Központi idegrendszeri betegségek

5.: A kamrai érfonatok és a kamrák vérellátása

       1.: A plexus choroideusok  fejlődése

A kamrákban a bennük lévő érfonatok (plexus choroideus) révén termelődik az agy-gerincvelői folyadék. Az érfonatokat kamránként ugyan különböző erek látják el, kialakulásuk azonban az agy fejlődése során azonos mechanizmussal történik. Ennek lényege, hogy a velőcsőnek először primer majd szekunder agyhólyagokká tágult része helyenként egy sejtréteg vastagságú marad. Ezeken a helyeken a pia mater (érhordó hártya) hozzáfekszik ehhez a vékony lemezhez, amelyet a finom szövésű érfonattá alakuló choroid erek be is türemítenek a kamrába. Az agyhólyag falából származó lemezt lamina choroidea epithelialisnak, a pia maternek az előbbi felett érfonatokat képező részét thela choroideának nevezzük .

A plexus choroideus tehát nem más, mint a pia mater egy részlete a benne futó erekkel, amely a kamra üregébe nyomulva magára vonja a kamrát bélelő lamina epithelialist. Azt a szakadási szélet pedig, amelyik az agy anatómiai preparálása során a plexus choroideus eltávolításakor visszamarad, taeniának hívjuk. A taeniák ilyenformán a plexusok rögzülési helyei.

       2.: Az oldalkamrák érfonatai

Az oldalkamrák plexus choroideusa összesen három artériás törzsből származik. Az alsó kamraszarv plexusát az arteria choroidea anterior táplálja, amely rendszerint az artéria carotis internából annak bifurcatioja alatt ered, s a pia materrel a fissura choroideán át nyomul a cornu inferiusba annak plexus choroideusát képezve. Ennek vérellátásához az artéria cerebri posteriorból eredő artéria choroidea posterior lateralis is hozzájárul, amely az előbbivel többszörös anastomosist képez. A plexus choroideus itt egyfelől a taenia fimbriaen (a fimbria hippocampi szélén) másfelől ezzel szemközt a taenia terminalison tapad meg.

Innen a taenia fimbriae folytatásába eső crus et corpus fornicisnek a pars centralisban elhelyezkedő taenia fornicisén, illetve a taenia terminalis folytatásába eső taenia choroideán  tapadva halad előre a foramen Monroei-hoz. Ezen a szakaszon vérellátását a III. agykamra felől érkező artéria choroidea posterior medialisbólkapja, amely szintén az artéria cerebri posterior ága. A két kamrarész átmeneténél a plexus kiszélesedő részét glomus choroideumnak hívjuk. A cornu anterius és a cornu occipitale nem tartalmaz érfonatot.

      3/A.: A III. agykamra érfonatai 

A foramen Monroeinál a két taenia fornicis a harmadik kamrába átlépve tulajdonképpen egymásban folytatódik, míg a taenia choroidea a thalamuson húzódó stria medullaris thalami szélének megfelelő thaenia thalamiba  megy át. Ez utóbbi a habenulákon át a comissura habenularumra is ráterjed. A plexus choroideus így a két thalamus között kifeszülve rögzül. Vérellátását az oldalkamra pars centralisánál leírt két artéria choroidea posterior medalisból kapja, amelyek a splenium corporis callosi és a comissura fornicis között nyomulnak be a pia materrel a lamina choroidea epithelialis ventriculi tertii felett.

       3/B.: A IV. agykamra érfonatai

A negyedik kamra plexusa a taenia choroidea ventriculi quarti  mentén tapad. Magát a taeniát T betűhöz szokás hasonlítani, mivel lent a kamra csúcsánál, az obextől indul, a velum medullare inferius szélein száll fel, majd lateral felé fordulva a kamra oldalsó kiöblösödéseihez futva éri el a foramina Luschkae-t. A plexus choroideus ventriculi quartinak a kisagy-híd szögletben az előbbi nyílásokon előbukó részét Bochdalek-féle virágkosárnak nevezzük. A plexus gyakran előbújik a páratlan foramen Magendie-n keresztül is. Vérellátásáról az artéria cerebelli posterior inferior ága gondoskodik.