III./3. A gerinc degeneratív megbetegedései

Bevezetés

A gerinc degeneratív megbetgedéseinek megértéséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy a gerinc egy olyan egységesen működő mozgásszerv, mely szegmentalis egységekből állva, mégis egységként adja törzsünk, és emellett a test stabilitását, egyensúlyát, és mindezek mellett önálló mozgásra is képes. Az előzőekben ismertetett 3 oszlop koncepció, mely sagittalis és horizontalis síkú elméletek alapján, bizonyítható, hogy bármely oszlopban támad defektus, az instabilitáshoz, vagy ennek veszélyéhez vezet.

Az életkor növekedtével, a többnyire szegmentális szinten kezdődő változások összességében a teljes gerinc jellegzetes degeneratív deformációjához vezet.

III./3.1. Definíció

Degeneratív gerincbetegségek esetén, az anatómiai szituációból következően, a betegség forrása elsősorban a porckorongok elváltozása, melyhez társulnak a gerincet alkotó izmok, szalagok, csigolyatestek megbetegedései, melyek így együttesen akut és krónikus kórképeket hoznak létre. Általában a betegség elsősorban ezeket a strukturákat megbetegítve vertebrogén panaszokat, fájdalmat hoznak létre. Más esetben a gerincből kilépő ideggyökök, vagy a gerincvelő veszélyeztetésével együtt fellépő gerincet érintő betegségek alakulnak ki, melyek idegrendszeri tünetegyüttessel járó fájdalmat hoznak létre. A tünetekből következtetve jutunk el a kiváltó, eltérésekkel, degenerációval megváltozott struktúrákhoz.

III./3.2. Degeneratív gerincbetegségek etiológiája

A degeneratív gerincbetegségek pontos etiológiája nem ismert, keletkezésükben endogén és exogén faktorok egyaránt szerepet játszanak. Ezek közül veleszületett adottságok, genetikai tényezők, szöveti, hormonális metabolikus tényezők, keringési, fizikai-kémiai befolyások, valamint exogén, mechanikai faktorok

(raumák, mikrotraumák, túlterhelés) befolyásolják a degeneratív folyamat kialakulását.

III./3.3. Degeneratív gerincbetegségek patológiája

A degenerációs folyamat elindulásában a porcos véglemez szerepe tűnik dominánsnak. A porckorong csaknem avascularis struktúra, anyagcseréje diffúzió útján a véglemez felől valósul meg. A prockorong elfajulás kezdeti szakaszában a subchondralis csontréteg hypoxiája alakul ki, melyet ennek e területnek a „zsíros elfajulása” kísér, ezzel lehetetlenné téve a diffúzió útján történő porckorong anyagcserét. Ezt követően a porcos véglemez izolált necrosisa , majd a subchondralis spongiosus csontállomány microfracturái jelennek meg, melyet a csigolyák véglemezein és környezetükben megjelenő arthrosisos tünetek követnek.

III./3.4. A porckorong degeneratív folyamata

A fiatal felnőttek porckorongja jól hidrált, a középpontban lévő nucleus pulposus- tökéletes gél állapotával, a környező sűrű kollagén rostos anulus fibrosussal és a porccal fedett csigolyatest-véglemezek, a szomszédos csigolyákat összetartó szalag és ízületi rendszer, valamint az ezt megerősítő izomzattal, megfelelő rugalmas és erős összeköttetést biztosít, mely jól reagál, a főleg a gerinc hossztengelyében érvényesülés erőbehatásoknak.

A harmadik évtizedtől indulnak, elsősorban az anulus fibrosusban észlelhető koncentrikus, vagy radier irányú fissurák a lamellaris szerkezetben, melyek a nucleus pulposus degeneratiójából (kevésbé hidrált gél állapot, már kevésbé felel meg a nyomáselosztó szerepnek) erednek.

A lamellák közt kialakult fissurák elérve a külső gyűrűket, itt fibrosus szövetproliferáció indul meg a discus középpontja felé, sokszor hegszövetként kitöltve, idegvégződéseket is magával hozva.

A pockorong mechanikai tulajdonságainak változásával, mozgás gátló szerepe és a dehidrálódó porckorong (intervertebralis rés) magassága csökken.

