X./2. fejezet: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyakorlata

Bevezetés

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a mérnöki és az üzleti tudományok terén Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézménye, kompetenciáiból adódóan az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének egyik meghatározó szereplője. (https://kutatas.bme.hu ) A BME-n folyó minőségi oktatást, kutatást és innovációs tevékenységet jól jellemzi

1. A) a tudományos fokozattal rendelkező oktatók 60%-ot meghaladó aránya;

2. B) a 14 doktori iskolában évente tanulmányokat kezdő, mintegy 200 új doktorandusz;

3. C) a Magyar Tudományos Akadémiával együtt létrehozott 12 akadémiai kutatócsoport;

4. D) a közel 30 ezer négyzetméternyi laboratórium;

5. E) az ország itt működő, legnagyobb műszaki könyvtára (BME-OMIKK);

6. F) a tanszékekkel, kutatóhelyekkel és vállalkozásokkal együttműködő 18 tudásközpont, illetve program- és projektiroda;

7. G) a BME vezetésével vagy részvételével működő 18 nemzeti technológiai platform (NTP);

8. H) a BME-nek 2010-ben adományozott kutatóegyetemi cím;

9. I) a 2011. évi Felsőoktatási Minőség Díj pályázaton a Villamosmérnöki és Informatikai Kar által elnyert arany fokozatú elismerő oklevél.( https://vik.bme.hu/aktualis/hirek/293/)

Az egészség- és élettudományok területén kiemelt jelentőségük van a BME-n az alábbi oktatási, kutatási és innovációs tevékenységeknek, illetve szervezeteknek:

• A) a címpályázathoz kapcsolódó kutatóegyetemi program (https://kutatas.bme.hu) kiemelt kutatási területei közül:

  • a) a biotechnológia, az egészség- és környezetvédelem;

  • b) az intelligens környezetek és e-technológiák;

• B) a tudásközpontok, illetve program- és projektirodák közül (http://portal.bme.hu/Kutatas/tudaskozpontok.aspx):

  • a) a Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont;

  • b) az Egészségipari Mérnöki Tudásközpont;

  • c) a Virtuális Valóság Laboratórium;

  • d) a Villamoskari Hallgatói Innovációs Központ;

  • e) a Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda;

• C) az oktatási és oktatásszervezési tevékenységek, illetve szakok közül:

  • a) az egészségügyi mérnök mesterszak (https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/egeszsegugyi/) (együttműködve a Semmelweis Egyetemmel);

  • b) az egészségügyi szervező alapszak, ügyvitelszervező szakirány (https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/esza/) (együttműködve a Semmelweis Egyetemmel);

• D) a tanszéki kutatólaboratóriumok közül:

  • a) az Elektronikai Technológia Tanszék, érzékelők technológiája laboratórium (http://www.ett.bme.hu);

  • b) az Irányítástechnika és Informatika Tanszék, orvosi informatika csoport (https://www.iit.bme.hu/orvosi-informatika);

  • c) a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, beágyazott rendszerek csoport, orvostechnikai laboratórium (http://www.mit.bme.hu/hun/research/ );

  • d) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, beszédinformációs rendszerek kutatócsoport, beszédakusztikai kutatócsoport, (http://www.tmit.bme.hu/LSA) illetve beszédtechnológia laboratórium; (http://www.tmit.bme.hu/SpeechLab)

• E) a nemzeti technológiai platformok (http://www.nih.gov.hu/innovaciopolitika/nemzeti-technologiai-110725) közül:

  • a) az ArtemisH Nemzeti Technológiai Platform;

  • b) a Biotechnológiai Nemzeti Technológia Platform;

  • c) az Élelmiszer az Életért – Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform;

  • d) eVITA – életvitelt segítő infokommunikációs technológiák és alkalmazások – Nemzeti Technológiai Platform;

  • e) Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform;

  • f) a Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform;

  • g) az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform;

  • h) a Genomikai Nemzeti Technológiai Platform;

  • i) Az Internet Jövője Nemzeti Technológiai Platform.(http://jovointernet.hu/)

X./2.1.: A BME kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája

A 2010-ben kidolgozott kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) stratégia szerint a BME kutatóegyetemi programjának fő céljai a következők. (BME-KFIS)

1. A) A tudományos teljesítmény és alkotóképesség, valamint az ehhez elengedhetetlen kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, továbbá a társadalom, ill. az együttműködő partnerek számára közvetlenül is hasznot hozó K+F+I-tevékenység általános feltételrendszerének javítása.

