| |
5.: A kezelés szempontjai
|
 |
Agyi érbetegség (beleértve természetesen az agyvérzést is) gyanúja esetén a beteget azonnal kórházba, lehetőleg neurointenzív osztályra kell szállítani. Az alapvető életfunkciók stabilizálása, az esetleges hypertoniás krízis kezelése, az epilepsziás roham megszüntetése képezik az első, legfontosabb teendőket. Fájdalomcsillapító, szorongás, agitáltság esetén anxiolyticum és nyugtató szükséges. Nyelészavarban nasogastricus szonda levezetése szükséges a táplálás és az orális gyógyszeradagolás biztosítására. Gastrointestinalis vérzés veszélyét (amely agyvérzés esetén nagyobb, mint ischaemiás károsodáskor) H2- vagy protonpumpa gátlóval lehet csökkenteni.
A megnövekedett koponyaűri nyomást hypnoid tudatzavar esetén kontrollált hyperventilatioval lehet hatásosan csökkenteni. A hypertoniás oldatok alkalmazását a jelentős rebound effektus miatt nem ajánlják (ezek az oldatok napok alatt a vérzésbe diffundálnak és ozmotikus hatásuk által vizet akkumulálnak). Steroid klinikai hatékonyságát vérzésekben bizonyítani nem tudták. A vérnyomás csökkentése elősegíti a vérzés progressziójának megállítását, azonban jelentős vérnyomáscsökkentés a perfúziós nyomást is csökkenti, ezáltal globális cerebralis ischaemiát idéz elő. A lényeg az irányadónak tekintett amerikai ajánlás szerint, hogy az artériás középnyomást 130 Hgmm alatt, a cerebralis perfúziós nyomást 70 Hgmm felett kell tartani. Vasodilatator hatású vérnyomáscsökkentő kontraindikált, ugyanis fokozhatja a vérzést.
Heparinkezelés szövődményeként kialakult állományvérzés esetén protamin szulfátot (chlorat) kell adni a heparin adásától eltelt időt és a dózist figyelembe véve. A warfarin/kumarin kezelés mellett kialakult vérzés esetén elsőként i.v. K-vitamint és friss fagyasztott plazmát kell alkalmazni, emellett prothrombin complex concentratum, faktor IX complex concentratum adása jöhet még szóba. Négy órán belül a haematoma növekedését recombináns VII faktor adásával effektíven lehet csökkenteni. Bár a kezeltek mortalitása szignifikánsan alacsonyabb, azonban közöttük a súlyos thromboemboliás események (cerebralis- és myocardialis infarctus, pulmonalis embolia) gyakorisága nagyobb, így a módszer jelenleg nem elfogadott.
Ha a betegnek mechanikus műbillentyűje van, a vérzés ellenére az antikoagulálást folytatni kell. Bénult végtagok esetén az alsóvégtagi mélyvéna-thrombosis megelőzésére LMWH profilacticus dosisban már a negyedik naptól adható.
|
 |
Sebészeti kezelés indikációja állhat fenn a 3 cm-nél nagyobb kisagyi vérzésekben, amennyiben a vérzés a IV. agykamrát komprimálja, térfoglalást okozó lebenyvérzésekben és egyéni mérlegelés alapján tömegeltolódást okozó jobb féltekei putamenvérzésekben. Supratentorialis vérzések esetén a domináns féltekei lokalizációjú vérzésekben maximális a konzervativizmus, ugyanis a vérzés mellett a műtéti kezelés súlyos reziduális tünetekkel jár. A műtéti kezelés optimális idejének megválasztására egyértelmű ajánlás nincs, azonban a vérzés utáni első négy órában elvégzett műtéti eltávolítás után a betegek 40%-ában a vérzés recidivál, míg az első 12 órában elvégzett műtéteknél ez csak 10-12%.
Az eddigi legnagyobb multicentrikus, randomizált tanulmányban, amelyben a konzervatív és a műtéttel kezelt, supratentorialis vérzésben szenvedő betegek mortalitását, prognózisát hasonlították össze, nem találtak különbséget a két csoport között.
Stereotaxiás műtéti technikával végzett haematoma eltávolítások eredményei ígéretesek, különösen, ha azt a haematoma lokális thrombolysisével kombinálják, azonban statisztikai következtetésekre alkalmas nagyságú tanulmányt eddig még nem publikáltak. Kamrába törő vérzés esetén, ha haemocephalus és a liquorkeringés zavara is kialakul, kamra-drén behelyezése életmentő.
|
|