A fentiek következményeként, a hosszanti szalagok relatív feszessége csökken, valamint a szegmentum ízületeiben eleinte hypermobilitás, majd subluxatio jön létre, ami az adott szegmentum instabilitáshoz, vagy ennek veszélyéhez vezet.

1. ábra: A mozgási szegmentum degeneratív folyamata, a )osteophytaképződés (arthrosis), b) osteophyta

A porckorongban a degeneráció következtében idegen anyagok is lerakódhatnak

a meginduló reparációs folyamatok következtében, és évek során a porcszövet részlegesen ill. teljesen átépülhet.

Ilyenkor például levegő, mészintenzitású foltok, a csigolyatest velőűréből vagy a gerinccsatorna felől a discus sérülésein át erek, kötőszöveti sejtek kíséretében csontképző sejtek jelennek meg, ill. a megjelenő kötőszövet fibroticus elmerevedést okoz.

2. ábra: Vacuumphenomen látható a dorsalis csigolyák közti discusban

3. ábra: Discus meszesedés

Osteochondrosis során a porckorong degenerációt a szomszédos csigolyák zárólemezeire is hatást gyakorol mivel a csökkent rugalmassága miatt nagyobb erő hat ezekre a területekre.

Védekezőreakcióként a szemben fekvő zárólemezek kiszélesednek, csonttömörülés, sclerosis, jön létre, a környező spongiosa is tömötté, sűrűbbé válik.

Spondylosis deformans kialakulásához vezet az instabil mozgésszegmentum, kóros mozgásai miatt vongált a csigolyaperemeken tapadó szalagrendszer reaktív csontújképződése. Az osteophyta-képződés, majd ezeknek az összekapcsolódásából kialakult csontos hidak mind azt a célt szolgálják,hogy az adott szegmentum stabilitását állítsák helyre. ( Természetesen az egész gerinc funkciójának csorbításával)

4. ábra: Jelentős osteophyta képződés a mozgásszegmentum stabilizálására spondylosis deformansban

Spondylarthrosis esetén a szegmentum instabilitásából eredő fokozott terhelés a gerinc ízületeit érinti, mely fokozatosan az ízület inkongruenciájából eredő porcdegeneratiót eredményez, mely más arthrosistól nem különbözik.

A folyamat a discus degeneratióval párhuzamosan zajlik, de sokszor megelőzheti annak megjelenését Az ízületi felszínek spongiosatömörülése, megvastagodása, sclerosisa, az ízületinyúlványokon osteophyták jelenhetnek meg szűkítve a foramen intervertebralét.

5. ábra: A kisízületek magasságában jelentős sclerosis(meszesedés) igazolja a spondylarthrosist

Hyperostosis vertebrarum (DISH - Disseminált Idiopathiás , spondylosis hyperostotica, Forestier-fél megbetegedés)

Az interverebralis rést átívelő szalagok elcsontosodása fokozott mértékű, mely a gerinc fájdalommentes elmerevedéséhez vezet.

Az elváltozás különösen gyakran fordul elő anyagcsere-betegségek mellett, a betegek 20%-ában manifeszt diabetes mellitus, gyakran hyperurikaemia, hyperlipoproteinaemia, szekunder angiopathia mutatható ki.

6. ábra: DISH-re jellemző kép a nyaki gerincen

7. ábra: Az ágyéki gerinc szalagmeszesedéssel- DISH

Kyphosis senile

Különösen a háti szakaszra lokalizált porckorong minőségromlás összekapcsolódik a háti izomzat és szalagok korral járó meggyengülése, megnyúlása következtében kialakult testtartás romlással ( fokozott kyphosis). A fokozódó nyomás az anulus fibrosus elülső szakaszára nehezedik, ami következtében kötöszövetes és csontos átépülés következtében a gerinc elmerevedik

Degeneratív spinalis stenosis – megértéséhez nélkülözhetetlen a gerinccsatorna sagitális átmérőjének ismerete.

