| |
II./3.1.: Röntgen – RTG
A diverticulosis (ami vastagbélben tulajdonképp pseudodiverticulum) kimutatására a végbél felől való kontrasztanyagos feltöltést, illetve a kettőskontrasztos colonographiát használjuk, de kimutathatjuk incidentálisan is a más okból készült beöntéses vizsgálat során a tünetmentes diverticulosist.
|
 |
Elsősorban a sigmabélen, colon descendensen, oral felé csökkenő incidenciával a bélkontúrt meghaladó, sima kontúrú, kezdetben csak kis spiculum-, későbbi stádiumban gomba formájú, kiöblösödéseket látunk.
Az orthoröntgenograd talált diverticulum-telődéseket az különbözteti meg a kicsiny polypoktól, hogy nagyon éles a külső kontúrjuk, míg a gyűrű belső kontúrja elmosott. Ezzel ellentétben a kontrasztanyaggal mintegy „körülfolyt” polypnyak belső kontúrja éles és a külső kontúr elmosott. Ha a diverticulumot faeces tölti ki, úgy természetesen nem telődik fel kontrasztanyaggal.
Láthatunk diverticulum kontraszttelődést akkor is, ha nem adtunk rectalisan kontrasztanyagot, a per os itatott kontrasztanyag ugyanis még napokig panghat a diverticulumokban. Ezért nem kell azonnal entero-, faecolithre gondolnunk, hanem informálódnunk kell a közelmúltban végzett gastroenterológiai vizsgálat tényéről és eredményéről. Ismert diverticulosis, illetve az a tény, hogy a vastagbél diverticulumok előfordulása, többszöröződése az előrehaladó életkorral párhuzamosan növekszik (az 50 év feletti betegek legalább egyharmadának van diverticulosisa) felkeltik diverticulitis gyanúját.
Ugyancsak felkeltik a gyanút az olyan klinikai tünetek, mint az intermittáló, gyakran bal alhasi fájdalom és láz, valamint a gyulladásra utaló laborértékek. Ez utóbbi a diverticulosisosok közül élete során legalább minden tizediket érint. Fontos, hogy diverticulitisnél, különösen annak akut stádiumában tilos a bárium suspensióval való feltöltés és a levegő befúvás! A perforáció, valamint annak veszélye miatt, hogy a bárium a diverticulumokban megrekedhet, a vizsgálatot csakis vízoldékony, felszívódó (jódos solutio) kontrasztanyaggal végezzük el!
|
 |
Gyulladásra (diverticulitis) indirekt jelekből lehet következtetni: a diverticulum nyaka szűk a gyulladásos nyálkahártya duzzanata következtében. További szövődmény lehet az abscessusképződés, amelyre ugyancsak indirekt jelből következtethetünk: a bélkontúr kívülről benyomott. Extraluminaris gáz-folyadék nívó ugyancsak figyelemre méltó szövődményes diverticulitisnél.
Fistulaképződésben a kontrasztanyag kitölti a járatot, amely végződhet szabadon, vagy szomszédos szervbe perforálhat (bél, hólyag, vagina, ureter, sőt a csípő és comb lágyrészei közé is behatolhat).
A fistulajáratban gáz is megjelenhet, így juthat gáz a hólyagba, ami az első figyelemkeltő jel lehet pl. álló helyzetben készített röntgenfelvételen. Diverticulum perforációban a hasban szabad levegő jelentkezhet. Levegő juthat a vena portae rendszerébe is. krónikus-recidiváló diverticulitisek megvastagítják a bélfalat, a nyálkahártya hegesen elsimul, és olyan mértékben szűkül a lumen, hogy obstructiót okozhat. Ekkor nehéz, vagy morphologiailag éppenséggel lehetetlen lehet elkülöníteni a tumoros szűkülettől.
|
|