| |
3.: Mágneses rezonancia vizsgálat – MR
1.: A vérzések kimutatásának fizikai-biológiai alapjai
|
 |
A vizsgálat előnye a CT-vel szemben, hogy a mélyebb okokat is feltárhatja, a vérzés etiológiájára is fény derülhet. A jelmenet a hemoglobin-bomlástermékektől és a választott pulzusszekvenciától függ. A normális keringésben résztvevő hemoglobin az oxi- és a dezoxi- forma között váltakozik a tüdőbeli, illetve a szövetekben zajló gázcsere következtében. Az oxihemoglobinban a vas oxidált, a dezoxihemoglobinban redukált formában van jelen. Az oxihemoglobin diamagnetikus, a dezoxihemoglobin paramagnetikus tulajdonságú.
A vér érpályából való kilépése után nem megy végbe a vas redukciója, hanem a hemoglobin methemoglobinná denaturálódik. A methemoglobin eleinte (kb. egy hétig) maradhat meg intracellulárisan a vörösvérsejtekben, de azok szétesésével extracellulárissá válik (a methemoglobin mindkét formája paramágneses tulajdonságú). Hónapok múlva dominánssá válik a vérzés helyén a hemoglobin lebomlási végterméke a haemosiderin/ferritin, ami para- és ferromágneses tulajdonságú .
2.: MR-detektálás a vérzések egyes fázisaiban
Ezen folyamatoknak megfelelően az agyi haematomákban a jelváltozás az idő múlásával a következőképpen alakul
2.1.: Hiperakut fázis
|
 |
Ideje a bevérzés utáni 1-3 óra. A haematoma jeladása ebben a fázisban T1 súlyozással közepes, az agyi parenchymához képest izointenzív, T2 súlyozással erős jeladású. Ezen szekvenciák alkalmazása alapján tehát nem különbözik jelmenete a tumoros, vagy gyulladásos folyamatokétól. Sikeresen elkülöníthető a vérzés T2* (haem) szekvenciával, mert a széle ilyenkor jelmentes lesz, mintha „tussal húzták volna ki”.
2.2.: Akut fázis
Ideje a bevérzés utáni néhány órától a 3. posthaemorrhagiás napig tart. A vérömleny ekkor már jobban elkülöníthető jelmenete alapján – az intracelluláris dezoxihemoglobin T1 súlyozással az agyállománnyal izointenzívnek mutatkozik, vagy gyengébb annál, T2 súlyozással pedig hipointenzív lesz. Ekkor körülötte hiperintenzív sáv jelenik meg a perifokális oedema jeleként.
2.3.: Szubakut fázis
Ideje a bevérzés utáni 2. naptól kb. a 7-10. posthaemorrhagiás napig tart. Eddig marad ugyanis a hemoglobin denaturálódott terméke, a methemoglobin intracellulárisan, ekkor T1 súlyozással nagyon erős jeladású, T2 súlyozással nagyon gyenge jelet ad. Ekkor is látható körötte az oedemát jelző erős jelű zóna.
2.4.: Késői szubakut fázis
Tartama a bevérzés utáni 2. posthaemorrhagiás héttől kb. 1 hónapig terjed. A vörösvérsejtek szétesése folytán extracellulárissá vált methemoglobin mind T1, mind T2 súlyozással igen erős jelet ad.
2.5.: Krónikus fázis
Hossza hónapokban, években mérhető. A krónikus haematomában lévő végtermékek T1 súlyozással hipointenzívek, T2 súlyozással jelszegénységük jelmentességig fokozódik (bennük belül hiperintenzív perem lehet). Mindazonáltal a haematomákban nemcsak a hemoglobin átalakulása megy végbe, hanem az eredeti struktúrák és az ideáramlott sejtek colliqualódnak is, így végül e területek belsejének jelmenete a liquoréval egyezik meg.
3.: További technikák, egyéb jellemzők
|
 |
A Gradiens echo szekvenciák nagyon érzékenyen jelzik a környezeti mágneses inhomogenitást (susceptibilitás) úgy, hogy az egész hemoglobin lebomlási folyamat során jelvesztéssel reagálnak. Így lehet „leleplezni” egy korábbi haematomát is, mikor már CT-vel kis lacunának, vagy lapos résnek látszik, mert a T2 és a Gradiens echo szekvencia kimutatja a falában a haemosiderin lerakódást.
Diffúzió súlyozással vizsgálva a haemorrhagiát a hiperakut formánál erős jelet látunk. Akut és szubakut stádiumban egyaránt gyenge a jel, majd a késői szubakut fázisban ismét erős lesz, ezután a krónikus haematomát ismét gyenge jel jellemzi.
Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a haematomákban ez a folyamat nem egyszerre megy végbe. A változás rendszerint kívülről, a szöveti hatásoknak jobban kitett területekről halad befelé, ezért pl. a haematoma külső részein már végbemehet az intracelluláris methemoglobin extracellulárissá alakulása az ennek megfelelő jelintenzitás-változásokkal (T1 erős, T2 erős), míg a haematoma belsejében a methemoglobin még intracellulárisan helyezkedik el (T1 erős, T2 gyenge). A posthaemorrhagiás laesiok gliosis miatt T2 súlyozással akár erős jelet is mutathatnak, mint ahogy minden más eredetű hegesedés is az agyban (fehérállomány, bazális ganglionok, thalamus, cortex). Tehát a többféle jel keveredhet bennük a gliosis fokának, a roncsolás által okozott encephalomalaciának és a vér alakos elemei bomlástermékeinek megfelelően. A késői laesiokban azonban halmozás már nem jelentkezik.
|
|