|
IV. Tanulási egység: Az innováció nemzetközi kitekintésben
Célkitűzés, hallgatói kompetenciák
A magyar kutatás-fejlesztés, innováció erőteljes nemzetközi beágyazottsággal rendelkezik. A hazai kutatók már jóval az ország uniós csatlakozása előtt részt vehettek közösségi programokban, az EU-tagság óta pedig az együttműködés szerepe még inkább felértékelődött.
|
 |
A tanulási egység fő célkitűzése, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak a közösségi K+F fejlődéséről, a legjelentősebb programokról, szervezetekről. Az uniós ismeretek elsajátítása mellett fontos cél a K+F, innováció területén élenjáró külföldi országok gyakorlatának megismerése. A támogatási programokról, illetve a fejlett országok tapasztalatairól szerzett tudásanyag birtokában a hallgatók a jövőben nagyobb eséllyel pályázhatnak majd külföldi pénzügyi támogatásokra, illetve könnyebben vehetnek majd részt nemzetközi együttműködésekben. A tananyagban hivatkozott jogi dokumentumok közelebb viszik a hallgatót uniós nyelvezet, „szakzsargon” elsajátításához, alkalmazásához. Mindezen ismeretek felkelthetik a hallgatók érdeklődését a K+F-tevékenység, a kutatói pálya iránt. Összességében, a tanulási egységben foglalt információk nélkülözhetetlenek az orvosi, műszaki és más természettudományi végzettséggel rendelkezők számára a K+F, innováció mai, globalizált világában történő eligazodáshoz.
Bevezetés
|
 |
Az Európai Unió nemcsak az utóbbi években ismerte fel a kutatás-fejlesztés, innováció jelentőségét, a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődésben játszott szerepét. A terület már az 50-es években, az európai integráció kezdeti időszakában is kiemelt szerephez jutott. A tanulási egység 1. fejezetének 1. alfejezete „visszanyúlik a gyökerekhez”, történeti s egyben értékelő áttekintést ad a közösségi K+F-politika, -tevékenység fejlődéséről a kezdetektől napjainkig.
A közösségi kutatásokban az utóbbi 25 évben és napjainkban is meghatározó szerepet játszottak, illetve játszanak a keretprogramok. Létrehozásuk célja az volt, hogy az egyedi, nemzeti K+F-tevékenységeket összehangolják, valamint, hogy hatékony módon tudják szétválasztani a közösségi szintű és a nemzeti keretek között megvalósítható feladatokat. A 2. alfejezet röviden bemutatja a keretprogramok fejlődését, változó szerkezetét, költségvetését.
Az Európai Tanács 2000. márciusi ülésén elfogadott lisszaboni stratégia értelmében az Uniót 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, olyanná, amelyik képes a több és jobb munkán, valamint az erőteljesebb társadalmi kohézión alapuló fenntartható gazdasági növekedésre. A stratégia célkitűzéseinek megvalósulását az Unió rendszeresen értékelte, új elvárásokat, irányvonalakat fogalmazott meg. A 3. alfejezet nyomon követi e folyamatot egészen napjainkig, az EU 2020 stratégiai elfogadásáig.
Régóta jelen van az a törekvés, hogy az egyes országok (régiók, szervezetek) innovációs tevékenységét különböző módszerekkel, mutatószámok alapján értékeljék, rangsorolják. A 4. alfejezet az összevont innovációs index felhasználásával alkalmazott eljárást ismerteti, s bemutatja a vizsgált országok legutóbb publikált rangsorát.
Az EK/EU fennállásának időszaka alatt számos nemzetközi kutatási, innovációs szervezet jött létre. Közülük az 5. alfejezetben az Európai Innovációs és Technológiai Intézet bemutatására kerül sor, amelynek működésére az Unió nagy várakozásokkal tekint. Magyarország számára különös jelentőséggel bír az Intézet létrehozása, mivel székhelyéül Budapestet választották.
A 6. alfejezet bepillantást ad a K+F, innováció terén élenjáró európai országok gyakorlatába, hangsúlyt fektetve az államok innovációs teljesítményére, stratégiai célkitűzéseire, főbb programjaira, intézményrendszerére és arra a napjainkban igencsak aktuális kérdésre, hogy milyen intézkedéseket tettek a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése érdekében.
A 2. fejezet az innováció terén élenjáró, Európán kívüli országok gyakorlatának legújabb tendenciáit mutatja be, az előző alfejezetben is vizsgált témakörök alapján.
Kulcsszavak
Kutatás-fejlesztés, innováció, Európai Unió, kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram, lisszaboni stratégia, EU 2020 stratégia.
A tanulási egység tartalma
- IV./1. Kutatás-fejlesztés, innováció az Európai Unióban
- IV./1.1. A közösségi kutatások rövid története az 50-es évektől a 80-as évekig
- IV./1.1.1. A kezdetek (1948-1958)
- IV./1.1.2. Az első ötéves kutatási program (1958-1962)
- IV./1.1.3. A második ötéves kutatási program (1963-1967)
- IV./1.1.4. Előtérben a csúcstechnológia (a 70-es évektől a 80-as évek elejéig)
- IV./1.2. A keretprogramok mint az európai kutatástámogatás legfontosabb eszközei
- IV./1.2.1. Az 1. keretprogram (1984-1987)
- IV./1.2.2. A 2. keretprogram (1987-1991)
- IV./1.2.3. A 3. keretprogram (1990-1994)
- IV./1.2.4. A 4. keretprogram (1994-1998)
- IV./1.2.5. A 5. keretprogram (1998-2002)
- IV./1.2.6. Az Európai Kutatási Térség
- IV./1.2.7. A 6. keretprogram (2002-2006)
- IV./1.2.8. A 7. keretprogram (2007-2013)
- IV./1.3. A lisszaboni folyamat
- IV./1.3.1. Az Európai Tanács lisszaboni ülése – a lisszaboni célok
- IV./1.3.2. Az Európai Tanács göteborgi ülése – a lisszaboni célok kiegészítése
- IV./1.3.3. Az Európai Tanács barcelonai ülése
- IV./1.3.4. A lisszaboni stratégia félidős értékelése – a Wim Kok-jelentés
- IV./1.3.5. A felülvizsgált lisszaboni stratégia – az Európai Tanács 2005. márciusi ülése
- IV./1.3.6. Európa 2020 stratégia
- IV./1.4. Az európai országok innovációs teljesítménye
- IV./1.5. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet
- IV./1.6. Legújabb tendenciák a kutatás-fejlesztés, innováció területén élenjáró európai országok gyakorlatában
- IV./1.6.1. Svájc
- IV./1.6.2. Svédország
- IV./1.6.3. Finnország
- IV./1.6.4. Németország
- IV./1.6.5. Egyesült Királyság
- IV./2. Legújabb tendenciák a kutatás-fejlesztés, innováció területén élenjáró, Európán kívüli országok gyakorlatában
- IV./2.1. Japán
- IV./2.2. Egyesült Államok
- IV./2.3. Kína
- IV./2.4. India
- IV./2.5. Szingapúr
Irodalomjegyzék
|
 |
Az Európai Parlament és a Tanács 1513/2002/EK határozata (2002. június 27.): Az Európai Közösségnek az EKT létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramjáról (2002-2006), Hivatalos Lap L 232, 29/08/2002: 0001 – 0033.
„Europe 2020” (2010): Europe 2020 - A strategy for smart, sustainable and inclusive growth, Communication from the Commission, COM(2010) 2020, Brussels, 3.3.2010, http://ec.europa.eu/eu2020/index_en.htm
|
|