 |
III./3.4.: Computer tomográfia – CT
A GIST-diagnosztika, -staging és -terápia monitorozása szempontjából a CT jelenti az alapvizsgálatot. A gyomorfali tumor, amely felfedezésekor rendszerint már nagyra nőtt, kontúrja sima, denzitása vegyes jellegű, közepében gyakori a necrosisra utaló hypodensitas. A kicsiny tumorok inkább homogenek, hypodensek és jól körülírtak. A kontrasztanyagot egyenletesen, jól halmozzák. Ezek az ismérvek nem elegendőek azonban, hogy egy kicsi – amúgy nem ismert – tumorról kimondhassuk, hogy GIST. A nagyobb tumorokra kontrasztanyag adásakor a foltos halmozás jellemző, a necroticus területek ugyanis nem halmoznak. A necrosisból következőleg nem ritka, hogy fistula keletkezik a tumorbennék és a gyomor-bélrendszeri lumen között. Regresszív elváltozásként meszesedés is előfordul GIST-ben, amit CT-vizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni.
CT-vizsgálattal meg tudjuk adni a tumorméreteket, a tumorterjedést, és a metastasisokat is így tudjuk legjobban kimutatni. GIST-ben – elsősorban az intestinalis eredetűeknél – gyakori a mesenterialis/omentalis terjedés, különösen relapsusban (sebészi kontamináció?). A mesenteriumban ilyenkor hyperdens, hypodens közepű, halmozó nodulusokat látunk. A tumormassza körbefoghatja a mesenterialis vénákat, elzáródást okozva bennük. Omentalis metastasisok/szóródás is előfordul. Az ascites ritka és kevés. A májmetastasisok gyakran kicsik és hypervascularitásuknál fogva jól dúsítják a kontrasztanyagot a portalis fázisban, de a vénás fázisban gyorsan kimosódnak (két-, vagy háromfázisú vizsgálatot kell készíteni a kimutatásukra). Vannak hypovascularizált metastasisok is.
Néha a tumor olyan lokalizációjú, hogy nem dönthető el az eredete: pl. ha szorosan összefekszik a pancreasfejjel, vagy proximalisan az oesophagussal. Vékonybélre lokalizálódó GIST-ek lymphomát utánozhatnak. Ilyen esetekben nagyon nehéz a képalkotó morphologia alapján diagnózist mondani.
|
|