VII./4. fejezet: A hazai és külföldi (uniós) pályázatok jellemzői, eltérései

Sokszor hallani azt a kifogást a kutatók, vállalkozások részéről, hogy nem mernek külföldi (FP7, Life Long Learning, NIH, Wellcometrust stb.) programokra pályázni, mert azok nagyon bonyolultak. Fontos, hogy ezt a félelmet levetkőzzük, és függetlenül attól, hogy hazai vagy nemzetközi pályázati kiírásról van szó, úgy vegyük a kezünkbe a felhívást, hogy az potenciális támogatást jelenthet a számunkra. Az uniós pályázatok nem feltétlenül bonyolultabbak, de az tény, hogy legtöbb esetben angol nyelvűek.

VII./4.1.: A jelentkezés feltételei / pályázat benyújtása

Ha egy pályázati felhívás felkeltette az érdeklődésünket, akkor alapvető, hogy megtudjuk, egyáltalán pályázhatunk-e az adott kiírásra. Magyar pályázatok esetében ez általában pályázók köre/jogi forma címszó alatt, míg az uniós pályázatoknál az „eligibility conditions” leírásánál található. A pályázók alapvetően lehetnek magán- vagy jogi személyek, gazdasági társaságok (ezen belül kkv-k), oktatási intézmények, közigazgatási szervek. Míg uniós pályázatok esetében elsősorban arra kell figyelni, hogy az adott intézmény, vállalat milyen támogatási intenzitásban részesülhet a kiírás szerint, a hazai pályázatoknál általában nem ez a fő kérdés, hanem, hogy az adott típusú szervezet egyáltalán pályázhat-e.

Az egyes pályázattípusok esetében teljesen vagy részben különböznek a benyújtás feltételei. Uniós pályázatoknál a pályaművek többségét elektronikus (online) úton kell benyújtani, a hazaiak esetében általában papír alapon (vagy papír alapon is) be kell ezeket adni.

VII./4.2.: Elektronikus pályázati felületek

EMIR

Az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, az európai uniós támogatások felhasználásának informatikai támogatására működtetett elektronikus rendszer (http://emir.nfu.hu/main/). Naprakész adatokat szolgáltat az EU-támogatások felhasználásáról, és lehetővé teszi a pályázatok nyomon követését a beadástól a fejlesztések megvalósításáig. A tájékoztató felület célja, hogy a pályázók ellenőrizhessék pályázatuk nyilvántartott adatait, nyomon követhessék az elbírálás lépéseit. A honlap a pályázat azonosító száma és jelszó megadásával használható. (Pályázat benyújtására nincs lehetőség a felületen. A program egy kiegészített változata teszi lehetővé egyes pályázati konstrukciók esetében elektronikus kitöltő program használatát ( Az Új Széchenyi Terv megjelenésével az EMIR funkciói változhatnak.))

Az EMIR rendszeren belül lehetőség van:

• A) a pályázatok feltöltésére (ha külön kitöltő program készül az adott pályázati kiíráshoz);

• B) a pályázatok iktatására;

• C) a pályázati alapadatok rögzítésére;

• D) a döntések és a támogatási szerződések előkészítésére;

• E) a finanszírozási lépések nyomon követésére;

• F) a dokumentumok tárolására, kezelésére;

• G) adatszolgáltatásra;

• H) a jelentések online feltöltésére.

EPER

Az ESZA Kft. működteti Magyarország egyetlen teljes körű elektronikus pályáztatási szoftverét, az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszert (EPER). Az EPER alkalmas a pályázatok internetes benyújtásától a nyertes pályázatok lezárásáig a teljes folyamat nyomon követésére, a pályázattal és az azt benyújtó szervezettel kapcsolatos adatok nyilvántartására. A pályázók számára ez azt jelenti, hogy egy egyszerű regisztrációval internetes pályázatot nyújthatnak be, naprakészen figyelhetik azok aktuális állapotát (státuszát) vagy a közreműködő szervezethez benyújtott dokumentumokat. (http://www.esza.hu/online_szolgaltatasok/eper)

EPSS

AZ EU 7. keretprogramjának pályázatait kizárólag elektronikus úton az EPSS (Elektronikus Pályázatbenyújtási Szolgáltatás) pályázati rendszerén keresztül lehet benyújtani. Az EPSS a CORDIS FP7 honlapján az adott pályázati kiírásnál található. Az EPSS kézikönyv pedig a következő oldalon érhető el: https://www.epss-fp7.org/epss/EPSS-Userguide.pdf.

A belépéskor regisztrálni kell az adott projekthez. Fontos, hogy az intézmények azonosítására az FP7-es projektek esetében az ún. PIC kódot használják. Ezt nem kell minden pályázatnál létrehozni, hanem meg kell vizsgálni, hogy az adott intézmény regisztrációja megtörtént-e már. A PIC kód használata megkönnyíti a pályázó feladatát, mivel az intézményi adatokat a rendszer automatikusan tölti ki. A rendszeren belül eltérő jogosultságot kapnak a koordinátor és konzorciumi tagok, így az előbbi hozzáfér a teljes anyaghoz, a partnerek pedig csak saját adataikhoz. A pályázat a határidőig többször is módosítható, de az órára pontosan megadott határidőt komolyan kell venni, mert utána lezárják a rendszert. A pályázati útmutatóban megadott oldalszámokat nem szabad túllépni, mivel az e feletti részt a bírálók nem nézik meg.

VII./4.3.: A döntéshozatal folyamata

A döntési folyamat eljárásrendje pályázattípusonként eltérő lehet. A tartalmi ellenőrzés a formai befogadás után következik. A pályázók számára többnyire ez a rész a legmisztikusabb, legkevésbé átlátott folyamat. Az EU-ban fokozott törekvés figyelhető meg a bírálati folyamat transzparensebbé tételére. A pályázatokat független bírálóknak adják át, akiket jelentkezés útján, meghatározott kritériumrendszer alapján választanak ki. Az ÚMFT-pályázatok esetében a bírálók a 3 fordulós szűrésen átesett értékelők adatbázisából kerülnek ki. Egy pályázatot minimum 2 bíráló értékel. Amennyiben túl nagy az eltérés a pontszámok között, harmadik értékelő bevonására kerülhet sor. A bírálók neve nem nyilvános, s nem léphetnek közvetlenül kapcsolatba a pályázókkal. Amennyiben tisztázó kérdést kívánnak feltenni a pályázónak, azt a közreműködő szervezeten keresztül tehetik meg. A bíráló az értékelési kritériumok alapján pontozza a pályázatot, és döntési javaslatot tesz a bíráló bizottság számára, akik valamennyi értékelés ismeretében hoznak döntést a támogatásokról.

5. táblázat: Példa az értékelési kritériumokra

Forrás: TÁMOP-4.1.1.A-10/2/KMR Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban (www.nfu.hu).