Fiziológiás körülmények között a skeletális érés befejezését követően véglegesen kialakult csontos csatorna sagittális átmérőjét két magasságban tudjuk meghatározni:

Anatómiai átmérő- a csigolyatest hátsó falától a lamináig vezetett sagittalis távolság

Funkcionális átmérő – az intervertebralis porckorong hátsó falától a ligamentum rendszerével összekötött szakasz, mely nem állandó mivel a szegmentum mozgása során változik: flexióban ( kyphosis alakul ki) növekszik, extensióban ( lordosis ) csökken.

A szegmentum degeneratív folyamatai, melyek a discus intervertebralisokban kezdődnek meg, és másodlagos, az instabilitás megszüntetésére kialakult kötőszövetes, csontos átépülések az intraspinalis térben változásokat hoznak létre.

(pl. discus protrusio, ligamentum flavum megvastagodása, spondylarthrosis, és intraspinalis térben szűkületet okozó spondyloticus felrakódás)

Amennyiben a kialakult változások, pl. funkcionalis block csigolya, nem befolyásolják az interspinalis tér centralis részén a durazsák, lateralis részén az ideggyök funkcióját, akkor a folyamat tünetmentesen zajlik.

A degeneratió során kialakult aránytalanság a neurogén elemek térigénye és a degeneratió következtében létrejövő térszűkület között, akkor megjelennek e klinikai tünetek. Ezek mértéke és milyensége szabja meg a kezelés lehetőségeit.

8. ábra: Stenosis canalis spinalis a lumbalis gerinc MR felvételén sagitalis meszetben

9. ábra: Stenosis canalis spinalis lumbalis gerincen az MR felvétel horizontális metszetén

III./3.5. Porckorongsérv

A porckorong egyes elemei kiszakadva eredeti helyükről a gerinccsatornába kerülve porckorongsérvet alkotnak.

Megkülönböztetünk- a térszűkítés és a gerinccsatorna anatómiai viszonyaival való kapcsolatuk alapján – centralis, mediolateralis, foraminalis, extraforaminalis elhelyezkedésű porckorongsérvet.

A porckorongból önálló rész kiszakadásával, sequestratiojával a porckorong egy része a gerinc csatornába kerül, vagy a hátsó ligamentum kiboltosulásával protrusio jön létre. Mindkét esetben kompresszió jöhet létre, neurológiai tüneteket okozva.

Klinikai tünetek

A sérvesedési folyamatot fájdalom, mozgáskorlátozottság, esetleg neurológiai tünetek kísérhetik.

A kiszakadt, vagy kiboltosult porckorong darab kontaktusba kerül az ideggyökkel. Amennyiben a kompresszió eleinte az ideggyök hüvelyének gyulladását (oedémás megvastagodását), majd a kompresszió az ideg funkció zavarát okozhatja.

A tünetek az adott ideggyöknek megfelelő területen az érzésminőség zavarában, ellátott izmok motoros erejének csökkenésében, és a gyökhöz tartozó reflexkör zavaraiban mutatkoznak meg. Az mozgásszegmentum mozgásainak gátlására az idetartozó rövid interspinalis izmok spasmusa , a tartós spasmus miatti fájdalom, a szegmentum ízületeiben gyorsan kialakuló synovitis (spondylarthritis) kíséri.

A nyaki és a háti porckorongok sérvesedése a gerincvelő direkt kompresszióját is okozhatja. A háti szakasz sérvesedése a processus uncinatusok mogáskorlátozó szerepe miatt ritka.

10. ábra: Cervicalis IV-V discus herni MR képe, melyen canalis stenosis látható myelon compressio nélkül

A gerincvelő kompresszió néhány óra alatt irreverzibilis funkciózavarhoz vezethet.

A lumbalis (ágyéki) szakasz sérvesedése kiemelten gyakori, különösen a sacrum feletti 2 porckorongok megbetegedése. Az ágyéki LIV. és V. csigolyák közötti gerincsérv az összes ágyéki porckorongsérv 60-70%át teszi ki.

11. ábra: Több magasságban is látható lumbalis discus protrusiók

A porckorongsérvesedés az adott gerinc szakasz primer stabilitásának elvesztésével jár, mely a szervezet restablizációs folyamatait indítja el.