2. B) Elismert és az ország versenyképessége szempontjából kiemelt K+F-területek megfelelően fókuszált, a szellemi kapacitás karokon, intézményeken és gazdasági partnereken átívelő koordinációján alapuló, minőségi fejlesztése.

3. C) A tehetséggondozás és a kutatói-fejlesztői utánpótlás-nevelés megerősítése.

4. D) A gazdasági szempontból is mérhető K+F+I-tevékenység és kapcsolatrendszer fenntartása és bővítése.

A stratégiai anyag egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nemzetközi és hazai trendekből származtatott kutatási célkitűzések a BME kompetenciáival kiválóan teljesíthetők, a szükséges fejlesztések elsősorban az elszigetelt kutatói csoportok tevékenységének összehangolásával érhetők el. Több, jelenleg egymással kutatási kapcsolatban nem lévő kar szükségesnek tartja ugyanis azonos vagy hasonló témák művelését a stratégiailag fontosnak ítélt kutatási területeken. A felesleges párhuzamosságok kiküszöbölése és a sikeres tudástranszfer igénye egyaránt a szellemi tulajdon és a kompetenciák nyilvántartásának szükségességére irányította a figyelmet. Az 5 kiemelt kutatási terület azonban nem független egymástól, vannak jelentős átfedések, különösen az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása tekintetében. Ez a redundancia a műszaki tudományok területén természetes, és csak erősíti a jövőbeli kutatások fokozódó interdiszciplináris jellegét.

A BME K+F+I-stratégiája az intézmény egészének működését támogató horizontális elemekre és a szakmaspecifikus, illetve interdiszciplináris erőforrásokat koncentrálni képes, átfogó kiemelt kutatási területek működésének harmonizálására épül (lásd az 1. ábrát).

1. ábra: A BME K+F+I-stratégiájának fő elemei, illetve területei

Forrás: BME-KFIS

Lényeges az a megállapítás is, hogy a kutatóegyetem sem lehet sikeres egyetemi hallgatók nélkül, ezért bevonásuk fontos a kutatóegyetemi tevékenységbe. Munkájuk motiválása, tehetségük gondozása és képzésük olyan feladatok, amelyek fontos elemei a BME fejlődésének.

Magyarországon a nagyvállalati szektor innováció iránti igénye az átlagosnál kisebb, hiszen a külföldi befektetők beruházásai főleg a termelésben jelennek meg, így nemzetgazdasági cél ennek a helyzetnek a megváltoztatása. Legalább ilyen fontos a kis- és középvállalati (kkv) szektor, ahol a legnagyobb a munkahelyteremtés esélye, ám ennek érdekében a mainál jóval jelentősebb szerepet kell játszania az innovatív termékek piacra vitelének. (Gali, 2011)

Ezeket a körülményeket ismerte fel a BME, amikor elkezdte kidolgozni új innovációs stratégiáját és kiépíteni a hozzá szükséges eszközrendszert. 2009-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TÁMOP-pályázatán a BME jelentős támogatást nyert el technológia- és tudástranszfer eszközrendszerének és folyamatainak fejlesztésére, bővítésére. (TÁMOP-4.2.1-08/1/KMR-2008-0001)

A projekt keretében egy programhármas jött létre. Ennek első eleme a hallgatók tevékenységét kapcsolja össze a piaci igényekkel, a technológiatranszfer-folyamatokkal, a szellemi termékek hasznosításával. A célok megvalósítását a DEMOLA–Budapest program segíti a Villamoskari Hallgatói Innovációs Központ közreműködésével. A DEMOLA innovációs labor megnyitása 2011 őszén esedékes. Egy olyan közösségi központ jön létre, ahol nemcsak dolgozni, hanem – mint egy igazi technoklubban – szakmai programokat szervezni, ipari partnerekkel találkozni is lehet. A programhármas második eleme a kkv-program, amelynek keretében a kis- és középvállalatok számára nyújt K+F-szolgáltatást a BME; e tevékenység szervezése az új Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda feladatainak egyike.

