XVIII. Tanulási egység: Epigenetika és humán betegségek








bevezetés

XVIII. Tanulási egység: Epigenetika és humán betegségek

Dr. Illés Anett

Bevezetés

Az emberi örökítő anyag több mint három milliárd bázispár, mely minden sejtünkben azonos formában van jelen a sejtmagba csomagolva. Felmerülhet a kérdés, hogy miként alakul ki az azonos genetikai állományú sejtekből az emberi szervezetet felépítő több mint 200 féle sejttípus. Milyen változások következnek be már az embriógenezistől kezdődően, ami lehetővé teszi, hogy a megtermékenyített petesejtből kialakuljanak a differenciálódott sejtek, a működőképes emberi szervezet. Milyen folyamatok szabályozzák azt, hogy még az egyik sejt inzulin termelésére képes, a másik sejt a fotonokat tudja detektálni? A választ egy olyan fogalom adja meg, mely magában foglalja mindazokat a biológiai szabályozó folyamatokat, melyek lehetővé teszik a génkifejeződés szabályozását. Ezt a genetikán túli szabályozást nevezzük epigenetikának.




feladat

A tananyag felépítése

  • XVIII./1. Az epigenetika fogalma

    • XVIII./2. Epigenetikai módosítások:

      • XVIII./2.1. DNS metiláció

      • XVIII./2.2. Hiszton módosítás

      • XVIII./2.3. Kromatin átrendeződés (remodelling)

      • XVIII./2.4. miRNS

  • XVIII./3. Az epigenetika funkciói és következményei

    • XVIII./3.1. Anyai hatás

    • XVIII./3.2. Transzgenerációs hatás

    • XVIII./3.3. Genomiális imprinting (bevésődés)

    • XVIII./3.4. Tanulás, memória

  • XVIII./4. Epigenetika és emberi betegségek

    • XVIII./4.1. Neurodegeneratív és pszichés zavarok

    • XVIII./4.2. Rákos megbetegedések

  • XVIII./5. Epigenetika és környezet





irodalom

Irodalom

Ajonijebu, D. C., Abboussi, O., Russell, V. A., Mabandla, M. V., & Daniels, W. M. U. (2017). Epigenetics: a link between addiction and social environment. Cellular and Molecular Life Sciences, 74(15), 2735–2747. https://doi.org/10.1007/s00018-017-2493-1

Bjornsson, H. T. (2015). The Mendelian disorders of the epigenetic machinery. Genome Research, 25(10), 1473–1481. https://doi.org/10.1101/gr.190629.115

Bunkar, N., Pathak, N., Lohiya, N. K., & Mishra, P. K. (2016). Epigenetics: A key paradigm in reproductive health. Clinical and Experimental Reproductive Medicine, 43(2), 59–81. https://doi.org/10.5653/cerm.2016.43.2.59

Dolinoy, D. C., Das, R., Weidman, J. R., & Jirtle, R. L. (2007). Metastable epialleles, imprinting, and the fetal origins of adult diseases. Pediatric Research, 61(5 PART 2 SUPPL.), 30–37. https://doi.org/10.1203/pdr.0b013e31804575f7

Gayon, J. (2016). Comptes Rendus Biologies From Mendel to epigenetics : History of genetics De Mendel a, 6–11.

Hwang, J.-Y., Aromolaran, K. A., & Zukin, R. S. (2017). The emerging field of epigenetics in neurodegeneration and neuroprotection. Nature Reviews Neuroscience, 18(6), 347–361. https://doi.org/10.1038/nrn.2017.46

Jiang, C., & Pugh, B. F. (2016). Nucleosome positioning and gene regulation advances through genomics.pdf, 10(3), 161–172. https://doi.org/10.1038/nrg2522.Nucleosome

Lambertini, L., & Byun, H.-M. (2016). Mitochondrial Epigenetics and Environmental Exposure. Current Environmental Health Reports, 1–11. https://doi.org/10.1007/s40572-016-0103-2

Moosavi, A., & Ardekani, A. M. (2016). Role of epigenetics in biology and human diseases. Iranian Biomedical Journal, 20(5), 246–258. https://doi.org/10.22045/ibj.2016.01

Park, J. H., Yoo, Y., & Park, Y. J. (2017). Epigenetics: Linking nutrition to molecular mechanisms in aging. Preventive Nutrition and Food Science, 22(2), 81–89. https://doi.org/10.3746/pnf.2017.22.2.81

Pembrey, M. E., Bygren, L. O., Kaati, G., Edvinsson, S., Northstone, K., Sjöström, M., & Golding, J. (2006). Sex-specific, male-line transgenerational responses in humans. European Journal of Human Genetics, 14(2), 159–166. http://doi.org/10.1038/sj.ejhg.5201538

Rando, T. A. (2011). Epigenetics and Aging, 45(4), 253–254. https://doi.org/10.1016/j.exger.2009.12.007.Epigenetics

Schuebel, K., Gitik, M., Domschke, K., & Goldman, D. (2016). Making sense of epigenetics. International Journal of Neuropsychopharmacology, 19(11), 1–10. https://doi.org/10.1093/ijnp/pyw058

Wei, J. W., Huang, K., Yang, C., & Kang, C. S. (2017). Non-coding RNAs as regulators in epigenetics (Review). Oncology Reports, 37(1), 3–9.
Utolsó módosítás: 2018. May 19., Saturday, 10:49