IV./3. fejezet: Horizon 2020 keretprogram

Bevezetés

Az Európai Bizottság 2011. november 30-án mutatta be a Horizon 2020 elnevezésű, a kutatás, az innováció és a versenyképesség előmozdítását egységes keretprogramba foglaló intézkedéscsomagját. A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló új program meghatározó szerepet játszik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célul kitűző Európa 2020 stratégia megvalósításában.

A Horizon 2020 újdonsága, hogy egy integrált programon keresztül szubvencionálja az európai K+F-, illetve innovációs tevékenységeket, azaz egyesíti a korábbi FP (kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram), a CIP (innovációs és versenyképességi keretprogram), továbbá az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) keretében nyújtott támogatásokat.

1. ábra

Az új kezdeményezésre – 2011-es árakon számolva – 80 Mrd €-t javasolt a Bizottság; ez az összeg a 2014 és 2020 közötti időszakra becsült inflációt figyelembe véve, megközelíti a 90 Mrd € t.

IV./3.1.: A Horizont 2020 keretprogram célkitűzései

A keretprogram három alapvető célkitűzése (pillére) a

• A) tudományos kiválóság (27.818 M €);

• B) vezető szerep az ipari technológiák területén (20.280 M €) és

• C) társadalmi kihívások kezelése (35.888 M €).

A) Tudományos kiválóság

Az I. pillér keretében nyújtott finanszírozás célja, hogy Európa megőrizze a tudományok terén betöltött vezető szerepét. Ennek érdekében

• a) az eddigiekben sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (European Research Council, ERC) szánt támogatás 77%-os emelésére kerül sor (15.008
  M €). Mindez jó hír a hazai szakemberek számára, hiszen az eddigi adatok szerint a kohéziós országok közül a magyar kutatók szerepeltek a legjobban a jelenleg futó keretprogram – ERC által meghirdetett – pályázatain.

• b) a jövő technológiái (Future and Emerging Technologies, FET) területén megvalósított kollaboratív kutatások számára 3.505 M €-t különít el a javaslat;

• c) a Marie Curie-cselekvésekre 6.503 M €-t szán a Bizottság;

• d) a nagy európai kutatási infrastruktúrákhoz (beleértve az e-infrastruktúrákat is) való hozzáférésre pedig 2.802 M € jut.

B) Ipari vezető szerep

Az II. pillér célja a K+F területén megvalósított befektetések ösztönzése. A javaslat

• a) 15.580 M €-t különít el a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz (pl. ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártási és feldolgozási rendszerek, űrkutatás) kapcsolódó európai ipari képességek fejlesztésére;

• b) a kockázati tőkéhez való hozzájutásra 4.000 M €-t szán;

• c) a kkv-knál megvalósuló innovációt pedig 700 M €-val kívánja támogatni.

C) A társadalmi kihívások kezelése

A keretprogram meghatározó részét jelenti a III. pillér, amely a következő hat, Európa egésze számára kihívást jelentő kérdés megoldásához kíván hozzájárulni.

• a) egészségügy, demográfiai változások és jólét (9. 077 M €);

• b) élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, biogazdaság (4.694 M €);

• c) biztonságos, tiszta és hatékony energiaellátás; (6.537 M €);

• d) intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés (7.690 M €);

• e) éghajlatváltozás, hatékony erőforrások és nyersanyagok (3.573 M €);

• f) inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak (4.317 M €).

IV./3.2.: A Horizont 2020 és az EIT kapcsolata

Mint korábban szó volt róla, a Horizont 2020 keretprogram szerves része lesz az EIT, amelynek fő feladata, hogy összekötő szerepet töltsön be a legkiválóbb felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok és vállalkozások között. E cél érdekében a Bizottság az EIT-nek szánt támogatási összeg jelentős emelése mellett döntött.

2. ábra

Ennek eredményeképpen 2014 és 2020 között az EIT tevékenységeire – két ütemben –összességében 1.542 + 1.652 M € jut. [A második összeget a kulcsfontosságú technológiákra (II. pillér), valamint a társadalmi kihívások (III. pillér) 6 alterületére szánt forrásokból kívánják elkülöníteni.]

Az EIT keretében 2008 óta 3, határokon átnyúló, magán- és közfinanszírozású formában működő, tudományos és innovációs társulás (Knowledge and Innovation Communities, KICs) jött létre az alábbi szakterületeken:

• A) fenntartható energiagazdálkodás (KIC InnoEnergy);

• B) éghajlatváltozás (Climate KIC), valamint

• C) információs és kommunikációs társadalom (EIT ICT Labs).

A tervek szerint az EIT tevékenysége a 2014 és 2020 közötti időszakban – ütemenként 3-3 – új társulással fog kiegészülni.

Az Európai Bizottság tudományos intézménye, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) tudományos és műszaki tevékenységei a jövőben is segítik az Unió legkülönbözőbb – környezetvédelmi, mezőgazdasági, a nanotechnológiára és a nukleáris biztonságra irányuló – szakpolitikai döntéshozatali folyamatait. E feladatokra a bizottsági javaslat összesen 2.212 M €-t tervez fordítani.

A Horizon 2020 újdonsága nemcsak abban rejlik, hogy az említett három támogatási programot (FP, CIP, EIT) egységes keretbe foglalja. A Bizottság elképzelései szerint jelentős változások várhatók a keretprogram szabályozásában.

A tervek szerint az egyszerűbb programszerkezetnek, az egységes szabályrendszernek és a bürokratikus akadályok felszámolásának köszönhetően a Horizont 2020 támogatásainak hozzáférhetősége jelentősen javulni fog, azaz

• A) egyszerűsödik a költség visszatérítési rendszer, amely egyetlen, a közvetett költségek meghatározására szolgáló, átalányfinanszírozási rátán és két, a kutatási, illetve a piac közeli tevékenységekre vonatkozó finanszírozási rátán alapul majd;

• B) jóval kevesebb lesz az adminisztratív feladat a pályázatok összeállítása során;

• C) megszűnnek a szükségtelen ellenőrzések és auditok;

• D) a pályázat benyújtása és a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvétele közötti idő átlagosan száz nappal csökken.

A Bizottság a jövőben erősíteni kívánja az összhangot az Unió kohéziós és strukturális alapjainak felhasználásával is.

A tervezett menetrend a következő:

• A) 2012 közepe: az FP7 utolsó felhívása, amely összekötő kapocs lesz a Horizon 2020 számára.

• B) 2013 végére: a Tanács és a Parlament elfogadja a Horizon 2020 szabályrendszerét.

• C) 2014. január 1-jétől: kezdődik a Horizon 2020; megjelennek az első felhívások.

Ajánlott irodalom

Bővebben:

1. http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm

2. Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: Horizon 2020 - the Framework Programme for Research and Innovation

3. 2. Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing Horizon 2020 - the Framework Programme for Research and Innovation (2014-2020)