A harmadik elem az Ipari Campus program, amelyben a BME a nagyvállalatokkal szoros együttműködésben végzi a K+F-tevékenységet.

A programhármas hátterében olyan szolgáltatói rendszer kiépítése a BME célja, amely segíti az egyetemi polgárokat abban, hogy a szakmai feladataikra koncentráljanak, továbbá értékalapú, hasznosítható termékek gyártását készítsék elő. A szellemi tulajdon hasznosításában fontos szerepet szán a BME annak a nyilvántartó rendszernek, amelynek már megvalósultak az informatikai alapjai, és létrejöttek a tudományos-műszaki publikációkat, doktori disszertációkat, diplomaterveket, szakdolgozatokat, tudományos diákköri munkákat tároló adatbázisok egységes kezeléséhez, együttműködéséhez szükséges eszközök.

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem

A kutatóegyetemi program kiemelt kutatási területei közül a biotechnológia a hozzá kapcsolódó partnerterületekkel, az egészség- és környezetvédelemmel az ember életminőségét alapvetően befolyásoló egészségi állapot javulását hivatott szolgálni.( https://kutatas.bme.hu, Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem)

• A) A megelőzés terén gondoskodik arról, hogy

  • a) mindenki a számára legmegfelelőbb, biztonságos élelmiszerhez juthasson (személyre szabott diéta, élelmiszerbiztonság);

  • b) az igényeknek megfelelő mennyiségű élelmiszer-alapanyag álljon rendelkezésre (agrár-biotechnológia);

  • c) egészséges környezetben élhessünk, amit a termékek környezetkímélő technológiákkal történő előállításával (zöld kémia), a melléktermékek hasznosításával, illetve a termelődő szennyezőanyagok eltávolításával érhetünk el (környezeti biotechnológia).

• A) A gyógyítás terén fejleszti a betegségek minél korábbi, hatékony diagnosztikáját, valamint a pontos diagnosztikát követő személyre szabott terápiát.

Mindez elképzelhetetlen a következők nélkül:

• A) szelektív, érzékeny, nagy áteresztőképességű analitikai, diagnosztikai, képalkotó eljárások;

• B) a kapott eredmények hatékony feldolgozása (bioinformatika);

• C) célzott gyógyszermolekulák, hatóanyagok támadáspontjának jóslása és ismerete;

• D) a gyógyszermolekulák megfelelő szintézise, biotechnológiai úton történő előállítása (ipari biotechnológia);

• E) a molekulák hatékony kiszerelése, formulálása (nanobiotechnológia);

• F) az idősödő és/vagy gyengébb egészségi állapotú emberek otthoni ápolását segítő műszerek és infokommunikációs eszközök.

A magyar ipar egyik potenciális kitörési pontja lehet a biotechnológiai ágazat, amelynek nagy iramú fejlődése a hazai műszaki felsőoktatásra legalább 2 módon hat: egyrészt az iparral együttműködő, az alap- és alkalmazott kutatási igényeket kiszolgáló központokra, másrészt megnövekedett számú szakember képzésére van szükség. A BME természettudományos és műszaki alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó csoportjai a felsoroltak szinte teljes spektrumát lefedik. Ennek megfelelően a 2010-ben indított kutatóegyetemi program a biotechnológia, egészség- és környezetvédelem területén az 2. ábrán látható főbb elemekből áll.

2. ábra: Kutatás-fejlesztési témakörök a biotechnológia, egészség- és környezetvédelem területén a BME-n

A teljesség igénye nélkül, példaként, említünk néhány olyan, már futó projektet, amelyek szorosabban kapcsolódnak az egészség- és élettudományok témaköréhez:

• A) BEK-P1-T1 Bioszenzorok és mikrobioanalitikai rendszerek.

• B) BEK-P1-T4 Vizsgálati módszerek biotechnológiai alapú gyógyszerelőállítási folyamatok irányítására.