Klinikai vizsgálat

A vizsgálatot megelőző anamnézisnek tisztáznia kell , a tájékozódó jellegű általános kórelőzmény mellett, a fájdalom keletkezésének, és fennállásának körülményeit. Degeneratív elváltozások ( degeneratív spinalis stenosis) okozta tünetek kezdete elmosódott, fokozódó jellegű panaszokkal indul, melyek időnként tünetmentes periódussal váltakoznak. A panaszok gyakran szünnek pihenésre. Tisztázandó a fájdalom lokalizációja és kisugárzása, mely az érintett gerincszakasz irányából végtagok felé sugárzik ( cervicobrachialgia és lumboischialgia).

Etiológia szerint három alapvető típus különíthető el:

• vertebrogen eredetű derékfájás,

• extravertebralis, szomatikus eredetű derékfájás,

• extravertebralis, pszichés eredetű derékfájás.

Vertebrogen eredetű derékfájás leggyakrabban degeneratív folyamatok jellemző tünete. Alapvetően mechanikai eredettel induló lumbago , amikor a porckorong degenerátciója mellett az érintett szegmentum teherviselő képességének károsodása áll. A fájdalom kiindulása a szegmentum bármely eleméből lehetséges.

A fájdalomra jellemző, hogy fizikai terhelés ( akár álló helyzet is) provokálja,

nyugalomban (tehermentesítve) enyhül.

Amennyiben a panaszok éjjel (ágynyugalom) erősödnek ,akkor gyulladásos gerincbetegség, esetleg gerincdaganat lehetőségét kell kizárnunk.

Irradiáló, kisugárzó fájdalom esetén, a kisugárzás pontos tisztázásával, amennyiben dermatomát követő és az érintett gyök szenzoros és motoros deficit tüneteit is produkálja, az érintett ideggyök topográfiai viszonyainak tisztázása elsődleges.

Extravertebralis, szomatikus eredetű derékfájás esetén az érintett magasságnak megfelelő testüregbe lévő szerv megbetegedését kell igazolni. Ilyenkor a gerincfájdalom mellett is megjelenő az adott szervre jellemző tünetek, általános tünetek (pl. láz, hőemelkedés), és a kórelőzmény lehet segítségünkre.

Extravertebralis, pszichés eredetű derékfájás az ún. pszichoszomatikus betegségek egyik legjellegzetesebb reprezentánsa. Alapja lehet a psziché probléma feldolgozó képességének zavara. Esetlegesen másodlagos betegségelőny megszerzése, mely a szociális, vagy magánéleti problémák megoldásának tűnik. A tünetek megoldása vagy megfelelő irányba való terelése gyakorlott vizsgálónak is nehézséget okoz.

Fizikális vizsgálat

során a beteg megtekintésekor, már feltűnhet az antalgiás (kímélő) testtartás, paravertebralis izomzat spasmusa. Törzsaszimmetria, mellkasdeformitás, medencedőlés különös figyelmet érdemelnek. A fiziológiás görbületek alakulása, pl. lumbalis stenosisban a lordosis eltűnése, esetleges kyphosisa már felvetheti a későbbi diagnózist. Degeneratív scoliosis, egyes sovány betegnél már vizsgálatkor szembetűnik, mely előrehajláskor a torsió mértékének fokozódásával is járhat. Gyöki kompresszió esetén az érintett végtag atrophiája szintén szembetűnő elváltozás.

A beteg járásának megfigyelése, különösen claudicato ( sántítás ) esetén, a kiváltó ok pontos tisztázását teszi szükségessé (pl. csípőarthrosis, korábbi trauma).

Többnyire discus hernia okozta beidegzési zavar, esetleg bénulások jelenléte már a járás során is diagnosztizálható (pl. peroneus bénulás)

Az ágyéki stenosis jellemző tünete a spinalis ( ún. „neurogén intermittáló”) claudicatio. Ebben az esetben az alsóvégtagok motoros erejének diffúz csökkenése bizonyos járástávolság után jelentkezik, és a panaszok oldódnak pihenő, rövid ideig tartó ülés, esetleg előrehajlást követően. Magyarázatául, az epidurális vénás rendszer pangása és dilatációja szolgál.

