IV./1.6.5.: Egyesült Királyság

összegzés

Tízéves töretlen növekedést követően az Egyesült Királyságnak komoly recesszióval kell szembenéznie. A válság jelentős hatást gyakorolt a gazdaságra, sok üzleti vállalkozás csak nagy nehézségek árán tudott pénzügyi forráshoz jutni. A kormány számos intézkedéssel igyekezett tőkét biztosítani azoknak a cégeknek, amelyek pénzintézetektől nem kaptak kölcsönt. A bankok hitelnyújtásának ösztönzésére jött létre az 1,3 Mrd font keretű Vállalkozói Pénzügyi Garancia (Enterprise Finance Guarantee, EFG), amely a kölcsönök 75%-ára vállal kezességet.

A Felsőoktatási Finanszírozási Tanács (Higher Education Funding Council for England, HEFCE) a gazdasági visszaesésre adott válaszként befektetési alapot hozott létre (Economic Challenge Investment Fund, ECIF), amely lehetővé teszi, hogy az egyetemek és főiskolák az érintett személyek, szervezetek számára képzési, fejlesztési és más szakmai támogatást nyújtsanak. Tény viszont az is, hogy a kormányzat jelentős, 2,4%-os általános költségcsökkentést jelentett be 2009 nyarán, ami érzékenyen érintette a felsőoktatási intézményeket és mellettük a 23 tárcából 14-et, köztük az új Gazdasági, Innovációs és Szakképzési Minisztériumot (Department for Business, Innovation and Skills, DBIS) is.

Az Egyesült Királyság komoly innovációs teljesítményt mutat fel évek óta; a vizsgált indikátorok közül a legjobb eredményt az élethosszig tartó tanulás és a kockázatitőke-befektetések területén érte el. Az SII-indexet alkotó mutatószámok esetében az UK eredményei meghaladják a 27 tagország átlagát, ugyanakkor a növekedés mértéke elmarad az uniós átlagtól.

A kormány 2008 márciusában Fehér Könyvet hozott nyilvánosságra Innovation Nation címmel, amelyben támaszkodott a 2007. évi Sainsbury Review of Science and Innovation (a korábbi tudományos miniszter, Lord Sainsbury által jegyzett, a tudomány és innováció kérdéseinek felülvizsgálatával foglalkozó dokumentum) javaslataira, egyebek mellett arra, hogy az UK-nak a magas hozzáadott értéket képviselő áruk, szolgáltatások és iparágak irányában kell elmozdulnia.

Annak ellenére, hogy az UK az SII-index tekintetében az 5. helyet foglalja el a vizsgált országok rangsorában, néhány indikátor esetében gyengébb teljesítményt tud felmutatni. Ilyen, az innovációpolitika számára kihívást jelentő feladatok, a vállalkozások aktivitásának erősítése, a tudás átalakítása a piacon új termékekké, a jövőbeni képzési igények kielégítése. A vállalkozások nem túl erőteljes innovációs aktivitását jól jelzi az üzleti K+F-ráfordítások alacsony szintje. Mindez azzal magyarázható, hogy egyes szektorok – így a gyógyszeripar vagy az űrkutatás – néhány nagyvállalattól függő helyzetben vannak.

A tudás üzleti hasznosulását hátráltatja az a körülmény, hogy sok cég nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel és befektetési lehetőségekkel ahhoz, hogy a létrehozott kutatási eredményeket átvigye a gyakorlatba. Az Egyesült Királyságban nincs elég műszaki és természettudományos végzettségű munkaerő. A felsőoktatásban végzettek száma alapvetően megfelelő, azonban a feladatok megvalósításához sok esetben hiányzik a rátermett, alap- és középfokú képzettségű alkalmazott.

A tudományos és innovációs ügyek legfőbb kormányzati felelőse a már említett DBIS. A tárcán belül államtitkár felügyeli a felsőoktatást, a tudományos kutatást (a kutatási tanácsokat), az innovációt és a Technológiai Stratégiai Tanácsot (Technology Strategy Board, TSB). Irányítása alá tartozik több kormányzati alapítvány és az innovációt támogató háttérintézmény is.

megjegyzés

Jó tudni!

A Wellcome Trust számos magyar kutatás finanszírozásában vesz/vett részt.

Az alapkutatások finanszírozásában a kutatási tanácsok (Research Councils) játszanak meghatározó szerepet, amelyek szakterületi alapon szerveződnek, és önállóan, egymástól függetlenül működnek. Támogatásuk átfogja a tudományterületek teljes spektrumát. Finanszírozásban részesülnek az egyetemek, a tanácsok saját intézetei és más, független kutatószervezetek. A kormány az üzleti szféra K+F-befektetéseit is igyekszik számos eszközzel ösztönözni, így adókedvezményekkel, valamint a – nemzeti technológiai stratégia kialakításáért és megvalósításáért felelős – TSB által nyújtott támogatásokkal. Az üzleti szféra ösztönzésében részt vesznek a regionális fejlesztési ügynökségek, a kutatási és technológiai szervezetek és brókerek, valamint a kamarák. Az 1936-ban alapított Wellcome Trust az UK legnagyobb, független jótékonysági szervezete, amely évente 600 M font támogatást nyújt a humán- és állategészségügyi tudományos kutatások számára.

(http://www.proinno-europe.eu/page/innovation-and-innovation-policy-united-kingdom)

Zuletzt geändert: Tuesday, 14. June 2011, 22:49