• C) BEK-P1-T7 Személyre szóló kemoterápia.

• D) BEK-P3-T1 Bioinformatikai adatbázisok és statisztikai módszerek.

• E) BEK-P3-T4 Fenotípusok méréstechnikája: fenotípusok kvantitatív mérése, speciálisan a vérnyomásmérés és neurodegeneratív betegségek progressziójának a méréstechnikája. A stressz (mentális megterhelés) kvantitatív mérésének és zavaró szerepének vizsgálata. Az otthoni monitorozás és betegellátás számára szolgáló paraméterek megbízhatóságának vizsgálata és javítása.

• F) BEK-P7-T2 Emberi szervrendszerek numerikus biomechanikai szimulációi.

• G) BEK-P7-T3 Emberi gerinc műtéti és konzervatív kezelés hatására lejátszódó mechanikai változásainak numerikus vizsgálata.

• H) BEK-P7-T5 Új módszerek kidolgozása élettani folyamatok vizsgálatához.

• I) BEK-P7-T6 Orvosi vizualizáció.

• J) BEK-P7-T8 „Ambient Assisted Living” rendszerekben bevethető érzékelők.

• K) BEK-P7-T9 Bioérzékelő alapú érzékelők és kezelőkészülékeik gyárthatóra tervezése.

• L) BEK-P7-T10 Gyógyászati és orvosi berendezések biztonságos távelérése.

• M) BEK-P7-T13 Autonóm működésű, kis fogyasztású orvosi mikrodiagnoszikai eszközök.

Intelligens környezetek és e-technológiák

Napjaink egyre meghatározóbb részét támogatják és felügyelik intelligens környezetek és e-technológiák, amelyekben domináns szerepet töltenek be az információs és kommunikációs technológiák, különösen a szoftver, illetve a szoftver formájában megtestesülő intelligens jelfeldolgozó, adatkezelő és tervező rendszerek.(https://kutatas.bme.hu), Intelligens környezetek és e-technológiák) Az intelligens környezetek és e-technológiák kutatási aktivitása olyan területekre irányul, amelyekben intelligens szolgáltatások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtő pontok millióival rendelkező, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának, gazdaságának és szolgáltatásainak – nem utolsósorban egészségügyi és szociális ellátó rendszereinek – alapvető infrastruktúráját.

A beépített intelligencia viszonylag kis beruházás mellett is döntő mértékben képes hozzájárulni az egész társadalom, a termelési és szolgáltatási folyamatok működtetésének hatékonyságához. Az IKT-nak a gazdaságban betöltött önálló szerepe mellett nagy jelentősége van más iparágak és szolgáltatási ágazatok hatékonyságának javításában és versenyképességének növelésében is. Az IKT kettős szerepe megfigyelhető a BME széles műszaki, gazdasági és természettudományi profiljában is. A BME IKT-stratégiájának két fő része van:

• A) az alaptechnológiák kutatása és

• B) az alkalmazásorientált kutatások (ezek az egyetem egésze, így az egészség- és élettudományokkal foglalkozók számára is kutatási-fejlesztési kihívást jelentenek).

3. ábra: Kutatás-fejlesztési témakörök az intelligens környezetek és e-technológiák területén a BME-n

A teljesség igénye nélkül, példaként említünk néhány olyan, már futó projektet, amelyek szorosabban kapcsolódnak az egészség- és élettudományok témaköréhez:

• A) IKT-P1-T9 Modell alapú mérnöki módszerek orvosi és műszaki alkalmazásokhoz.

• B) IKT-P5-T4 3D mozgásanalízisen alapuló egészségügyi alkalmazások.

• C) IKT-P6 –T2 Biztonságos otthonok idős embereknek – esésdetektáló rendszer.

Alkalmazásorientált infokommunikációs kutatás-fejlesztés az egészség- és élettudományok témakörébe tartozó sok olyan projektben is folyik a BME-n, amelyek formálisan nem tartoznak a kutatóegyetemi projekt égisze alá. Ezekről a K+F-projektekről a továbbiakban még lesz szó.