A gerinc mozgásainak vizsgálatakor a teljes gerinc , aktív és passzív mozgásával információt nyerünk a betegre jellemző gerinc-status mellett az érintett patológiáról.

Neurológiai státus a gerinc mozgásfunkcióinak tisztázását követően a szenzoros, motoros és reflexfunkciók vizsgálatával egészítjük ki. Monoradikularis deficit esetén az adott ideg kompressziójára gondolunk.

Ideggyuladás esetén az ideg feszítési provokációja során pozitív, fájdalom fokozódással járó választ kapunk. Az L4 gyök érintettsége esetén a femoralis teszt,

L5, S1 ideggyöki gyulladáskor a Lasegue-tünet pozitív.

A fájdalom megjelenésének szögértéke (fordítottan) arányos a gyulladás mértékével.

Bragard-féle műfogás, vagy az ismert hasprés (köhögés, tüsszentés) gyöki érintettség esetén a fájdalom fokozódásával jár, mely esetleges pszichés szuperpozíció kizárásában segíthet.

1. video: Gerinc vizsgálata akut jobb oldali lumboischialgia esetén

Más érzés qualitások – paraestheisa, algesia, hypaestheisa, hyperaesthesia- pontos kikérdezése, és vizsgálata, ennek dokumentálása, a folyamat későbbi követése szempontjából is fontos.

Különös figyelemmel kell lennünk a vizelet és székletürítési panaszokra, amennyiben a páciens ezt nem jelzi, erre kérdezzünk rá, mivel cauda equina kompresszióra utalhatnak.

Cauda equina tünetegyüttesére jellemző:

• heves gyöki fájdalom,

• petyhüdt bénulás, összes érzésfajta hiánya lovagló nadrág lokalizációval,

• teljes vizelet és székletürítési inkontinencia,

• impotencia.

Kiegészítő vizsgálatok

A részletes klinikai vizsgálat legtöbb esetben diagnózishoz vezet. Ennek igazolása, pontosítása, valamint a terápiás lehetőségek felmérése céljából kiegészítő radiológiai, neurofiziológiai és neuropszichiatriai vizsgálatokat végezhetünk.

Radiológiai vizsgálatok

Az adott gerincszakasz kétirányú natív rtg. felvételének kiegészítése félferde (nyaki szakaszon foraminalis, lumbalis szakaszon Dittmar felvételek) esetleg funkcionális ( a gerincszakasz más pozícióban történő felvétele) felvételek már ekkor pontosíthatják a diagnózist. Pl. spondylolysis , vagy instabilitás mellett jelentkező csigolya pozíció változás esetén.

De még pontosabb topográfiát adnak, szöveti különbségeket is megjelenítenek a a CT, az MR, a myelográfia, a discográfia, és az izotóp vizsgálat.

Neurofiziológiai vizsgálat

elsősorban perifériás neuropathiák elkülönítése céljából történik. Ilyenkor idegvezetési és EMG- vizsgálatot (elektromyographia) végzünk.

Pszichológus és/ vagy pszichiáter bevonására a terápia rezisztens krónikus fájdalomszindrómák esetén kerül sor. Centralizált intézetekben műtét előtti pszichológai tesztsorozat kitöltésére is van mód a prospektív betegellátás érdekében.

Kezelés

Konzervatív kezelés esetén elsősorban az adott kórképhez választandó stratégia kialakítása szükséges. Más egy akut tüneteket okozó porckorongsérv vagy egy több évtizede változó tünetekkel , időnként tünetmentességgel járó degeneratív gerincbetegség esetében választandó kezelés.

Degeneratív gerincelváltozások, spinalis stenosis esetén a tünetek megjelenésekor analgeticum , szükségesetén ( spondylarthritis alkalmával) nem szteroid gyulladáscsökkentők, izomrelaxáns és fizioterápia használata mellett a beteg felvilágosítása, motiválása is fontos megfelelő mechanoterápia, rendszeres gyógytorna végzésére.

Akut porckorongsérv esetén, a radiológiai kép (MRI) gondos tanulmányozása esetén, természetesen a klinikum ismerete alapján dönthetünk a konzervatív kezelés mellett.

