|
|
IV./2.3.: Kína
|
|
Kína gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkezik, az ezt jelző mutatószámok az elmúlt időszakban is jelentősen növekedtek, szemben más országokéval. Mindez kedvező innovációs környezetet jelent a vállalkozások számára. Más, exportvezérelt gazdasághoz hasonlóan, a válság komolyan éreztette hatását Kínában is. A pénzügyi szektortól a termelő ágazatokig, a kkv-tól a multinacionális cégekig, minden szereplő érzékelte a válság hatását. Mindazonáltal, a visszaesés bizonyos szempontból kedvező változásokat is eredményezett. A gazdaság megszabadult a nem életképes vállalkozásoktól és a termékfeleslegtől, ami új lehetőségeket teremtett az innováció számára.
Az átalakuló gazdaság innovációs teljesítménye számottevően javult az utóbbi két évtizedben, Kína mára már jelentős tudományos potenciállal rendelkezik. Erősödött a hazai cégek K+F-tevékenysége, nőtt az általuk benyújtott szabadalmi bejelentések száma. A kedvező változások ellenére Kína nagy kihívásokkal néz szembe az innováció által vezérelt gazdasági fejlődés terén: a regionális innovációs kapacitások fokozódó egyenlőtlensége, a növekvő munkanélküliség, a kkv-k nagyfokú tőkehiánya.
|
|
Kína innovációpolitikai célkitűzéseit a Közép- és hosszú távra szóló innovációs stratégiai terv, 2006-2020 (Medium to Long-term Science and Technology Strategic Plan, MLP) fekteti le. Ennek értelmében Kínát 2020-ra innováció-orientált társadalommá kell alakítani, a GDP-arányos K+F-ráfordítások 2,5%-ot meghaladó mértéke, a tudományos és technikai haladás által indukált, 60%-os gazdasági növekedés, és a külföldi technológiáktól való függőség 30% alá csökkentése mellett. E célok eléréséhez a kiválasztott területeken (11 terület, 68 téma, 16 speciális program) a TéT-tevékenység jelentős támogatására, továbbá a belföldi (eredetű) innováció ösztönzésére van szükség. Az MLP végrehajtására az Államtanács számos intézkedést hozott a K+F-befektetések, a pénzügyi és adózási politikák, a technológiaimport, a szellemi tulajdon, a közbeszerzések, a képzés és a kutatási infrastruktúrák területén.
Az MLP alapján került kidolgozásra a 11. Ötéves Tervre vonatkozó Nemzeti TéT Fejlesztési Terv (National S&T Development Plan for the 11th Five-Year Period, 2006-2010), amely jelentős célkitűzéseket tartalmaz, így a GERD/GDP-arány 2%-ra emelését 2010-re, a külföldi technológiák alkalmazási szintjének csökkentését 40%-ra, a tudományos közleményekben szereplő idézettség tekintetében a legjobb 10, a megadott szabadalmak esetében pedig a legjobb 15 ország közé kerülést, tudományos és technikai haladás által indukált, 60%-os gazdasági növekedést, a termelő szektorban keletkezett hozzáadott érték 18%-ának előállítását a high-tech iparágakban, a TéT területén dolgozók számának 7 millió főre (1,3 millió fő teljes munkaidős létszámra) növelését.
|
|
Az innováció közfinanszírozású támogatása során nagy hangsúlyt kapnak a kormányzati és a horizontális kutatások, valamint a humán erőforrás erősítése. Szemben ezzel, a piac és az innovációs kultúra fejlesztését, az innovatív vállalkozások létrejöttét és fennmaradását ösztönző eszközök viszonylag szerénynek mondhatók. Több mint egy évtizede működik a technológia alapú kis vállalkozások számára létrehozott innovációs alap, az Innofund (Innovation Fund for Small Technology-based Firms), amely – egyebek mellett – pénzügyi támogatást biztosít az érintettek technológiatranszfer tevékenysége számára. A finanszírozásban kiemelt szerep jut a high-tech és a start-up vállalkozásoknak. Az 1999. és 2004. közötti 429 millió €-t kitevő, teljes költségvetésből 6.400 projekt támogatása valósult meg.
Kína kvázi-szövetségi igazgatási rendszerében az innováció kormányzati irányítása top-down jellegű. Az Államtanács (State Council) az államhatalom legfelső végrehajtó szerve, a legfőbb közigazgatási szervezet. Az Államtanácson belül a Nemzeti TéT és Oktatási Állandó Bizottság (National Steering Group for S&T and Education) a legmagasabb szintű szervezet, amely koordinálja a minisztériumok innovációs tevékenységét. Ugyanakkor a tervgazdaságból a piacgazdaságba vezető hosszabb átmeneti időszak során a regionális kormányzati innovációs rendszer irányítása decentralizáltabbá vált.
|
|
A kormányzati szervek közül a Tudományos és Technológiai Minisztérium (Ministry of Science and Technology, MOST) játszik vezető szerepet az innovációs stratégia kialakításában és más tárcák ez irányú tevékenységének koordinálásában. A Pénzügyminisztérium (Ministry of Finance, MOF) és a Személyügyi Minisztérium (Ministry of Personnel, MOP) felelős az innovációt érintő adózási, illetve a humán erőforrással kapcsolatos ügyekért. Ugyancsak kitüntetett szerepe van a stratégiaalkotásban és -megvalósításban a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságnak (National Development and Reform Commission, NDRC), a Tudományos Akadémiának (Chinese Academy of Sciences, CAS) és az Állami Szellemi Tulajdonjogi Hivatalnak (State Intellectual Property Office, SIPO).
http://www.proinno-europe.eu/page/innovation-and-innovation-policy-china
|
|