VII./6. Fejezet: Fejlődési rendellenességek




összegzés

VII./6. Fejezet: Fejlődési rendellenességek

VII./6.1. Velőcsőzáródási rendellenességek

Leggyakoribb fejlődési rendellenességek. A magzati idegrendszer fejlődése során a velőlemez záródása nem teljes vagy elmarad. Ezt toxikus, exogén behatások befolyásolhatják, mint pl. anya által szedett gyógyszerek (inzulin, antiepileptikumok, láz-és fájdalomcsillapítók), lázas állapot, elhízás és a folsav hiány.




fontos

VII./6.1.1. Anencephalia

A legsúlyosabb, élettel összeegyeztethetetlen formája az anencephalia, amelynél a koponyatető teljesen hiányzik és az agyállomány helyén is csak kevés idegszövet található. Rendszerint a magzat halva születik. A kaukázusi populációban a prevalenciája 1:10 000, míg Afrikában magasabb (Nigéria - 3: 10 000; Ghana – 8: 10 000). Öröklődése nem egyértelmű, egérmodellben a TEAD2 transzkripciós faktorral mutattak ki asszociációt.



fontos

VII./6.1.2. spina bifida

A velőcsőzáródási rendellenességek másik fő típusa a spina bifida.

A Spina bifida aperta esetében a gerinccsatorna hátul nyitott, mert a csigolyaívek nem egyesülnek. Ennek két különböző súlyosságú megjelenési formája ismert, a meningocele (a gerinccsatornából elő boltosuló liquorral telt burok) és a myelomeningocele (spina bifida cystica) (a csigolyák csontos íve valamint a keményagyhártya is nyitott, és nem csak a gerincvelőt körülvevő burok, hanem vele együtt a gerincvelő is elő boltosul). Ehhez sok esetben komplex agyfejlődési zavar (pl Arnold-Chiari malformatio) vagy hydrocephalus társulhat.

fontos

A Spina bifida occulta esetében a gerinccsatorna csontos része szintén nyitott, de bőr fedi. Általában idegrendszeri eltérés sincs, csupán apró neurológiai eltérések keltenek gyanút. Egyéb minor eltérések társulnak hozzá, mint fokozott szőrnövekedés a keresztcsont feletti bőrterületen, apró haemangiomák a mellkason, pigment foltok. Prevalenciája: 0.1-5: 1000. Patomechanizmusában a folsav metabolizmus zavara (MTHFR mutáció) ismert.




fontos

VII./6.2. Szájpad-, ajakhasadék

A magzat fejlődése során az orr- és szájüreget kialakító és egymástól elválasztó szövetek, nem megfelelő záródása következtében alakulnak ki. Prevalenciája: 1: 5-600. Számos környezeti oka ismert, mint a terhesség alatti dohányzás, a várandósság alatti nem megfelelő táplálkozás, gyógyszerek, (pl. antiepileptikumok), és a terhesség alatti vírusfertőzések. Genetikai meghatározottságot mutatja, hogy monozigóta ikrekben a konkordancia cc. 30%, testvéreknél és dizigóta ikreknél cc. 5%. Számos gén asszociációja ismert, mint GAD67, HYAL2, TGFb, CRISPLD2, MSX1, Interferon regulation factor 6, SUMO1. A betegség kialakulásához ezen genetikai rizikófaktorok megléte,  a környezeti tényezők terhelése alatt meghaladja azt a küszöböt, amin túl kialakul a betegség. 






fontos

VII./6.3. Szívfejlődési rendellenességek

Előfordulása  4-8:1000. A magzati életkor 18-60. napjában ható ártalmak, vírusfertőzések, anyai betegségek (cukorbetegség, epilepszia), dohányzás, alkohol-, gyógyszerfogyasztás hatására alakulnak ki. Izolált esetekben nem, de értelmi elmaradással társuló ún szindrómás formáikban mindig érdemes kromoszómaanomaliákat (elsősorban szubmikroszkopikus nagyságrendűeket) keresni (21, 18 és 13-as triszómiák, DiGeorge szindróma és 8q21-, 8p23 deléció néhány a leggyakoribbak közül). 

Szívfejlődési rendellenességek hátterében számos gén mutációja ismert. Főként az α-myosin nehézlánc felépítésében résztvevő (MYH6,  GATA4, TBX5, NKX2-5,  TBX1) a  NOTCH1, NOTCH2 valamint a Ras/MAPK útvonalban szerepet játszó géneké.

A fejlődési rendellenességekről bővebben a IV. fejezetben olvashatunk.

Zuletzt geändert: Tuesday, 29. January 2019, 12:28