útmutató rendszer egy új online felületet nyit meg, amely könnyen kezelhető módon vezeti végig a felhasználót a regisztráció, pályázás, pályázati bírálás és projektmenedzsment témakörökön.
7. ábra
|
Az ECAS jelszóval belépő felhasználó számára a Participant Portal a fentieken túl további lehetőségeket biztosít. A portál a személyes belépést követően megmutatja a Roles menüpontban, milyen jogosultságaink vannak. Ezen jogosultságok kapcsolódhatnak intézményhez (pl. LEAR, Account Administrator), vagy egyes projektekhez (pl. Participant Contact, Task Manager).
A My Organisation menüpont alatt a szervezethez kapcsolódó intézkedések lehetségesek, a My Proposals menüpont a benyújtott pályázatokat, míg a My Projects a futó projekteket mutatja. Jogosultságtól függően van lehetőség ezen menüpontokon belül különböző intézkedésekre.
Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy lehetővé vált a pénzügyi jelentések kizárólag elektronikus formában való benyújtása. Az Európai Bizottság törekvése az, hogy fokozatosan kizárólagossá tegye a dokumentumok elektronikus benyújtását. Ehhez ún. elektronikus aláírásra van szükség.
A pénzügyi jelentések elektronikus aláírása az ún. FSIGN feladata. Az egy vagy több (nincs felső határ) FSIGN személyt az intézményi LEAR nevezi ki. A projekt intézményi kapcsolattartójának feladata, hogy a LEAR által megnevezett FSIGN-ok közül egyiküket az ő projektjéhez rendelje. Ez az FSIGN lesz felelős a pénzügyi jelentés „elektronikus aláírásáért”, tehát véglegesítéséért. Amennyiben szükséges könyvvizsgálói jelentést mellékelni a pénzügyi beszámolóhoz, ez PDF formátumban feltölthető a rendszerbe.
|
Jó tudni! Az FSING-nak a LEAR ad jogosultságot
|
Miután a pénzügyi jelentés elkészült, és a projekt kapcsolattartója véglegesnek tekinti azt, ready for signature státuszba teszi. Ezt követően a rendszer automatikusan üzenetet küld az FSIGN-nek, aki belépve a portálra elektronikusan aláírja, így véglegesíti a jelentést. Amennyiben konzorciumi projektről van szó, a konzorcium tagjainak FSIGN által véglegesített jelentése először a konzorcium vezetőjéhez érkezik meg, ő küldi be a teljes konzorciumét az Európai Bizottságnak. A jelentés beérkezéséről a Bizottság egy ún. eReceipt igazolást állít ki és küld meg elektronikus úton a kedvezményezettnek.
|
|