Szingapúr a délkelet-ázsiai térség egyik meghatározó kereskedelmi, pénzügyi, K+F- és logisztikai központja, a világ egyik legversenyképesebb, legnyitottabb gazdasága. Itt található a Föld legnagyobb olajfinomító-kapacitása, és kikötőjének forgalma első a világon. A gazdasági fejlődés motorja az export és a közvetlen tőkebefektetések, így növekedését jelentős mértékben befolyásolja a fejlett államok gazdasági helyzete.
A pénzügyi válság az ázsiai országok közül elsőként érte el Szingapúrt, és következményei igen súlyosak voltak. A 2008. októbertől folyamatosan csökkenő kereslet hatására 2009 első negyedévében a városállam történetének gazdasági mélypontját érte el. A második félévtől már folyamatosan bővült a gazdaság; a térség legnagyobb gazdaságélénkítő programjának és a javuló nemzetközi tendenciáknak köszönhetően nőtt az ipari termelés a húzóágazatokban, és erősödött a külkereskedelem. A szingapúri gazdaság 2010. évi teljesítményét illető legújabb előrejelzések szerint a növekedés 7 és 9% között alakulhat; a kormányzat azonban ennél visszafogottabb, 3,5%-ot nem meghaladó mértékkel számol.
Milyen stratégiai területen kívánja Szingapúr lehetőségeit kiaknázni a RIEC?
A szingapúri kormány elkötelezett a kutatás-fejlesztés iránt. A 2006 és 2010 közötti időszakban 9 Mrd $-t költ erre a célra, kétszer annyit, mint 2000 és 2005 között. Az utóbbi néhány évben emellett jelentős kezdeményezéseket tett a K+F és az oktatás területén. A jelenlegi miniszterelnök 2006 júliusában alapította meg a Kutatási, Innovációs és Vállalkozási Tanácsot (Research, Innovation and Enterprise Council, RIEC), amely felügyeli a nemzeti K+F-, illetve innovációs politikát. A RIEC 3 stratégiai területen kívánja Szingapúr lehetőségeit kiaknázni: 1. orvosbiológiai tudományok, 2. környezetvédelmi és vízügyi technológiák, 3. interaktív és digitális média. Az intenzív kutatási tevékenység fenntartását a kormányzat tehetséges külföldi kutatók – köztük magyarok – alkalmazásával kívánja elérni.
A szingapúri kutatás-fejlesztési hivatal, az A*STAR évente több mint 5 Mrd $-ból gazdálkodik. A hivatal valamilyen szinten betölti a tudományos akadémia szerepét is, összesen 14 kutatóintézet tartozik alá. Szingapúr büszkesége az első fázison már túljutott Biopolis és Fusionopolis, ahol a biotechnológia, orvostechnika és egyéb innovatív határterületi tudományok klasztereit alakították ki. Komoly állami támogatás révén sok nemzetközi céget meggyőztek arról, hogy helyezzék ide K+F-tevékenységüket, így a poliszok fejlesztésének második üteme már magántőkéből valósul meg.
A Biopolisban állami ügynökségek, közpénzekből finanszírozott tudományos kutatóintézetek, K+F-laboratóriumok, gyógyszeripari és biotechnológiai cégek találhatók. A jól felszerelt laboratóriumokat és irodahelyiségeket bérelni is lehet. A Biopolis melletti területen 2006-ban 1,5 Mrd $-os beruházással megkezdődött a Fusionopolis, az infokommunikációval, médiával, fizikai és kémiai tudományokkal foglalkozó laboratóriumoknak helyet adó komplexum építése.