A nem műtéti (un. konzervatív) kezelés javasolandó minden olyan esetben, ahol a betegnek motoros izom érintettsége nincs, vagy csak csekély mértékű, és nincs cauda equina tünetegyüttese.

A kezelés alappillére az ideggyulladás csökkentése, mely szteroid készítményekkel, vagy nem súlyos esetben nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel lehetséges.

A steroid adását parenteralisan infúzó , esetleg epiduralisan alkalmazva.

Ezzel egy időben analgeticum adásával a vezető tünet a fájdalom csökkentése is célszerű, lokális (többnyire hűtés) fájdalomcsillapítás bevezetésével.

A izomzat spazmusának, esetleges izomgörcsök oldására centralis izomrelaxáns szedésével egészíthetjük ki a kezelést.

Degeneratív gerincbetegségek műtéti kezelése

Akut porckorongsérv alkalmával abszolút műtéti indikációt képez a cauda equina tünetegyüttese, valamint abban az esetben is elsőként választhatunk műtéti megoldást, ha jelentős parézist tapasztalunk fájdalom kíséretében. A többi esetben a sikertelen konzervatív kezelést követően, esetleg eközben tapasztalt progresszió esetén választjuk.

A műtét célja az idegi kompresszió megszüntetése (dekompresszió), a fájdalmas állapotok felszámolása, az instabilitás különböző formáinak, és stádiumainak fennállása esetén a természetes restabilizáció segítése, végső esetben blokkcsigolya létrehozása, a csigolyák elmerevítésével. A műtéti beavatkozás tervezésekor a beteg műtéti megterhelésének minimalizása mellett hatásos beavatkozást kell választani.

Percutan minimal invazív műtétek során, műtéti feltárás nélkül, helyi érzéstelenítésben a bőrt trokárral átszúrva juttatják be a munkacsatornát a porckorongba vagy az epidurális térbe. Az intervertebralis résbe, a porckorong centrumába jutva a sérv bennéket, azaz a nucleus pulposust leszívva, mintegy un. „belső dekompresszióval” csökkenthető a protrusio mérete, ezáltal felszabadítható az érintett gyök. A beteg számára lényegesen kisebb megterhelést jelent, de igen speciális esetekben, a porckorongsérvek 6-8 %-ban alkalmazható, amikor még csak a discus protrusióját találjuk, és a nincs sequestratió, mely során a gerinccsatornába szabad anulusfragmentumok kerülnek, és ezek okozzák a beteg panaszait

Dekompresszió- során feltárásos gerincműtét alkalmával a gerinccsatorna megnyitásával végezhető el az idegek felszabadítása. Ez abban az esetben ajánlott, mikor még az érintett szegmentumban durva instabilitás nem tapasztalható, és a dekompresszió elégséges a beteg fájdalmának, ideggyöki tüneteinek oldására.

Amennyiben a szegmentumban előrehaladott instabilitás jeleivel, radiológiai és a spinalis stenosis csontos-porcos jelenlétével találkozva, a dekompressziót kiterjesztik szabad teret nyitva az adott ideggyök vagy gerincvelő számára. Osteophyták, illetve a osszifikált ligamentumok eltávolítása az adott szegmentum instabilitásának fokozódásával jár, mely a műtét második részében ennek helyreállítását igényli.

A dekompresszió, fúzió és stabilizáció során az előrehaladott degeneratív elváltozások esetén az instabil szegmentumban arteficialis blockkcsigolya kialakítására kerül sor.

12. ábra: LIV-V közötti dekompresszió, fúzió és stabilizáció utáni állapot] a) a) az ap , b) az oldalirányú felvételen ( Ifj. Dr Jakab Gábor anyaga OGGYK)

Porckorong protézis kialakítására a modern gerincsebészetben megjelenő innovatív technikaként a szegmentum mozgásainak megtartását, adott esetben az elpusztult, vagy károsodott porckorong protézissel való pótlását jelenti.

13. ábra: Cervicalis V-VI discectomia és porckorong protézis beültetést követő állapot a) ap, b) az oldalirányú rtg felvételen